Változásra van szükség a magyar mezőgazdaságban

(Fotó: AM/Pelsőczy Csaba)

Négy féle terepen küzdünk ma; a virtuális világban, a valóságban, valamint a nemzetközi és hazai szintéren”- fogalmazott Nagy István. A nemzetközi kihívásokról szólva, kiemelte Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettessel folytatott szerdai megbeszélését, amelyen megállapodtak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek előtt Magyarország továbbra is zárva tartja határait, ugyanis, ha beengednék a termékeket, felborulna a magyar piac. A brüsszeli költségvetési tervezetet Magyarország elutasítja, mert az európai agrárium finanszírozására tett javaslat elfogadásával feladnák az európai agráriumot, átcsoportosítanák az európai gazdák pénzét Ukrajnába. Ez a tervezet ellehetetlenítené a magyar és uniós gazdák jövőjét – fogalmazott. Az EU és a dél- amerikai országok szabad kereskedelmi egyezménye is újabb veszélyeket rejt a magyar gazdákra nézve is, mivel újabb, ellenőrizetlen körülmények közül érkező termékekkel árasztanák el az Európai Uniót – mondta a miniszter.

Kitért arra is, hogy óriási nehézséget jelent az is, hogy a virtuális térben kontroll nélküli hamis információk jelennek meg, és ezek korrigálása rengeteg időt vesz el

Az agrárium hazai kihívásai közül kiemelte a kora tavaszi fagyot, amely a gyümölcsösökben 80-100 százalékos kárt okozott, a ragadós száj- és körömfájást, amely miatt majd 10 ezer szarvasmarha és ugyanennyi sertés veszett oda, továbbá a madárinfluenzát, amely a dél- alföldi területen idézett elő nagy károkat. A kiskérődzők pestise és a lóherpesz is megjelent, és komoly félelmet jelentett a déli határon felbukkanó afrikai sertéspestis vírus – tette hozzá, megjegyezve: a szőlészeket sem kímélte az év, 14 borvidéken jelent meg a szőlő sárgaság, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A járványok mellett az aszály jelentette még a legnagyobb kihívást – mondta. Miután az előrejelzések előrevetítették, hogy az EU legforróbb nyara várható, a kormány megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset és átcsoportosított 4,7 milliárd forintot a csatornák javítására, hogy a lehető legtöbb vizet lehessen betárazni, így mostanra 990 ezer köbméter víz van a tározókban. A kormány arról is döntött, hogy 10 milliárd forintban átvállalja a gazdáktól a vízdíjat. A legaszályosabb 2022-es évben 579 178 ezer hektár területen 22 ezer ügyfelet érintve jelentettek aszálykárt, idén, a legforróbb nyáron eddig még nem érte el ez a szám a 400 ezer hektárt – tette hozzá. Eddig 1300 sikeres pályázat révén, 178 milliárd forintnyi pályázati forrással segítették az öntözési infrastruktúra megújítását, és jelenleg is vannak futó pályázatok – közölte.

Kiemelte, hogy a 21. század mezőgazdaságát most alapozzák meg annak minden nehézségével és nincs jobb válasz a kihívásokra, mint a fejlesztés

A miniszter szerint a gazdáknak úgy kell kalkulálniuk, hogy Dunántúl és Észak- Magyarország megtermeli a hazai kukorica szükségletet, a Dél-Alföldön pedig a vetésforgót úgy kell megtervezni, hogy az őszi vetésű, tavaszi aratású gabonafélék legyenek benne, illetve esetleg napraforgó, amely tolerálja a meleget. A gazdák ebben nincsenek egyedül, ha a változás útjára kívánnak lépni, akkor a kormány a forrást és a megoldást biztosítja ehhez számukra – mondta a miniszter. Vaszkó László vásárigazgató tájékoztatása szerint a bruttó mintegy 4000 négyzetméteren zajló rendezvény célja, hogy a gazdálkodók minél több ismeretet szerezzenek és kapcsolatra találjanak, de a Farmer Expo az agrárgazdaság tükre is, amelybe napról napra bele kell nézni, ahhoz, hogy tudjuk, van-e bármi teendő az ágazatban. A ország minden tájáról, sőt még Lengyelországból is érkezett kiállító, a szombatig tartó eseményen mintegy 100 lovat, 80 szarvasmarhát, 60 juhot, és baromfikat, nyulakat is láthatnak az érdeklődők, akiknek száma reményeik szerint idén is eléri a 20 ezret.

AM/MTI