Vámos: az élelmiszer kiskereskedelemben nem keletkezik méltánytalan jövedelem

Az alapvető élelmiszerek bolti ára gyakran magasabb, mint azt a termékek bekerülési költsége és az ágazat „méltányos nyeresége” indokolná – állította az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közelmúltban publikált tanulmánya, mellyel a Magyar Nemzet cikke nyomán a Trade Magazin is foglalkozott. (Indokolatlanul drága a magyar élelmiszer, 2011. május 30.). A Népszabadság Online most arra keresi a választ: ha a számítások reálisak, akkor kinél landolhat a 3,6 százalékos méltányos haszonnal kalkulált és a bolti ár különbözete? Ez ugyanis nem derült ki az AKI számításaiból – igaz, meghatározása nem is volt célja a kutatásnak.

Az eltérés a laikusnak azt sugallja, hogy a termék forgalmazásakor képződhet a többletbevétel. Kertész Róbert, az AKI Ágazati Ökonómiai osztályának vezetője elmondta: ez az esetek többségében igaz lehet, ám jó pár termék esetében észrevehetően nem a kereskedelem miatt magasak az árak.

Az AKI korábbi hasonló felméréseiből az is kiderül, hogy 2010 folyamán gyakran éppenséggel az általuk kiszámolt „indokolt árhoz” képest alacsonyabb volt a bolti ár (így volt ez a tavalyi év nagy részében a tejnél, sajtnál, lisztnél, sertéscombnál).

Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára viszont érthetetlennek tartja, hogy az AKI milyen tényezőkkel számol, amikor az elméleti árat kiszámítja?

A felmérésből ugyanis nem derül ki, hogy az ágazat költségei hogyan oszlanak meg a termelők, a feldolgozók illetve a forgalmazók között. (A termelőnek-feldolgozónak-kereskedőnek egyaránt elfogadható nyereséget az AKI a mindenkori jegybanki alapkamatból – ez jelenleg 6 százalék – vezeti le.

Az elmúlt három-négy évben közel tíz százalékkal csökkent az eladott élelmiszerek mennyisége, ami annyit jelent, hogy Vámos György szerint  ahogy a mezőgazdasági termelő, a feldolgozó, úgy a kereskedő sem törekedhet többletbevételre, mert ezt a jelenlegi piaci helyzet egyszerűen nem engedi meg.

Vámos úgy látja: ma az egész szektorban rendkívül kemény árverseny érvényesül, különösen igaz ez a két legalapvetőbb élelmiszerre, mint a kenyér és a tej. Itt az indokolatlanul magas árakat hamar letörné a konkurencia. Ez részben megjelenik az AKI tanulmányában is: ők azzal magyarázzák a tejföl kiugróan magas bolti árát, hogy külföldön kevéssé ismert ez a termék, így nincs olyan olcsó importáru, amivel lejjebb lehetne tornászni az itteni árakat.

Ugyanakkor Vámos György szerint az élelmiszer kiskereskedelemben méltánytalan jövedelem nem keletkezik. Annál is inkább, mert az éles piaci versenyben az APEH adatai szerint 2009-ben 15 milliárd forint veszteség képződött ebben a szektorban. 2010 sem volt rózsásabb – részint a válságadó bevezetése miatt. Utóbbi Vámos György szerint a kicsiket is érzékenyen sújtotta, elvégre egy milliárd forintos forgalmú cégnél a válságadó egymillió forintot jelentett, ami nagyjából egy dolgozó éves minimálbére – írja a Népszabadság Online.