Változik a versenyjogi szabályozás: erősödnek a GVH eljárási jogosítványai

A tagállami versenyhatóságok ugyan egyaránt alkalmazzák az egységes uniós jogot, de az egyes nemzeti hatóságok között, különösen azok jogalkalmazási eszközrendszere tekintetében nagy különbségek vannak. Az Európai Unió ezért fogadta el az úgynevezett ECN+ irányelvet, amelynek célja a tagállami versenyhatóságok pozíciójának megerősítése, hatásköreik bővítése és egységesítése, illetve a hatóságok hatékonyabb együttműködésének támogatása. Ennek apropóján egy idén áprilisban született törvénymódosítás eredményeként a jövő évtől a magyar versenyjogi szabályok is jelentősen módosulnak, és e körben új eszközökkel, jogintézményekkel bővül a Gazdasági Versenyhivatal eszköztára is.

„Ezzel intenzívebb és rendezettebb lesz a tagállami versenyhatóságok együttműködése” – mondta el Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker McKenzie irodavezető ügyvédje, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke. „Így akár külföldi versenyhivatali eljárás keretében, arra tekintettel is lehet széles körű eljárási intézkedéseket foganatosítani Magyarországon, nincs szükség arra, hogy a GVH e célból külön hazai eljárást indítson. Ha például a román versenyhatóság magyar céggel szemben bírságot szab ki, e bírság a GVH segítségével Magyarországon közvetlenül végrehajtható lesz.” Hegymegi-Barakonyi Zoltán arra is rámutatott, hogy a jövőben szélesebb mérlegelésre lesz majd lehetősége a GVH-nak a jogalkalmazási prioritásai meghatározásában, így a versenyhez fűződő közérdekre figyelemmel, az erőforrások hatékony felhasználásának biztosítása mellett lényegében maga döntheti el, hogy mely esetekben indít versenyfelügyeleti eljárást.

A jövőben a cégeknek tágabb körben és rugalmasabban lesz lehetőségük bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti engedékenységi kérelmek benyújtására. „A könnyítés értelmében mentesség a jövőben akkor is kérhető, ha a helyszíni kutatást lehetővé tevő bizonyíték szolgáltatásakor a versenyhatóságnak ugyan van már ilyen jellegű információja a versenyjogsértésről, de még nem végzett helyszíni kutatást az ügyben, amire korábban nem volt lehetőség. Emellett most már bírságcsökkentési kérelmet is elő lehet majd terjeszteni ún. „marker” kérelemként, azaz az ilyen kérelmeknél is lehetséges lesz a releváns bizonyítékok szolgáltatását egy későbbi időpontban pótolni – mutatott rá dr. Horányi Márton, az iroda partnere. Ugyanakkor a jövőben szigorodnak is a kérelmezőkkel szemben elvárt kötelezettségek, így bizonyos körben már a kérelem benyújtása előtti időszakra nézve is biztosítaniuk kell a bizonyítékok megőrzését és a hatósággal tervezett együttműködés titokban tartását. „E téren célszerű lehet például az e-mail kommunikációt, illetve az elektronikus dokumentumokat, szerverek aktuális tartalmát „konzerváló”, a törlést lehetetlenné tevő intézkedések (ún. litigation hold), illetve információkezelési és titoktartási szabályok bevezetése, szigorítása is.”

A módosítások között a legtöbb gyakorlati kérdést minden bizonnyal a rejtett felvételek eljárásokban történő felhasználásának új lehetősége vetheti majd fel. A jövőben adott feltételek mellett a hatóságnak nem minősülő személyek – így a magánszemélyek – által készített felvételeket is fel lehet használni az eljárásban, ráadásul ezek a felvételek a hatóságok által készített felvételektől eltérően akár abban az esetben is felhasználhatók lesznek, ha azokat jogsértő módon készítették, illetve szerezték meg. „A rejtett felvételek szinte kivétel nélkül jogsértő módon készülnek, hiszen a „titokban”, engedély nélkül készített felvétel minden bizonnyal személyhez fűződő jogokat, illetve üzleti titkot, emellett akár más polgári jogi, munkajogi, vagy esetenként büntetőjogi előírásokat is sérthet. A felvételt készítő személy természetesen felelhet e jogsértésekért, de ez adott esetben nem befolyásolja a bizonyíték versenyjogi eljárásban történő felhasználhatóságát” – mutatott rá dr. Mezei Péter szenior ügyvéd. „Szintén jelentősen erősíti a GVH eljárási pozícióját a „hajnali rajtaütések” hatókörének kibővítése, melynek nyomán a versenyhatóság a jövőben gyakorlatilag bármely, az eljárás alá vont cégekhez akár közvetve sem kapcsolódó ingatlant, járművet vagy adathordozót érintően is végezhet majd helyszíni kutatást.”