A vállalatirányítás kulcskérdés a versenyképesség szempontjából

A vállalatirányítás szerepe meghatározó a versenyképességben, hiszen a vállalatok vezetői sokat tehetnek az erőforrás-gazdálkodás hatékonysága érdekében – jelentette ki Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának a tagja a Vállalatirányítás Felsőfokon 2017 című konferencián Budapesten.

Az Óbudai Egyetem és a Magyar Közgazdasági Társaság közös rendezvényén Pleschinger Gyula megjegyezte, hogy amikor a nemzeti bank az osztrák tulajdonostól megvásárolta a Budapesti Értéktőzsdét, nem titkolt célja volt, hogy az „addig halódó tőkepiacba életet leheljen”. Mint mondta, a tőzsde átvételével és a szakmai rendezvényekkel is arra törekszenek, hogy a vállalatok vezetői a legjobb gyakorlatokat megismerjék.
A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban 25 milliárd euró, azaz 7000 milliárd forintnyi forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek eddig 35 százaléka jelent meg a gazdaságban – idézte fel Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Mint mondta, a kormány támogatási politikája előnyben részesíti a kis és középvállalatokat, illetve a magasabb hozzáadott értéket nyújtó szektorokat.
Az idén tavasszal életre hívott Versenyképességi Tanácsról szólva az államtitkár elmondta, hogy a testület számos olyan megoldást talált, amely csekély energia-befektetést igényel, a vállalatok életére gyakorolt hatása viszont jelentősnek mondható. Példaként a közmű bekötések idejének lerövidítését mondta, a villany, a víz és a gáz bekötése ugyanis – ahogy arra a versenyképességi jelentések készítői is céloznak – számos induló vállalkozásnak jelentett problémát.
A 2010 óta megkezdett kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a magyar növekedés stabil és fenntartható – jegyezte meg Hornung Ágnes, aki arra is kitért, hogy az ország makrogazdasági helyzetének a stabilizálásában az államháztartási hiány alacsony szinten tartása és az államadósság csökkentése is szerepet játszott.
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy miután már jó ideje igen alacsony a hozamkörnyezet, a befektetők kénytelenek elmozdulni a kockázatosabb eszközök irányába, amilyenek a részvények és kötvények.
A növekedési program kifutásával és a jelenlegi európai uniós pénzügyi ciklus 2020-as lezárásával a banki finanszírozás és pályázati pénzek lehívása mellett egyre hangsúlyosabb szerepe lehet a tőzsdei forrásbevonásnak – mutatott rá az elnök-vezérigazgató. Arra is kitért, hogy a BÉT a kis és középvállalkozásokat célzott programokon keresztül, mentorok segítségével támogatja a tőzsdére lépés folyamatában.
Arról, hogy a tőkepiac hogyan járulhat hozzá a reálgazdaság fejlődéséhez Végh Richárd megjegyezte: amellett, hogy forrásbevonási alternatívát biztosít, elősegíti azt is, hogy hatékonyan és átláthatóan működjenek a cégek, illetve növeli a vállalatok likviditását.(MTI)