Vállalatvezetők az IoT és a mesterséges intelligencia összefüggéseiről

Egy globális üzleti vezetőkkel készített felmérés rávilágított arra, hogy a dolgok internetével (Internet of Things, IoT) kapcsolatos kezdeményezések haszna a mesterséges intelligencia felkarolásával maximalizálható. A résztvevők 90 százaléka jár ebben a cipőben, állításuk szerint az MI bevetésével jócskán sikerült felülmúlni az IoT-val szembeni elvárásokat. További előnyként könyvelhető el, hogy ezek a szervezetek sikeresebbek a piaci versenyben, kétszámjegyű javulást felmutatva számos üzleti mutató – az alkalmazottak hatékonysága, az innováció és a működési költségek visszafogása – területén.
Az összes, dolgok internetéhez köthető tevékenység közül az AIoT típusú megoldások a leghatékonyabbak. Vagyis a mesterséges intelligenciával – a mélytanulás, a gépi tanulás, a természetes nyelvfeldolgozás, a hangfelismerés és/vagy a képelemzés módszereivel – támogatott, IoT érzékelőkön alapuló döntéshozatal hozza a legjobb eredményt.

A SAS, a Deloitte, az Intel és az IDC együttműködésében készült kutatás során mintegy 450 üzleti vezető nyilatkozott szerte a világból szervezeteik IoT-vel és mesterséges intelligenciával szerzett tapasztalatairól. Ennek során kiderült, hogy:
• A felsővezetők 79 százaléka részt vett az IoT projektekről születő döntések meghozatalában, 92 százalékuk pedig állítja, hogy az AIoT-val elérhető nyereség meghaladta várakozásaikat.
• A vállalatok 68 százaléka támaszkodik már az IoT révén szerzett adatokra a napi működési feladatokkal kapcsolatos döntések során. Ugyanakkor a válaszadók mindössze 12 százaléka közölte, hogy a tervezésnél is felhasználják a dolgok internetének általuk használt eszközeivel előállított információkat. Amint bejön a képbe a mesterséges intelligencia, 31 százalékra ugrik fel ez az arány.
• A felmérésben részt vevők 34 százaléka beismerte, hogy az AIoT-től leginkább várt eredmény a bevételek bővülése. Ezt követte az innovációs készség fokozása (17,5 százalék) illetve az ügyfeleknek való új digitális szolgáltatások nyújtása (14,3 százalék). Emellett a működési költségek csökkentése is jelentős szerepet (11,1 százalék) játszik.
A mesterséges intelligencia dolgok internetének használatára gyakorolt előnyös hatásait példázza, hogy miközben a napi üzemeltetés átlagosan 32 százalékos javulást mutatott fel az IoT bevetését követően, az MI bevonásával 53 százalékra nőtt ez az eredmény. A dolgok internetének kontextusában használt elemzői technikák közül leginkább az üzleti intelligencia (33 százalék), a közel valós idejű megfigyelés (31 százalék) és a feltételalapú megfigyelés (30 százalék) alkalmazott.
Az MI és az IoT ezentúl nem egymástól különválasztható fogalmak. Az MI segít automatizálni a begyűjtött adatokra alapuló döntéseket és tevékenységeket. Napjainkban a legtöbb szervezet még csak az első, „láthatósági” fázisban van az IoT használatát illetően, jelenleg azt vizsgálják, mi történik a dolgok internetének eszközein. Fokozatosan lépnek előre ebből az állapotból a megbízhatóság, a hatékonyság és a valós alkalmazás fázisaiba. Ezek az összetettebb helyzetek egyre jobban igénylik a mesterséges intelligencia képességek használatát.

Az IoT adatokat a hétköznapi üzleti döntésekhez felhasználó vállalatok alapvetően (68 százalék) az üzemeltetési döntések esetében élnek a technika lehetőségeivel. Ennek során azonban elsősorban táblázatokat és egyéb, nem MI-re támaszkodó megoldásokat alkalmaznak. A mesterséges intelligencia azonban már az IoT ajtaján kopogtat, a kifinomultabb és gyorsabb döntéshozatal jelentős eredményjavulással kecsegtet. A működési problémák gyors felismerése és megoldása nagyobb rugalmassággal és hatékonysággal vértezi fel a szervezeteket.
A teljes, AIoT- How IoT Leaders Are Breaking Away jelentés letölthető a SAS weboldaláról.