Egyre súlyosabb strukturális és termelési problémák jellemzik a magyar gyümölcstermesztést, ami már nemcsak az ágazat szereplőit, hanem a kiskereskedelmi ellátást és a fogyasztói árakat is közvetlenül érinti. Az Agrárszektor összeállítása szerint a hazai gyümölcságazat egyszerre küzd az elavult ültetvényekkel, a klímaváltozás következményeivel, a munkaerőhiánnyal és az elmaradó beruházásokkal. Ennek eredményeként romlik az önellátottság, nő az importfüggőség, és egyre kiszámíthatatlanabbá válik a hazai kínálat.
A mintegy 80 ezer hektárnyi magyar gyümölcsültetvény közel fele ma már elavultnak és versenyképtelennek számít, további 25–30 százalék csak jelentős fejlesztésekkel lenne fenntartható. Mindössze az állomány egynegyede tekinthető korszerűnek. A magas szaktudást, tőkét és élőmunkát igénylő kultúrák közül több gyakorlatilag eltűnt az országból: a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése mára marginálissá vált. Az alma, a körte és az őszibarack esetében a termőterület és a termésmennyiség is több mint 50 százalékkal csökkent az elmúlt években.
A klímaváltozás hatásai különösen erősen sújtják az ágazatot. A tavaszi fagyokat egyre gyakrabban követi aszály, majd heves zivatarok, jégverések és hőhullámok okoznak súlyos károkat. Az idei szezonban a kajszi, az őszibarack és a cseresznye termésének 80–90 százaléka megsemmisült, ami több tízmilliárd forintos veszteséget jelentett. Az elmúlt öt év átlagában a hazai gyümölcstermés közel 40 százaléka veszett oda időjárási okok miatt.
A problémát tovább mélyíti, hogy az ültetvények 70–75 százaléka ma is öntözetlen, miközben csak néhány ezer hektáron áll rendelkezésre hatékony fagy- vagy jégvédelmi rendszer. A szakértői álláspont szerint frisspiaci gyümölcstermesztés hosszú távon csak teljes körű technológiai védelemmel – öntözéssel, fagy- és jégvédelemmel, valamint intenzív műveléssel – tartható fenn.
Mindez közvetlen hatással van a kiskereskedelemre is. A hazai termelés visszaesése miatt nő az importarány, romlik a magyar gyümölcsök piaci pozíciója, és egyre gyakrabban alakul ki kínálati bizonytalanság a szezonális termékeknél. Ez nemcsak az árak emelkedésében, hanem a választék beszűkülésében és a minőség ingadozásában is megjelenhet.
Az ágazat szereplői szerint a jelenlegi folyamatok mellett a magyar gyümölcstermesztés stratégiai jelentősége is veszélybe kerülhet. A kérdés már nem pusztán az, hogy lesz-e elegendő hazai gyümölcs a boltok polcain, hanem az is, hogy a következő években milyen mértékben válik Magyarország tartósan importfüggővé ebben az alapvető élelmiszer-kategóriában.
