Vámháború árnyékában – Felforgatja-e a világgazdaságot az amerikai protekcionizmus?

Történelem ismétli önmagát?

Szalay-Berzeviczy emlékeztetett: az USA már a múltban is alkalmazott hasonló eszközöket. Az 1929-es nagy gazdasági világválság idején bevezetett protekcionista intézkedések – például a Smoot–Hawley vámtörvény – mélyítették az akkori krízist, a munkanélküliség 25%-ra ugrott, és az export-import forgalom több mint 60%-kal zuhant.

„A mostani vámháború ugyanabból a gondolkodásból táplálkozik: rövid távon javítaná az USA kereskedelmi mérlegét, de hosszú távon akár globális recesszióhoz is vezethet” – figyelmeztetett a közgazdász.

A konfliktus mélyebb gyökerei: szellemi tulajdon és ipari dominancia

Az USA célja – Szalay-Berzeviczy értelmezésében – már nem csupán a kereskedelmi mérleg javítása. A stratégia része, hogy amerikai cégek hazahozzák gyártási kapacitásaikat Kínából, vagy hogy a Kínából az amerikai piacra termelő gyárak települjenek át az Egyesült Államokba. A törekvés mögött ott húzódik az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb vitája: Kína ipari szintű szellemitulajdon-másolása és technológiai versenyelőnyének felépítése az USA rovására.

Gazdasági cél vagy katonai felkészülés?

A szakértő szerint az amerikai gazdaságpolitika egyre nyíltabban mozdul el a „háborús felkészülés” irányába. Az USA tavaly először költött többet adósságszolgálatra (880 milliárd dollár), mint haderőfejlesztésre (860 milliárd dollár). A fokozódó feszültség Tajvan körül, valamint a teljes gazdasági önellátásra törekvés is azt jelzi, hogy az USA egy lehetséges katonai konfliktusra készül Kínával szemben.

„Az amerikai önelszigetelődés célja, hogy az ország akár háborús helyzetben is fenntartsa önmagát, ami nem is irreális, hiszen Kanada és Mexikó bevonásával egy 500 milliós belső piacot alkotnak” – fogalmazott Szalay-Berzeviczy.

A dollár paradoxona és a globális egyensúly

A vámháború egyik hivatalos indoka az Egyesült Államok GDP-arányosan 126%-os államadósságának csökkentése. A közgazdász azonban rámutatott: az USA világgazdasági szerepe, különösen a dollár globális tartalékvalutaként betöltött pozíciója, éppen az amerikai kereskedelmi hiány fenntartását követeli meg. Mivel a világ pénzügyi rendszere dollárra épül, az USA-nak évről évre újabb ezermilliárdokkal kell „ellátnia” a világgazdaságot – még ha ez az összeg teljes egészében hiányként is jelentkezik a költségvetésben.

Magyarország és az európai kitettség

A vámháborús feszültségek következményei alól Magyarország sem vonhatja ki magát. Mint a német ipar egyik kulcsbeszállítója – különösen az autó- és akkumulátorgyártás terén – a magyar gazdaság érzékenyen reagál arra, ha az USA és Kína között éleződnek a kereskedelmi konfliktusok. Németország, mint kulcsfontosságú magyar exportpartner, ugyanis maga is súlyos nyomás alatt áll az amerikai és kínai piacok felől.

Geopolitikai villámhárítók: újabb konfliktusok a horizonton

A beszélgetés során szó esett a globális instabilitás újabb gócpontjairól is: a Koreai-félsziget feszültségei, a Suwalki-folyosó orosz–NATO ütközőzónája, valamint az Északi-sarkkör gazdasági és katonai jelentőségének növekedése mind olyan tényezők, amelyek súlyosbítják a világgazdaság bizonytalanságát.

Következtetés: új világrend formálódik

Szalay-Berzeviczy Attila szerint az Egyesült Államok által indított vámháború nem csupán egy kereskedelmi konfliktus, hanem egy új világrend gazdasági előkészítése. A globalizáció évtizedei után most a blokkosodás, az ellátási láncok újragondolása és a gazdasági szuverenitás kerülhet előtérbe – olyan folyamatok, amelyek az üzleti döntéshozók számára is alapjaiban írják újra a játékszabályokat.