Változások a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában

Ettől az évtől jelentősen megváltozott a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályozás, és az APEH feladatait a vám- és pénzügyőrség vette át. Deák László, a Pricewaterhouse-Coopers adótanácsadással foglalkozó igazgatója elmondta: a változás mindenképpen szigorúbb ellenőrzések lehetőségét vetíti előre.Január elsejével nem pusztán az ellenőrzést végző hatóság változott meg, ezzel együtt számos jogszabályi rendelkezés is módosult. A korábbiakhoz képest új előírás a vámhatósághoz történő regisztrációs kötelezettség. Eszerint a termékdíj fizetésére kötelezetteknek tevékenységüket az első fizetési kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteniük a vámhatóságnál. Azoknak is regisztráltatniuk kell magukat, akik egyébként mentességet élveznek. A vámhatóság tájékoztatása szerint a regisztrációk száma jelentősen elmarad az előzetesen várttól, ami azért figyelmezető jel a vállalkozások részére, mert a regisztráció elmulasztása miatt a vámhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Ellenőrzés új szemlélettel
A VPOP azt is előre bejelentette, hogy korábbi ellenőrzési gyakorlattól eltérően nem csak adminisztratív módon kívánja ellenőrizni a termékdíjtör-vényben előírtak teljesítését. Mint Deák László elmondta, az új ellenőrzési szemlélet alapvetően változtatja meg a korábbi vizsgálatoknál megszokott módszereket. Korábban ugyanis az APEH elsősorban a kötelezettségeket, illetve azok bevallását, és az ehhez kapcsolódó befizetést ellenőrizte. Ezentúl azonban kíváncsiak lesznek a hulladékhasznosítás teljes folyamatára, a begyűjtés, válogatás, szállítás, hasznosítás lebonyolítására, azaz az ellenőrzéseiket kiterjesztik a hasznosítást koordináló szervezetekre, a hulladékbegyűjtőktől a hulladék tényleges hasznosításában részt vevő valamennyi szereplőre, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a termékdíjfizetésre kötelezett valóban jogosult-e a termékdíjfizetés alóli mentességre. A jogszabályváltozások még inkább egyértelművé tették, hogy a hulladékhasznosítási kötelezettségekért a gyártó vagy a kereskedő felel, nem pedig például a hasznosítást koordináló szervezet.
Szintén a januári változásokhoz tartozik, hogy szigorodott a szankciórendszer.
– Azon cégek esetében, akik nem vagy nem megfelelő figyelmet fordítottak a termékdíjszabályok betartására, célszerű mielőbb önellenőrzést tartani, mert csak idő kérdése, hogy mikor jelenik meg a vámhatóság, és ellenőrzi ezt a területet is – mondja Deák László, aki szerint ezt a felfogást pártolja a VPOP is.

Maradtak vitás pontok
Az ellenőrzés szigorítása önmagában talán nem jelentene gondot – vélik a PricewaterhouseCoopersnél –, de számos esetben problémát jelent a termékdíjjogszabályok nem egyértelmű megfogalmazása, értelmezése, a szabályozás hiánya vagy éppen a bonyolult szabályrendszer betartása.
Január elseje előtt például a termékdíj-köteles termékeket – kezdi a magyarázatot Deák László – a 2004. május 1-jén hatályos kereskedelmi vámtarifa szabályai szerint kellett besorolni. Január elseje után azonban már a 2008. január 1-jén érvényes besorolási rendet kell figyelembe venni. Ez például az elektronikai termékeknél okoz problémát, hiszen a két időpont között a kereskedelmi vámtarifa besorolási rendje is változott, figyelemmel a folyamatos technikai fejlődésre is.
A változások azonban nem érintettek néhány korábbi problémát, amelyek tovább élnek az immáron sokkal szigorúbban ellenőrzött rendszerben.
Az egyik problémás terület a bércsomagolás. Deák László szerint meglehetősen kétséges, hogy bércsomagolás esetén ki a termékdíj fizetésére kötelezett fél? A bércsomagoló vagy a bércsomagoltató? Mindkettő mellett lehet érvet pró és kontra felhozni. Az ellenőrző hatóság, illetve a KVVM szerint minden olyan gazdálkodó kötelezettnek számít, aki a terméket ténylegesen becsomagolja. A tanácsadók – így a PwC – és például az egyik piacvezető, hulladékhasznosítást koordináló szervezet sem mindenben osztja ezt a megközelítést, hiszen a törvény szövege szerint az a gazdálkodó kötelezett a termékdíj fizetésére, aki terméket értékesít, vagy a terméket saját céljaira felhasználja. Azaz, ha egy bércsomagolást végző cég a megbízó által rendelkezésre bocsátott csomagolóanyagba terméket csomagol, akkor nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége, mert nem terméket értékesít, hanem szolgáltatást nyújt. Ebben az esetben a termékdíj-fizetési kötelezettség a becsomagolt termék értékesítőjét terhelné. Ez a probléma alapvetően érinti az FMCG-szektor szereplőit, hiszen a bércsomagolás egyre nagyobb teret kap a megrendelések között.

Az adószám kötelez?
Hasonló jellegű problémát okoz az FMCG-szektorban, hogy a multinacionális cégek nem a magyarországi leányvállalataikon keresztül importálnak az EU-ból vagy EU-n kívülről, hanem erre a célra Magyarországon csak egy adószámot kérnek, és ezen az áfa-regisztráción keresztül kereskednek. Ezek után szintén fel lehet tenni a kérdést: kinek kell megfizetnie a termékdíjat? A Pénzügyminisztérium, az APEH és a Környezetvédelmi Minisztérium szerint az áfa-regisztráció már megteremti a termékdíjfizetés kötelezettségét is, míg mások szerint a termékdíjról szóló törvény erről nem rendelkezik.
Szintén problémás terület a többször felhasználható csomagolóanyagok (például raklapok, ládák, rekeszek) ter-mékdíjkezelése. A vállalatok egy része nem jelentette be a hatóságnak, hogy ilyen csomagolóeszközöket használ, ami azt jelenti, hogy a vámhatóság minden egyes használat után termékdíj-fizetési kötelezettséget állapíthat meg. De még ha be is jelentették a vállalatok, akkor is komoly kihívást jelent adminisztratív szempontból a csomagolóeszközök nyomon követése, a hatóság által is elfogadható nyilvántartás vezetése.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a termékdíj megfizetése nem jelenti azt, hogy egy vállalat teljesítette a hulladékgazdálkodási kötelezettségét. Hiszen az európai irányelveknek megfelelően a hazai jogszabályok például a csomagolás, elektronikai termékek, akkumulátorok után begyűjtési és hasznosítási kötelezettséget is előírnak. Így hiába fizeti meg egy cég a termékdíjat, amennyiben nem teljesíti a külön jogszabályokban előírt begyűjtési és hasznosítási kötelezettségeit, hulladékgazdálkodási bírság kiszabásával és a hasznosítási kötelezettség utólagos, hatóság általi előírásával is számolhat.
L. M.