Vállalkozásból kevesebb, különbségből több – így alakult a cégszám vármegyénként 2022 és 2024 között

A 2022-es év a hazai vállalkozási szféra egyfajta csúcspontját jelentette a járványt követően, ekkor volt a legtöbb aktív cég, noha már ekkor sejthető volt a következő évben láthatóvá váló átrendeződés. Az infláció és a fogyasztás visszaesése, a finanszírozás nehézségei, valamint az uniós támogatási források körüli bizonytalanságok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy 2024-re már nemcsak kevesebb a működő vállalkozás, de kevesebb is indul újként, mint korábban.

Két év alatt az OPTEN adatai szerint a társas vállalkozások száma több mint 23 ezerrel csökkent Magyarországon. Míg 2022 végén az aktív cégek száma megközelítette az 529 ezret, 2024-re ez 506 ezer alá csökkent, és az idei számok is további mérséklődést mutatnak. A visszaesés országos volt, de a mögöttes folyamatok vármegyénként más-más arcot mutatnak. Van, ahol a gazdasági átalakulás diktálta az ütemet, máshol a kilátások miatti óvatosság, de akadt olyan térség is, ahol a belső tartalékok hiánya éreztette hatását.

Kinek fájt leginkább?

A legnagyobb cégszám-csökkenést abszolút értékben Budapest könyvelte el, két év alatt több mint 14 800 vállalkozással lett kevesebb. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a fővárosban a legnagyobb a vállalkozási aktivitás, de a visszaesés mértéke így is szembetűnő. A gazdasági sokkhatások – infláció, hitelkamat-emelkedés, bérnyomás – leginkább a szolgáltató szektorokat érintették, ezek pedig elsősorban Budapesten koncentrálódnak.

A 2022-ben még működő cégek közül közel minden hetedik mára eltűnt, és a mostani budapesti vállalkozásoknak csupán minden kilencedik tagja volt új alapítású az elmúlt három évben. A kereskedelem területén több mint 3 200 vállalkozás szűnt meg, miközben az új alapítások száma nem tudta ezt ellensúlyozni. Az építőipar még drámaibb képet mutat, az aktív vállalkozások száma két év alatt mintegy 1 500-zal csökkent. A szakmai-tudományos és műszaki tevékenységet végző vállalkozások is jelentős visszaesést szenvedtek el, több mint 3 200 megszűnés mellett az új alapítások alig tartották az iramot.

Komárom-Esztergom vármegyében a működő vállalkozások száma 2022-höz képest közel 5 százalékkal csökkent. Az ipari szerkezet itt erősen exportorientált, így különösen érzékenyen reagált a globális ellátási lánc zavaraira és az energiaárak ingadozására. A feldolgozóiparban közel 90 cég szűnt meg, miközben az új alapítások száma nem érte el a 75-öt. Az építőiparban több mint száz vállalkozás tűnt el. A programozási és IT szektorban is 10 %-os visszaesés történt.

Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye gazdasága évek óta a felzárkózás kihívásaival küzd. Mindkét térségben a megszűnések aránya meghaladja az alapításokat, a vállalkozói kör tehát folyamatosan szűkül. Borsodban az építőiparban 150-nél több vállalkozással lett kevesebb, miközben az alapítások száma is erősen csökkent. Szabolcsban a programozási ágazat gyengülése látványos, két év alatt több mint 100 megszűnésre alig 60 alapítás jutott.

Fejér vármegye szintén a vesztes régiók közé került, főként az ipari és szolgáltatói szektor visszaesése miatt. A feldolgozóiparban közel 100 vállalkozás tűnt el, míg az új alapítások száma közel a felére csökkent. A szakmai-tudományos, műszaki területeken mintegy 200 céggel lett kevesebb.

Ahol a visszaesés lassabb – vagy épp ellenállóbb a szerkezet

Győr-Moson-Sopron vármegye továbbra is az ország egyik legellenállóbb gazdasági térsége. Az építőiparban a megszűnések és alapítások szinte kiegyenlítettek, a programozási és IT területen pedig 126 megszűnés mellett 137 új vállalkozás alakult, ez országosan is kiemelkedő arány.

Érdekesség, hogy Somogy és Tolna vármegyékben – bár kevesebb a vállalkozás, mint máshol – a megszűnések és alapítások egyensúlya viszonylag stabil. Ezek a térségek lassabban reagálnak a gazdasági változásokra, ami jelen esetben inkább védelmet, mint lemaradást jelentett.

„A 2025-ös év első hónapjai egyelőre nem hoztak fordulatot. A vállalkozói bizalom még nem állt helyre, miközben a nemzetközi gazdasági rend átalakulása tovább nehezíti a döntéshozatalt. A következő időszak kulcsa az alkalmazkodás lesz – földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül.”

– mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Kilátások – ahol a jövő már épül

Miközben a vállalkozások száma csökken, a kép nem mindenhol egyszínű. Vannak térségek és kezdeményezések, ahol a gazdasági nyomás mellett is elindult valami új. Szegeden például 2024 végén kezdődött el a BYD elektromos autógyár építése – az első ilyen üzemük Európában –, ami hosszabb távon jelentős munkahelyteremtést és vállalkozói lehetőségeket is hozhat a régióba.

Debrecenben eközben a BMW gyára készül a termelésre, amely a legmodernebb elektromos járműplatformra épül. Kecskeméten a Mercedes-Benz folytatja gyárának bővítését, új modellek gyártására készülve. Ezek a fejlesztések nemcsak munkahelyeket, hanem beszállítói lehetőségeket is teremtenek, ami a helyi kis- és középvállalkozásoknak jelenthet új pályát.

Bár ezek hatása egyelőre kevéssé látszik a statisztikákban, több helyen már érzékelhető a felkészülés egy következő vállalkozói ciklusra.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) 2024-re vonatkozó értéke országosan 12,87 százalék volt, mely 0,94 %-kal alacsonyabb a 2023-as CFI értéknél. 2024-ben megyei szinten nézve az Opten–CFI Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben érte el a legmagasabb értékeket, míg a legalacsonyabb fluktuációt Csongrád-Csanád, Zala és Veszprém vármegye produkálta.