Vállalkozók Napja: Vissza kell állítani a munka becsületét

„Eddig ingyen vacsora volt hitelből, amit most az ebédből kellene visszafizetni. Reméljük azonban, hogy nem veszítjük el az ebédünket” – fogalmazott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke, miután a tizenkettedik alkalommal megrendezett Vállalkozók Napján – a kormány képviselőjének társaságában – átadta a köztársasági elnöki és miniszteri kitüntetéseket, valamint az Év Vállalkozója Díjakat. Demján Sándor csodálatra, elismerésre méltónak nevezte, hogy az elmúlt évtized gazdaságpolitikája után bármelyik kisvállalkozó életben tudott maradni. Szerinte a most átadott elismerések növelhetik üzleti értéküket.

Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak tőkére és finanszírozásra van szüksége. Vissza kell állítani a munka becsületét, szakítani kell azzal a „gentry szemlélettel”, ami lenézi a kétkezi munkát. A VOSZ első embere azt mondta: a magára hagyott Magyarországnak meg kell védenie saját érdekeit és vállalkozóit. Demján Sándor szeretné, ha többé nem lenne szlogen az a szülői intelem, hogy „Tanulj, mert különben dolgoznod kell!”.

Az Orbán-kormány első félévéről és a lehetséges jövőről adott helyzetképet az a Gazdaságpolitikai Fórum, amelyet Csicsáky Péter, a VOSZ soros elnöke nyitott meg. Bevezetőjének végén – egy vicc átalakításával – a magyar gazdaságra utalva azt a kérdést tette fel, hogy 6 hónap után jobban van-e a beteg, vagy csak későbbre tolódik a temetése.

A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára előadásának elején leszögezte: a kormány elkötelezett a nemzetközi pénzügyi szervezetek által elvárt 3,8 százalékos idei hiánycél megtartása mellett, amelyhez szükség volt a nyár elején és az ősszel bejelentett akciótervekre. Nátrán Roland úgy vélte, ezek a kezdőlépések megalapozhatják a gazdasági növekedést.

Kifejtette, hogy a 2011-ben bevezetendő egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó mintegy 500 milliárd forintot, a társasági adó csökkentése pedig 140-160 milliárd forintot hagy a lakosságnál és a vállalkozóknál.

A kormányzat gazdaságpolitikai célja a munkahelyek teremtése, amelyre egyebek mellett alapot adhat a januárban induló Új Széchenyi Terv, a Széchenyi Kártya felhasználási körének bővítése; az új, egyszerűbb uniós pályázatok, a Nemzeti Innovációs Ügynökség létrehozása, valamint a szakképzés és a felsőoktatás átalakítása.

A Fórum résztvevői kiemelten foglalkoztak a nyugdíjrendszert érintő változásokkal. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta: a többpilléres rendszer miatt a magyar államadósság 10-12 százalékkal emelkedett, az állami finanszírozása pedig jövőre 360 milliárd forintot venne ki a költségvetés kasszájából. Nátrán Roland szerint a foglalkoztatás növelése mellett a kedvező demográfiai adatok alapozhatják meg a nyugdíjrendszer jövőbeni biztonságát.

A VOSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke elismerte, hogy az elmúlt félévben nagymértékben megerősödött a pénzügyi egyensúly. A válságadók bevezetésével a kormányzatnak van 2-3 „nyugodt éve” arra, hogy meglépje a szükséges strukturális reformokat. Bartha Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a kitörést a magyar vállalkozói szektor jelentheti, illetve az, ha ezen belül tudják növelni az exportban résztvevő vállalkozók számát. Rámutatott: évi 3-4 százalékos növekedés tudná megoldani a jelenlegi gondokat. Nehezményezte ugyanakkor a kormányzati intézkedések megfelelő előkészítésének, valamint a szakértői egyeztetések hiányát.

Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint a kormány óriási kockázatot vállal azzal, hogy a külgazdasági növekedésre alapoz. Chikán Attila úgy fogalmazott: ha nem lesznek strukturális reformok, akkor kétségessé válnak a kabinet eddigi intézkedései. Megjegyezte: a várt átalakításokhoz rendelkezésre áll a szükséges pénzügyi forrás. A Corvinus Egyetem tanára feltette a kérdést: szentesíti-e a cél az eszközt? Azaz hogy a jogbiztonság sérelmével járnak az eddigi tettek. A kormánynak nagyon gyorsan kell cselekednie, ugyanis véges a kül- és belföldi bizalom. Az „avantgarde dolgoknak” gyorsan kell látni az eredményeit – fogalmazott a volt miniszter, aki ennek teljesítésére inkább hónapokat és nem éveket ad a kormány számára.

A Gazdaságpolitikai Fórum legszkeptikusabb felszólalója a Pénzügykutató munkatársa volt, aki az egyes ágazatok idei növekedéseit alapvetően a külső körülményeknek tudta be. A közgazdász a vállalkozóknak kiszámíthatatlan gazdasági környezetet vizionált. Petschnig Mária Zita előadása elején jelezte, hogy a világgazdaságban már az idei év elején megjelentek a kedvező jelek, a végén mégis arra a következtetésre jutott, hogy nem kellően hiteles a Nemzetgazdasági Minisztérium növekedésre alapozó középtávú prognózisa. „Tele van buktatókkal a pálya” – mondta. A rendezvény egyetlen női előadója teljesíthetőnek tartja az idei hiánycélt, de minőségi, szerkezeti gondokat lát. Petschnig Mária Zita további kamatemelésekről is beszélt, majd közölte: a gazdaság szereplőinek bizalmi skáláján a kormány fokozatosan lefelé zuhan.

Mérsékeltebb hangon szólalt fel, bár ez utóbbi megállapítás kockázataival egyetértett a Költségvetési Tanács egyik tagja. Török Ádám szintén a pénzügyi stabilitás megóvását emelte ki. Hozzátette: ezzel nem egyeztethetőek össze a kormány eddig meghozott versenyképességi intézkedései. Az egyetemi tanár kockázatosnak ítélte a növekedésorientált gazdaságpolitikát és szerinte nincs elegendő szakképzett munkaerő, hogy a várt újonnan megalakuló munkahelyeket betöltsék. A nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán pedig azt emelte ki, hogy itt az államadósság átütemezéséről van szó, ami egy későbbi hiányt alapoz meg. Szerinte a hosszú távú, 20-30 év múlva esedékes gazdasági növekedést most nem lehet biztosra venni.

A Gazdaságpolitikai Fórumot és egyben a Vállalkozók Napját Csicsáky Péter zárta. A VOSZ soros elnöke a bevezetőjében említett viccre megadta a választ: a beteg (a magyar gazdaság) nem fog meghalni jövő hét kedden.

Kitüntetettek listája, 2010. december 3.