Valóban az egyéni cselekedeteken múlik a változás? – ezt gondolja a fenntarthatóságról 4 generáció

(Fotó: Pixabay)

Ki mit ért fenntarthatóság alatt? A legkülönbözőbb válaszok érkeztek erre a kérdésre, ami jól tükrözi, mennyire sokrétű a téma, és valójában mindenki mást ért alatta. Vannak, akiknek „semmit” nem jelent, és ez egy kreált „divat szó”, mások azonban „élhető környezetet” és „jövőt” látnak benne. A generációk gondolkodása közötti különbség érezhető bizonyos kulcsszavak említésének gyakoriságából: az X generáció számára a fenntarthatóság a környezetet, a jövőt, az újrahasznosítást, és a természet védelmét jelenti, valamint a tudatos döntéseket. Az Y nagyon hasonló gyakorisággal említette ezeket a fogalmakat, ugyanakkor náluk a tudatosság mindössze a tizedik leggyakrabb asszociáció, és az ötödik legjellemzőbben társított fogalom, az élet lett, ugyanúgy, ahogy a Z generációnál is. Ők ráadásul a természetet is kevesebbszer emlegették, helyette viszont a többi generációval ellentétben többször utaltak arra, hogy fenntarthatóság számukra a tartósságot, hosszú távon használhatóságot jelenti.

Az egyéni cselekedeteken múlik a változás

Mindegy, hogy melyik korosztályt kérdezzük, szinte egyöntetű az egyéni cselekedetek súlyának megítélése. A baby boomereket kivéve (10%) a 60 év alattiak 27%-a szerint rajtunk múlik a változás. Az Y és az X generáció minimálisan nagyobb arányban gondolja úgy, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét, és a változás csak tőlünk függ. Ugyanakkor kortól függetlenül a legtöbbek (40%) szerint az egyéni cselekedetek is összeadódva érnek igazán valamit, ezért ők az összefogásban és a konszenzusban látják a megoldást. Anélkül csak lassan fog bekövetkezni a változás.  Nem elhanyagoltható nézetkülönbség, hogy 30% feletti azoknak az aránya, akik bizonyos szintű „felsőbb” beavatkozást várnának, vállalati, kormányzati szintű intézkedéseket. Szerintük az egyén nem lesz igazán felelős, amíg nem kap megfelelő edukációt, vagy nem kényszerítik szabályok, törvények, vagy nem adottak a feltételek. Szerintük ezek nélkül sosem jutunk előbbre.

A szelektív gyűjtésben kimerül a környezettudatosság?

A válaszadók jelentős többsége (70%) szelektíven gyűjti a hulladékot, ami nem egy rossz szám, de jól látszik, hogy van még hova fejlődni. Ebben legkevésbé a Z generáció vesz részt, de érdemes figyelembe venni, hogy ez a generáció még jellemzően nem vezet saját háztartást. Az elektromos és veszélyes hulladék leadása már kevésbé népszerű, de kortól függetlenül még ezt is minden második válaszadó megjelölte, mint környezettudatos tevékenységet. Ebben a 40 év feletti, X generáció tekinthető élenjárónak (58%).  A környezetkímélő közlekedési módok preferálása inkább a fiatalabb korosztályra jellemző (Z és Y), a 39 év alattiak egyharmada, a 40 év felettieknek csak a negyede törekszik a tömegközlekedés, bicikli, vagy elektromos járművek használatára.  A kevesebb csomagolóanyaggal járó vásárlásra való igyekezett szintén gyakori (43%) minden életkorban, de az átlaghoz képest itt is az X-esek a kevésbé aktívak (36%).

A Z generáció tudatos, de még kezdő

A háztartáson belüli energiatudatosságra az 30-60 közötti korosztály figyel a legérzékenyebben, kétharmaduk a világítástechnikára-, majdnem ugyanennyien a konyhai gépek használatának energiahatékonyságára fordít különös figyelmet. Az energiafogyasztás tudatos visszafogása (alternatív megoldásokkal, energiatakarékos gépekkel, tudatos eszközhasználattal pl. áramtalanítás) az életkor emelkedésével fokozódik. A témában kevésbé jártas Z generációnak még itt sem feltétlenül vannak önálló háztartással kapcsolatos tapasztalataik.

Most akkor szétválogatják, vagy nem?

Az újrahasznosítás gondolata egyöntetűen népszerű a válaszadók között, ahogy a mindennapi cselekedetek között is kitűnik, hiszen viszonylag szorgalmasan szelektálunk. Azonban érdekes kérdés, hogy akkor is így tennének-e, ha nem lenne már szinte mindenhol adott a lehetőség? A körforgásos gazdaság fontosságáról a Z és az X generáció közel fele meg van győződve, ugyanakkor az Y kissé szkeptikusan áll hozzá a kérdéséhez; amellett, hogy maximálisan elkötelezett a gondolat iránt, de a megvalósíthatóságában már kevésbé hisz. Bár többségük nem állítja, hogy a szelektálás felesleges, de arról már nincsenek meggyőződve, hogy a szétválogatott hulladék végül valóban hasznosan feldolgozásra kerül egy úgynevezett körforgásba. A baby boomerek 10%-a pedig kifejezetten úgy gondolja, hogy teljesen felesleges az egész válogatási folyamat, mert végül úgyis összeöntenek mindent.

IGEN a fenntarthatóságra, NEM a változásra

Összeségében nagyon kevesek szerint veszik az emberek igazán komolyan a klímaváltozást, mindössze a megkérdezettek 8%-a gondolja úgy, hogy sokan komoly áldozatokat is hoznak a változásért. A Z generáció az átlagnál optimistább (10%), a baby boomerek pedig jóval pesszimistábbak (2%) a kérdésben. Ugyanakkor azok is viszonylag kevesen vannak, akik szerint egyáltalán nem törődünk ezzel a veszéllyel (8%). A válaszadók 37%-a úgy véli, hogy a többség olyan távoli problémának gondolja, hogy nem hajlandó foglalkozni vele. További 27% szerint pedig, akik komolyan veszik, azok sem szívesen mondanak le szokásaikról azért, hogy változás legyen. Ha adottak a feltételek, akkor igyekeznek fenntarthatóbb döntést hozni, de extra erőfeszítésre, vagy nagyobb áldozatra ritkán hajlandóak. Ebben a kérdésben a generációk között viszonylagos egyetértés van.

Baby boomers – a született újrahasznosítók

A kutatásban nem reprezentatív a jelenlétük, de van pár dolog, ami miatt érdemes mégis kitérni rájuk. A 60 év feletti korosztály általános hozzáállását és véleményét a fenntarthatóság kérdéséhez az egyik szabadszavas válasz mondja el talán a legjobban: „most semmit nem jelent, régen természetes volt”. A korosztály alapbeállítása a spórolás, a dolgok megjavítása, a ruhák megvarrása, az ételek újrahasznosítása, komposztálás, amivel akár zero waste hősök is lehetnének. Ugyanakkor nehezen változtatnak a bevett szokásaikon, többségük gyűjti a műanyag zacskókat, megbotránkozik a vega étrenden és az energiatakarékosságra is leginkább a költségek kordában tartása miatt figyel. Valójában a fiatalabbaktól várják, hogy tegyenek a jövőjükért, nem gondolják, hogy a fenntartható életmód követése az ő feladatuk lenne.

Induljunk el együtt a BetterWay útján!

„Sok apró lépéssel nagy dolgokat hozhatunk létre, csak el kell indulni ezen az úton – a MediaMarkt ennek szellemében hívta életre a BetterWay kezdeményezést” – mondja Szilágyi Gábor, a Media Markt Magyarország ügyvezető igazgatója. “A BetterWay célja, hogy tisztességes termékmegoldásokkal és szolgáltatás koncepciókkal támogassák a fogyasztás fenntarthatóbb módját. A nemzetközi, független szervezetek által minősített, BetterWay logóval ellátott termékeink energiahatékonyabbak, kevesebb vizet használnak, ráadásul jóval halkabbak is. Fenntarthatóbb módon készülnek és strapabíróbbak, könnyű a javításuk és egyszerűbben újrahasznosíthatóak. Arra törekszünk, hogy mindennap egy kicsit jobban teljesüljenek a törekvéseink, és arra buzdítunk mindenkit – a beszállítóinkat, a munkavállalóinkat, valamint a vásárlóinkat is –, hogy induljunk el együtt a BetterWay útján.”

A fenntartható működésre törekvés mindig is kiemelt jelentőséggel bírt Magyarország vezető műszaki áruházlánca, a MediaMarkt számára, de az utóbbi években mind környezetvédelmi, mind gazdasági, mind pedig a vásárlói igények és elvárások változása miatt erősödött ennek a szerepe a cég életében. Ezért is lett az egyike a négy alappillérnek, amelyre a MediaMarkt új, tavaly bevezetett stratégiája épül.