Változatlanok az élelmiszerárak, olcsóbb a háztartási vegyiáru

Az ACNielsen által felmért élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma értékben 7, a háztartási vegyiáruké 5 százalékkal nőtt egyik évről a másikra.

    A megszorító intézkedések hatásának
megismerése érdekében az ACNielsen összehasonlította az elmúlt négy évben az
augusztus-novemberi időszakok átlagos fogyasztói árait. Élelmiszernél
megállapították, hogy általában a négy évvel korábbi szinten mozognak az árak.
Háztartási vegyi árunál pedig tavaly átlagosan 10 százalék körüli csökkenést
tártak fel, a négy évvel ezelőtti átlagárakhoz képest.

    Ezek az átlagok azonban egész
Magyarországra vonatkoznak. Egyes bolttípusokban, illetve termékcsoportokban
ettől jelentősen eltérően mozoghatnak az árak.

    Az ACNielsen piackutatóinak tapasztalatai
szerint a kereskedelem koncentrációja, a modern bolttípusok előretörése, és a
vele járó sok akció okozza az átlagos fogyasztói árak stabilitását, sőt némi
csökkenését.

    Ugyanakkor látható, hogy az
élelmiszerboltokban kapható termékcsoportok 
többségének forgalma emelkedett a szeptemberi áfa-emelés után is,
azonban az egy évvel korábbinál kisebb mértékben. Figyelemre méltó, hogy
élelmiszerre a lakosság költése nagyobb ütemben növekszik, mint vegyiárura. Ezt
a különbséget a költési hajlandóság mellett az árak eltérő alakulása is
magyarázza.

     Az ACNielsen által felmért 86 élelmiszer
kategória együttes évi forgalma meghaladja az 1 050 milliárd forintot.

    Élelmiszerből a kiugróan legnagyobb
növekedést mélyhűtött félkész sajtból regisztrálták, 131 százalékkal. Bár ez
kis kategória, mert forgalma még így sem éri el a félmilliárd forintot. Utána
az energia- és sportital következik 43, jégkrém 35 és jegeskávé 34 százalékos
rátával. Az energia- és sportital, valamint a jégkrém a diszkont csatornában
bővült saját márkás kínálatnak, és az alacsonyabb áraknak köszönheti az
emelkedést. A jegeskávé pedig trendi lett az elmúlt időszakban.

    A további sorrend: túró, mélyhűtött pizza,
zselatin, mélyhűtött burgonya, extrudált termékek valamint nedves és száraz
salátaöntet.

    A túró iránti keresletet a gyártók
innovatív dobozos csomagolással és olcsó termékekkel növelték az elmúlt időszakban.

    A mélyhűtött termékek gyorsütemű
növekedésének fő oka szintén a diszkontok saját márkás offenzívája.

    Fontosak azonban a legnagyobb forgalmú
élelmiszer kategóriák trendjei is, hiszen a top 10-re az összes bolti eladás
több mint 50 százaléka jut. Itt általában emelkedett az értékesítés; egyetlen
kivétel a szénsavas üdítőital.

    A forgalom nagyságát tekintve listavezető
feldolgozott húskészítmény mutatója plusz 9, majd a sör következik 1, a sajt
pedig 10 százalékkal. A szénsavas üdítő 
mutatója mínusz 1 százalék, ami gyakorlatilag stagnálást jelent.

    Nőtt a kávé 1, klasszikus gyümölcslé 8,
ásványvíz 11, gyümölcsjoghurt 6, hűtött szeletes édesség 10 és száraz tészta 2
százalékkal.

    A szomjoltó italok piaca átrendeződni
látszik. Folytatódik az ásványvíz piac extenzív növekedése. Fő oka a
fogyasztásnak kedvező időjárás mellett a gyártók fokozott aktivitása.
Ugyanakkor a gyümölcslé eladásai is az átlagosnál jobban bővültek. A szénsavas
üdítőital viszont stagnál.

    Az ACNielsen által vizsgált 57 háztartási
vegyiáru kategória együttes évi forgalma meghaladja a 250 milliárd
forintot.    

    Háztartási vegyiáruból szintén kis forgalmú
kategória áll a legnagyobb növekedés alapján összeállított lista élén. A
lábápolóknál kiugró, 65 százalék pluszt regisztráltak. Az illatpárna (27
százalék), arcradír (21), intim kendő (17), lábhigiéniás termékek (16) együttes
évi forgalma azonban 1 milliárd forint marad.

    Innen sorrendben már több milliárd forint
forgalmú kategóriák következnek: konyhai törlőkendő, mosószer adalék, baba
törlőkendő és öblítő.

    A top 10-re, azaz a legnagyobb forgalmú tíz
háztartási vegyiáru kategóriánra is a forgalom 50 százaléknál nagyobb része
jut. A növekedési index itt kivétel nélkül mindegyik termékcsoportnál pozitív.

    A legnagyobb forgalmú mosópor piaca
értékben 6 százalékkal bővült. A sorrendben következő toalett papíré és
nadrágpelenkáé 9-9, dezodoré és általános tisztítóké 6-6, öblítőé 11, tusfürdőé
6, samponé 4, fogkrémé 1, mosogatószereké pedig 3 százalékkal.

    A vegyiáru piac érdekessége, hogy sok új
termék élénkítette a barnító és karcsúsító krémek piacát. Összes forgalmuk
azonban még nem jelentős.

     A hipermarketek fontos jellemzője, hogy az
ACNielsen által mért kategóriákból a 
háztartási vegyiáru értékben mért forgalmából igen magas arányban, 38
százalékkal részesednek 2005 november-2006 október között. Itt a növekedés
egyelőre minimális. 

    Élelmiszerből a hipermarketek részaránya 28
százalék, és lényegében szintén stagnál. (A növekedés mértéke fél százalék
alatt marad).

    A hipermarket piaci részesedésének
növekedési üteme jórészt azért lassul, mert az újabban nyitott üzletek a
korábbi évekhez képest kisebb alapterületűek. Hiszen egy új, 3 000 négyzetméteres
hipermarkettel nem lehet akkora forgalmat, illetve növekedést elérni, mint egy
10 000 négyzetméteressel.

    Az értékben mért kiskereskedelmi
eladásokból a hipermarketek 45 százalék felett részesednek – többek között – a
következő vegyiáru kategóriákból, 2005 november-2006 október között: Női
elektromos borotva, szövetfrissítő, vízlágyító, mosószer adalék, baba
törlőkendő, mosópor, elektromos fogkefe, tusfürdő és konyhai törlőkendő.

    Élelmiszerek kiskereskedelmi
értékesítéséből, 2005 december-2006 novemberben, a hipermarketek 40 százalék
feletti részarányt értek el például a következőkből: Whisky, olívaolaj,
energia- és sportital, száraz kutyaeledel, nedves babaétel és
gabonapehely.   

    A diszkontok fontos jellemzője, hogy
különösen az élelmiszerek forgalmazásában erősítették pozíciójukat: 18
százalékra növelték piaci részesedésüket 2005 november-2006 októberben, az
előző hasonló időszak 16 százalékával szemben.

    A diszkontok pozíciója azért erősödik, mert
a két éve kialakult bolthálózat erőviszonyait megbolygatta a Lidl piacra
lépése. Már 60-nál több üzletet nyitott, amivel érzékelhetően befolyásolja a
csatorna piaci részesedését. Másrészt versenytársait is új üzletek nyitására
ösztönzi. Az Aldi várható piacra lépése tovább gerjeszti majd a versenyt.

    A diszkontok lakóhelyek közelében működnek,
így a legnagyobb forgalmú élelmiszereket – a minél gyakoribb vásárlások végett
– stratégiai szempontból kiemelten fontosnak tartják. Például feldolgozott
húsból, sajtból, gyümölcsléből, ásványvízből, gyümölcsjoghurtból, de kávéból és
sörből is olyan saját márkás kínálattal szélesítették palettájukat, amit a
vevők elfogadnak és vásárolnak.

    Az ACNielsen adatai szerint a bolttípus
részaránya kiemelkedik – 2005 december-2006 novemberben – a következő
kategóriákban: túró, mélyhűtött pizza, mogyoró, tartós piskóta és jégkrém.

    Háztartási vegyiáruból és kozmetikumból az
egy évvel korábbi 9 százalékos részesedésről, kerekítve 10 százalékra lépett
előre a diszkont. (A növekedés 1,6 százalék). Kiemelkedően sokat adnak el ebben
a csatornában, többek között a következő vegyiáru kategóriákból: konyhai
törlőkendő, toalett papír és papír zsebkendő tartósan vezeti a listát az utóbbi
időben. Majd hintőpor és mosópor következik.

    A hipermarket és drogéria dominál a
háztartási vegyiáru piacon, de a diszkont lehetővé teszi a beszerzést a vevők
lakóhelye közelében. Az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó kínálat, illetve a
saját márkák terjeszkedése eredményezi, hogy a diszkont piaci részesedése
háztartási vegyiáruból is növekszik.

    Említést érdemel, hogy a hazai tulajdonban
lévő láncok piaci részesedése élelmiszerből nőtt, háztartási vegyiáruból
csökkent a szóban forgó időszakokban. Az ellentmondás azonban csak látszólagos.
Élelmiszernél ugyanis érvényesül a hazai láncok előnye, amely szerint boltjaik
a gyakori vásárlásoknak kedvezően, a lakóhelyek közelében működnek. A vegyiáruk
forgalmából azonban közel kétharmadot elvisz a hipermarket és a drogéria; így
kevésbé érvényesül a lakóhelyekhez való közelség előnye.

    A hard diszkontok terjeszkedésének egyik
következménye, hogy növekszik a kereskedelmi márkás termékek piaci részesedése.
Az ACNielsen által felmért élelmiszerekből a diszkont eladás 33 százaléka
jutott saját márkás termékekre 2004 december-2005 novemberben, rá egy évre
pedig már 45 (!) százalék. Ez azt jelenti, hogy a diszkontok pénztárába kerülő
minden 100 forintból majdnem a fele, 45 forint saját márkás termék eladásából
származik. A magas arányban döntő szerepet játszik a Lidl terjeszkedése és a
Plus választék-politikájának új stratégiája.

    A non food kategóriákban is erősödtek a
diszkontok kereskedelmi márkái: Értékben mért eladásuk a diszkontokban az előző
évben még 36, de 2005 november-2006 októberben már 46 százalék.

##

Táblázat. Az ACNielsen által felmért élelmiszerek
kiskereskedelmi forgalmának megoszlása, bolttípusok szerint. Százalékban.

Forrás: ACNielsen piackutató vállalat

Táblázat. Az ACNielsen által felmért háztartási vegyiáru
kiskereskedelmi forgalmának megoszlása, bolttípusok szerint. Százalékban.

Forrás: ACNielsen piackutató vállalat

Táblázat. A tíz legnagyobb forgalmú élelmiszer
kategória értékben mért kiskereskedelmi forgalmának változása 2005
december-2006 novemberben, összehasonlítva 2004 december-2005 novemberrel.
Százalékban.

Forrás: ACNielsen piackutató vállalat

Táblázat. A tíz legnagyobb forgalmú háztartási
vegyiáru kategória értékben mért kiskereskedelmi forgalmának változása 2005
november-2006 októberben, összehasonlítva 2004 november-2005 októberrel.
Százalékban.

Forrás: ACNielsen piackutató vállalat