Változó költési szokások

Az biztos, hogy a válság meghozta az új shoppingolás korszakát. Nem is olyan régen, amikor a magyar még csak közértekbe, ábécékbe járt, egy nagyváros bírt csak el egy „éjjel-nappalit”, és senki nem gondolta, hogy lesz idő, amikor olyan boltokba, mit boltokba, városnyi bevásárlóközpontokba járhatunk, ahol több tucatnyi pénztár előtt kanyarognak a hosszú sorok. Mára sokat változott a helyzet, hiszen a családok többsége nemhogy évente, havonta, hanem hetente alakítja költségvetését.

A megannyi családi kasszát nehéz nyomon követni, de a „nagy számok” elérhetőek, s pontosabbak is, amiből már lehet a statisztika által nyilvántartott 3,8 millió háztartás átlagos adatait számolni. Bizony kiderül, hogy az elkölthető jövedelem csökkenése, stagnálása megfontolásra készteti a boltokba járót.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség is számba vette az elmúlt időszak családokat ért hatásait, s kiderült, hogy az év első öt hónapjában ugyan 3145 milliárd forintot költöttünk el a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházakban, 140 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, de a pénztárakban hagyott 140 milliárd forint megegyezik az infláció tömegével, vagyis többért ugyanannyit sikerült vásárolni.

Csökkenti a vásárlás lehetőségét, hogy néhány adókedvezmény (adójóváírás) megszűnt, és tervezik a fogyasztással kapcsolatos különadók, termékdíj emelését. Teherként jelentkezik az is, hogy az élelmiszereknél már második éve a 25 százalékos általános forgalmi adókulcs immár egységes (leszámítva néhány termék 18 százalékos áfáját). Ez éves szinten mintegy 150 milliárd forint többletkiadást jelent a háztartások élelmiszer-vásárlásaiban. Ezt persze csak a legális kereskedelmi csatornákban érzik, a feketekereskedelem közben virágzik, amelyben a termelő, a kereskedő és a vásárló osztozik a meg nem fizetett 25 százalékos díján. A háztartások napi költekezésében a nyomasztó devizahitel törlesztőrészletének előteremtése is tekintélyes teher. A hitelszolgálat a korábbi évekhez képest kétszeresére nőtt, ez a kereskedők napi gyakorlatában is érezhető gyengülést jelent a vásárlásokban.

A hitelprobléma kormányzati megoldása a 3,8 millió háztartásból több százezret érint, ami már jelentős kedvezmény lehet, mert az árfolyamgát a fogyasztói piacot is védi; minél magasabb a svájci frank árfolyama, annál jobban. A fogyasztásesést némiképp fékezte, hogy a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok nyári kifizetésének ideje éppen egybeesett a devizaválság csúcsidőszakával, ezzel sok háztartás napi gondján segítve.

Örvendetes az is, hogy a boltok pénztáraiban, a nyári hónapokban többet ért a forint, mérséklődött ugyanis az infláció. Júliusban a fogyasztói árindex 3,1 százalék volt, igaz, csak minimálisan, de a második negyedévben javultak a foglalkoztatási mutatók és az első negyedévben 3,4 százalékkal növekedtek a bruttó keresetek, mindezekkel együtt az első félévi gazdasági erősödés is reményt keltő.

Ezek után már csak arra a kérdésre nem tudni a választ, hogy a gazdaság nekilendülése, a két százalékos erősödés hogyan folytatódik, illetve, hogy ez mikor éri el a fogyasztói piacot is.

A külföldi és hazai statisztikai és piackutatási adatok is bizonyítják, hogy most már óvatosabban költenek a vásárlók. Ez a napi fogyasztási cikkek nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy többször járnak az üzletekbe, ám ott egyszerre kevesebbet vásárolnak. Az óriási bevásárlóhelyek ellen szól az is, hogy az olyan, kisebb üzleteket fenntartó diszkontláncok, mint az Aldi, Lidl, Penny, Profi, megerősödtek. Ezek a kisebb boltok hozzák a hiperek által biztosított alacsony árakat, s mivel a lakóhelyekre települtek, jelentősen csökkentek a vásárlók szállítási költségei, ami nagy előny.

Egyre többen vásárolnak különálló boltokban – állapította meg a GfK Hungária bevásárlóközpontokról szóló idei felmérése során. Ötből már ketten elsősorban különálló boltokban vásárolnak.

A lakosság 42 százaléka már e bolttípust választja legtöbbször. Viszonylag gyorsan reagáltak a jelenségre a kereskedelmi láncok, mert sorra nyitják kisebb üzleteiket. Korábban a Tesco, de a Spar is egyre több, kisebb, a városokba jobban illeszkedő üzleteket kezdett nyitni, s a sorhoz most csatlakozik az Auchan is.

Ezt a folyamatot támasztja alá az a mendemonda is, miszerint van olyan kereskedelmi lánc, amelyik szeretne magyarországi érdekeltségétől szabadulni, csakhogy a mostani nyomott kiskereskedelmi forgalom mellett nem igazán tudnák tisztességes áron eladni az üzleteiket. Volt persze olyan cég is, melyik gyorsan pakolt, ahogy tette ezt az év elején a Schlecker német drogérialánc.