Válság előtti szinten Magyarország külkereskedelmi termékforgalma

2011 első negyedévében a külkereskedelmi termékforgalom volumene jelentősen nőtt, az exporté 18, az importé 16%-kal haladta meg az előző évi szintet – jelenti a KSH. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 562 milliárd forintot (2071 millió eurót) tett ki, 174 milliárd forinttal (614 millió euróval) többet, mint 2010 azonos időszakában. Az első háromhavi kivitel értéke 5456 milliárd forint (20 milliárd euró), a behozatalé 4893 milliárd forint (18 milliárd euró) volt, ezzel az export és import forintértéke is meghaladta a gazdasági világválság előtti – 2008. év azonos időszaki – szintet.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala 2011 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest importban 6,2, exportban 5,9%-kal emelkedett. A cserearány 0,3%-kal romlott. 2011. január-márciusban a gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene 20, illetve 19%-kal bővült. Az árufőcsoporton belül a híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék mindkét irányú forgalmának volumene több mint ötödével nőtt, mely elsősorban a mobiltelefon- és alkatrész-kereskedelem ázsiai relációban regisztrált dinamikus növekedésének köszönhető. Exportban a régi, importban pedig az új tagországokkal szembeni növekmény is jelentős volt.

Az árucsoport másik meghatározó súlyt képviselő termékköre – a televízió és alkatrészeinek kivitele és behozatala ezzel szemben – némileg csökkent. Átlagot meghaladó mértékben bővült az általános rendeltetésű ipari gép mindkét irányú forgalmának, továbbá a közúti jármű behozatalának volumene. A személygépkocsi- és alkatrészimport forintértéke így sem éri el a három évvel korábbi szintet. A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 21, illetve 20%-kal bővült 2010 azonos időszakához képest. A gyógyszer és gyógyszerészeti termék exportvolumene csaknem kétötödével, az importé mintegy negyedével nőtt.

Az árucsoport országszerkezetét vizsgálva a behozatal koncentrált, a forgalom közel 80%-át a régi tagországokkal bonyolítottuk, ezzel szemben a kivitelben több országcsoport (új tagállamok 40, EU-n kívüli európai országok 28, EU-15 23%) is szerepet játszik. Számottevő a szakmai, tudományos ellenőrző műszer és a színesfém exportjának, valamint a gumigyártmány mindkét irányú forgalmának volumennövekedése. Az energiahordozók importvolumene az első negyedévben 8%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy az import csaknem harmadát kitevő természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene mintegy 40%-kal visszaesett. A csökkenés egyrészt a gáz világpiaci árának alakulása, másrészt februártól a stratégiai készletek felhasználása miatt következett be. A behozatal több mint felét adó kőolaj és kőolajtermék importvolumene közel negyedével bővült az alacsony bázishoz viszonyítva.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 2011. január-márciusban 10%-kal, az importé 16%-kal növekedett. A kivitel mintegy harmadát képviselő gabona és gabonakészítmény exportvolumene az árak közel másfélszeres emelkedése mellett alig haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az árucsoporton belül ellentétesen alakult a két fő termék exportja, míg a kukoricakiszállítások mennyisége 40%-kal nőtt, a búzáé kevesebb mint felére csökkent.

Átlagot meghaladó mértékben növekedett a hús és húskészítmény (sertéshús), a tejtermék és tojás, valamint a kávé, tea, kakaó, fűszer mindkét irányú forgalmának volumene. Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan érkező behozatal volumene 2011 első negyedévében 16, illetve 19%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma az unió egészét nézve 117 milliárd forinttal javult, ennek csaknem négyötöde az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben realizálódott, nagyrészt a gyógyszerforgalom növekményének köszönhetően. Dinamikusan, 27%-kal bővült az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene, ezzel szemben az importé csupán 11%-kal haladta meg a bázisszintet.

Az export húzóerejét az ázsiai országokba irányuló mobiltelefon-kivitel jelentette, míg az import mérsékeltebb növekedését az energiahordozók behozatalának alakulása befolyásolta. Külkereskedelmi forgalmunk hiánya 260 milliárd forint volt, 57 milliárd forinttal kevesebb, mint 2010-ben.