Változik a termékdíj-szabályozás?

A környezetvédelmi termékdíj-szabályozás változásairól tartott tájékoztatást a PricewaterhouseCoopers Kft. partnerei részére. Szük Balázs menedzser emellett a tipikus félreértésekre és hibákra is felhívta a figyelmet.

Sok fontos változás nem történt egyelőre a termékdíj-szabályozásban 2011. január elsejétől, mondta elöljáróban Szük Balázs. A legfontosabb a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megalakulása volt.

A termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos hatósági feladatokat a NAV vámszerve, ezen belül is a fővárosi és megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságok látják el. Másodfokú eljárások során a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok az illetékesek.

Koncepciók harca

A kormányváltás után két termékdíj-koncepció is napvilágra került a kormány berkeiből. A Vidékfejlesztési Minisztérium, azon belül is a környezetvédelmi ügyekért felelős Illés Zoltán államtitkár a termékdíj-mentességi rendszer megszüntetése mellett állt ki. (A cégek jelenleg akkor szerezhetnek mentességet, ha a forgalomba hozott termékekből keletkező hulladék egy meghatározott részét hasznosítják.) Ennek megszüntetése számításaik szerint a jelenlegi 20-25 milliárd forinttal szemben közel 100 milliárd forint állami bevételt jelentene. Ez a többletköltség viszont a cégeknél csapódna le. A hulladék hasznosítását egy állami hasznosító szervezet felállításával oldanák meg.

A tervezet erőteljes tiltakozást váltott ki. Jelenleg egyeztetés folyik a kormányzaton belül, hogy miképp módosuljon a termékdíj szabályozása. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a jelenlegi rendszert is fenntarthatónak ítéli meg, ugyanakkor sürgeti az adminisztráció jelentős csökkentését. Ugyanis a cégeknek a termékdíj adminisztrációjára fordított költségei – egy tanácsadócég felmérése szerint – magasabbak, mint az állam felé teljesített termékdíj-befizetésük. Egy munkacsoport is alakult az NGM-en belül, amelyik kifejezetten az adminisztráció csökkentésének lehetőségeivel foglalkozik.

Az NGM alternatívaként felvetette a termékdíj teljes megszüntetését is, azonban még nem dolgozták ki, hogy milyen szabályozás lépne a helyébe. Az EU által előírt hulladékhasznosítási követelményeket Magyarországnak teljesítenie kell, és a hulladékgazdálkodási célok elérésének egyik eszköze jelenleg a termékdíj.

– A kormány valószínűleg előbb-utóbb hozzányúl a termékdíj-szabályozáshoz – jósolta Szük Balázs. – Sok ötlet felvetődött már az egyeztető tárgyalásokon, például a termékdíjátalány kiterjesztése. De még nem jósolható meg, hogy végül milyen irányba mozdul a szabályozás, hiszen a kormány akarata sem ismert.

Nem ott, nem az után

Néhány gyakori tévedésre is felhívta a figyelmet a szakember.

Az egyik tipikus eset, amikor úgy szerez be egy cég külföldről terméket, vagy úgy értékesít külföldre, hogy közbeiktat egy köztes szereplőt – például egy magyar adószámmal rendelkező külföldi céget. Sok cég követi el azt a hibát, hogy termékdíj szempontjából ilyenkor is a szállítási útvonalat veszi figyelembe. Holott ezekben az esetekben is az áfaútvonalat kell alapul venni. Tehát alapszabályként akkor kell termékdíjat fizetni, amikor az első olyan ügylet történik, ami két magyar adószám között bonyolódik (azaz az első forgalomba hozatalkor).

Szintén gyakorta előfordul, hogy a külföldről érkezett alapanyagok, termékek csomagolása után rosszul számolják ki a termékdíjat. Sok cég az egyszerűség kedvéért arra a hulladékmennyiségre alapozza számításait, ami a telephelyén keletkezik. Ám a törvény szerint nem a telephelyen létrejött hulladék, hanem az oda beérkező csomagolás mennyisége után kell fizetni. A vámhatóság ezt gyakran ellenőrzi. Így például nem jelenthet kibúvót a termékdíjfizetés alól, ha a fa raklapokat, amin az árut hozták, a cég nem jelenti le, mert a dolgozói hazaviszik és eltüzelik.

Bejelentés nélkül nincs újrázás

Az újrahasználható csomagolásra speciális szabályok vonatkoznak. Újrahasználható csomagolás alatt azokat a többutas csomagolóeszközöket értjük, amelyek többször forognak.

A szabály szerint csak az első forgalomba hozatalkor kell fizetni utánuk termékdíjat, de ehhez be kell őket jelenteni a vámhatósághoz. Illetőleg, ha a csomagolást a cég külföldről hozza be, akkor levonhatja a termékdíját, amikor a csomagolóeszközt visszaszállítja külföldre.

Sok cég ezt a bejelentést elmulasztotta, vagy nem követte kellő precizitással nyomon a csomagolóeszközök mozgását. A vámhatóság ilyen esetben a csomagolóeszközök minden egyes felhasználása után kivetheti a termékdíjat. Például pékeket büntettek meg, akik nem adminisztrálták kellőképpen azokat a műanyag ládákat, amelyekben a pékárut minden nap kiszállították.

A vámhatóság engedélyezi az újrahasznosítható csomagolás visszamenőleges bejelentését 2008. január 1-ig, így a cégeknek lehetőségük van az esetleges múltbeli hibás eljárást korrigálni.

Sz. L.