Vámháború: új kihívások előtt az európai élelmiszeripar

Az EU és az USA közötti élelmiszer-kereskedelem eddig egyértelműen Európának kedvezett: az uniós kivitel két és félszerese volt az amerikai élelmiszerimport értékének. Az európai élelmiszeripar számára Amerika a második legnagyobb exportpartner, amely elsősorban feldolgozott termékeket – bort, párlatokat, tejtermékeket, pékárut és a tenger gyümölcseit – vásárol. Az Egyesült Államok számára ezzel szemben az EU csak az ötödik legjelentősebb piac.

Vámok: újra kulcsszerepben

Az elmúlt években a vámok jelentősége csökkent a nemzetközi kereskedelemben. Az uniós termékekre átlagosan mindössze 2 százalékos vám vonatkozott az USA-ban, míg az amerikai árukra közel 9 százalékos az EU-ban. A mostani megállapodás azonban 15 százalékban maximálja az uniós termékek vámtételeit, bizonyos kategóriákban – például borok és szeszes italok esetében – pedig várhatóan nullaszázalékos vám is bevezetésre kerül. Ugyanakkor az amerikai exportőrök jelentős engedményeket kaptak: nagyobb mennyiségben értékesíthetnek például halászati termékeket, szójaolajat, dióféléket és bioetanolt.

Hazánk szempontjából különösen aggasztó a bioetanol-behozatal mennyiségi lazítása. Ez a magyarországi etanolgyárak versenyképességét gyengítheti, így közvetetten a kukoricatermesztők piaci kilátásait is rontja. Bár az EU megőrizte a nem vám jellegű akadályokat – például a hormonkezelt marhahús vagy a klórral fertőtlenített baromfi behozatalának tilalmát –, a piaci nyomás így is fokozódhat.

Piaci átrendeződés küszöbén

Az amerikai vámháború következménye nem csupán az árak emelkedése, hanem egy globális piaci átrendeződés. Amennyiben Mexikó, Kanada vagy éppen az EU nehezebben tudja elérni az amerikai piacot, ezek az országok új piacokat keresnek – nagy valószínűséggel Európában. Ez fokozhatja a versenyt az európai élelmiszerpiacon, különösen, ha közben az EU a saját termelői támogatásait is csökkenti.

Az amerikai vámháború hatásai így közvetve érhetik el leginkább Európát és Magyarországot: a globális kereskedelmi erőviszonyok átrendeződésén keresztül. Az árverseny fokozódása és az új szereplők megjelenése hosszú távon alapjaiban alakíthatja át az élelmiszeripar működését – mind a kontinensen, mind hazánkban.