Válságot jósol a volt külügyminiszter – A FutureTalks Podcast vendége volt dr. Balázs Péter
Vajon hogyan és mikor ér véget az orosz-ukrán háború? Mi lesz az Európai Unió sorsa? Milyen válsággal kell szembenéznünk az elkövetkező években? Hogyan alakítja a G20 a világ jövőjét?
A Future Talks Business Podcast sorozatban Dr. Balázs Péter, egykori külügyminiszter volt Krizsó Szilvia vendége, többek között beszélgettek az aktuális külpolitikai történésekről és a világ távolabbi jövőjéről. De kiderült, hogy mit jelent a modellháború fogalom, miért olyan fontos az, hogy az Európai Unió tagjaként mi is részt vehetünk a G20-ak döntéseiben és vajon hogyan alakul majd át az európai szövetségrendszerünk a válság nyomán. Ha valaki szeretné megnézni a FutureTalks Business Podcast legújabb adását, itt megteheti:
Az adásból egy kis ízelítő azoknak, akik inkább olvasnának a témáról.
Putyin bizony elszámította magát
Balázs Péter szerint az orosz-ukrán háborúnak még nem látjuk a végét: „Bár Putyin abban reménykedhetett a támadás elején februárban, hogy majd gyorsan elfoglalják Kijevet, Ukrajna pedig vagy szétesik, vagy beolvad Oroszországba. De egészen más történt: Ukrajna a végsőkig védi a területi szuverenitását, függetlenségét, önálló állami létét, a vezetés mögött pedig felsorakozott az egész ország. Mindenesetre egy olyan háború folyik, amely az egész világot megmozgatta és egy ilyen konfliktusból nem lehet kimaradni. Egykori külügyminiszterként azt gondolom, hogy egy volt KGB tiszt, akinek a teljes államapparátus és hírszerzés rendelkezésére áll, nem lesz olyan naiv, hogy ennyire elszámolja magát. Talán az állhat a háttérben, hogy egy húsz éve hatalmon lévő vezetőnek a belső köreiben már nincs olyan ember, aki valódi kritikát fogalmazna meg a döntéseivel szemben.”
Miért nevezhetjük az orosz-ukrán történéseket egyfajta modellháborúnak?
Ez a háború a volt külügyminiszter szerint egy modellháború is, amelynek előzményeit a 2013-as történésekben kell keresni. 2013-ban az akkori Moszkva-barát ukrán elnök, Janukovics nem írta alá az Ukrajna és az Európai Uinó társulási megállapodását, erre a lakosság Kijevben kivonult és tüntetett. Ebben a köztes helyzetben tulajdonképpen jelezték, hogy Európához szeretnének tartozni. Nagyon világos volt a választás, és ezzel egyúttal a plurális demokráciát, a piacgazdaságot, az emberi jogok érvényesítését is választották. Balázs Péter kiemelte: „Most ugyanez folyik, a háború kapcsán mindenki kinyilváníthatja, hogy kinek melyik modell a szimpatikus. Látszik, hogy Kína odaáll Oroszország mellé, mint ahogyan India is. A nyugati tábor, a transzatlanti közösség, az EU-NATO egyértelműen a nyugati modellt próbálja érvényesíteni. A kérdés csak az, hogy 10-20 év múlva milyen lesz a világ, hogyan alakul a politika és az erőviszonyok.”
Ha kíváncsi arra, hogy hogyan alakulnak a politikai erőviszonyok 10-20 év múlva és mi történik az orosz-ukrán háború után, akkor hallgassa meg a FutureTalks Business Podcast legújabb adását. A csatornára itt lehet feliratkozni, így nem marad le folyamatosan frissülő, új tartalmainkról sem:
FELIRATKOZÁS A TRADE MAGAZIN YOUTUBE CSATORNÁJÁRA
Kapcsolódó cikkeink
NAK-elnök: a területalapú támogatásokat meg kell védeni
A termelők és a fogyasztók érdeke is, hogy megmaradjanak a…
Tovább olvasom >Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa…
Tovább olvasom >2023-ban csökkent a növényvédőszer-maradék bejelentések száma az Európai Unióban
2023-ban 8700 bejelentést rögzítettek a tagállamok a Riasztási és Együttműködési…
Tovább olvasom >További cikkeink
A kézműves vagy a Temu jelző lesz a fa alatt? – felmérést készített a Meska magyar kézműves oldal
A Meska online kézműves piactér felmérése szerint az emberek közel…
Tovább olvasom >DRS-rendszer Magyarországon: tanácsok a sikeres visszaváltáshoz
2024. január 1-jén indult el Magyarországon a DRS (Deposit Return…
Tovább olvasom >