A piac átrendeződése, a fogyasztói szokások radikális változása, valamint az önellátás sürgető kérdései uralták az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács (OBTT) május 30-i szakmai konferenciáját, ahol a szektor hazai és európai helyzetét is napirendre tűzték. A „Mindent a burgonyáról” című eseményen elhangzott: a burgonya a harmadik legfontosabb élelmiszer a világon, de Magyarországon még mindig messze vagyunk az önellátástól – írja az Agrárszektor.
Az utóbbi másfél évtized alatt drasztikusan átalakult a burgonyavásárlás terepe: míg 2010-ben még a burgonya 39%-át a piacokon és zöldségeseknél szerezték be a vásárlók, ma már az értékesítés 69%-a a szuper- és hipermarketek, valamint a diszkontláncok kasszáinál zajlik. A piaci árusok részesedése 36%-ról 13%-ra zsugorodott. A kiszerelések is ehhez igazodtak: a teljes értékesítés 60%-át már a 2 kiló alatti csomagok teszik ki, miközben az 5 kiló felettiek aránya mindössze 5%.
Ahogy Hunwald Zsuzsa, a YouGov Hungary kutatási igazgatója is kiemelte: nőtt a burgonyára fordított költés, ugyanakkor a vásárolt mennyiség csökkent. A fagyasztott burgonya termékek forgalma viszont 2,5-szeresére nőtt 2010-hez képest. Ezzel párhuzamosan a kényelmi szempontok előtérbe kerültek, és a fiatalabb generációknál egyre erősebb az előre csomagolt termékek iránti igény.
Magyarországon 6–10 ezer hektáron folyik burgonyatermesztés, évente 170–270 ezer tonnás hozammal, de a belföldi fogyasztás 28%-át még mindig import fedezi – mondta el Hubai Imre államtitkár. A cél az önellátás, de ehhez több termelőre, jobb öntözési lehetőségekre, technológiai fejlesztésekre és logisztikai beruházásokra van szükség.
A szakértők szerint a termelés koncentrálódik, egyre kevesebb szereplő művel nagyobb területeket, viszont a fiatalabb generációk tudatosabbak: okszerűbben használják a növényvédő szereket, és nyitottabbak a digitális innovációkra is. A tanúsított gazdaságok számára a lánci beszállítás lehetősége is adott, feltéve, hogy megfelelő minőségbiztosítással és jelöléssel dolgoznak.
A piackutatók szerint a fogyasztók még mindig elsősorban vizuális alapon döntenek, így a látható, lédig termékeknél nehéz brandet építeni. Viszont azoknál, ahol a csomagolás megelőzi a választást – például a tejnél, lisztnél –, van tere a márkázásnak. A fiatalabb és idősebb korosztály egyaránt egyre jobban különbözteti meg a burgonyafajtákat is: a főzni- és sütnivaló krumpli ismertsége nő, miközben a salátaburgonya még mindig kevésbé népszerű.
Az EUROPATAT képviseletében Romans Vorss és Berta Redondo ismertették a szövetség 2025-ös célkitűzéseit: kutatások támogatása, a vetőburgonya export előmozdítása Törökországba, Egyiptomba és Jordániába, illetve egy 365 napos digitális krumplinaptár létrehozása, amely minden napra egy új receptet kínálna, főként a millenniumi generáció számára.
A magyar burgonyaszektor látszólag kis szereplő a hazai agráriumban, de stratégiai jelentőségű növénnyé válhat, ha a célzott támogatások, a piaci átalakulás és a generációváltás hatásai találkoznak. A jövő a technológiailag fejlett, tudatosan működtetett gazdaságoké, ahol a termékpálya minden szereplője értéket tud hozzáadni – a vetőburgonyától a polcig.
