Áresés a baromfipiacon
Jelentős túlkínálat és áresés alakult ki az európai és a magyarországi baromfipiacon is, amit az ágazati szakmai szervezetek – a hazai terméktanács egyetértésével – a harmadik országokból érkező import átmeneti korlátozásával kezelnének – ismerteti a hétfői Világgazdaság.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója a lapnak elmondta: az európai uniós tagállamokban egyenként 20-40 százalékos kiesést okoz a baromfihúspiacon a HoReCa-szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) teljes leállása. Ez azt jelenti, hogy mindenhol túltermelés van, ami áresést okozott.
Eközben folyamatosan érkeznek a harmadik országokból az EU-ba az évi 850 ezer tonna import tételei, holott az elsősorban Brazíliából, Thaiföldről és Ukrajnából küldött szállítmányok túlnyomó részét is a HoReCa ágazat vásárolta meg. Az importőrök annak érdekében, hogy ne veszítsék el szállítási jogaikat, továbbra is szállítanak, és tárolják az árut, amíg újra nem indulnak az éttermek és az idegenforgalom.
Az Európai Bizottságnak helyzetjelentést, javaslatcsomagot készítő nemzetközi szakmai szervezetek – az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) és az Európai Élőbaromfi-termelők és Tojáskeltetők Egyesülete (ELPHA) – is felhívják a figyelmet, hogy ezekre a szállításokra nincs igény a piacon. Jelentős túlkínálat alakult ki Európában, Magyarországon például az élő csirke kilogrammonkénti felvásárlási ára 230 forint körül van – míg „békeidőben” 250 forint körül volt -, az átlagos önköltség viszont 240-245 forint. Sok helyen beteltek a hűtőkapacitások, és egyes kisebb vágóhidak már nem veszik át az élő csirkét.
A helyzetet az is súlyosbítja, hogy ismét felütötte a fejét a madárinfluenza, emiatt már csaknem 2 millió állatot kellett leölni, ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat – ismertette az elnök-igazgató.
Az AVEC és az ELPHA azt javasolja, hogy az EU átmenetileg függessze fel a harmadik országokból érkező beszerzést, ezzel a BTT is egyetért. A behozatali stopnak azonnali eredménye lenne, költségvetési kihatása pedig nincs – mondta Csorbai Attila. A nemzetközi szervezetek szerint az nem elfogadható, ha az uniós termelőknek úgy kellene csökkenteniük termelésüket, hogy közben a harmadik országokból továbbra is érkezik a baromfihús. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Az élelmiszergazdaság meghatározó ágazata a tojástermelés
A tojástermelés az élelmiszergazdaság meghatározó ágazata, amelynek versenyképességét számos eszközzel…
Tovább olvasom >Egyre népszerűbbek a víziszárnyasok Magyarországon
A 2022-es visszaesést követően a magyarországi keveréktakarmány-gyártás stabilizálódott, miközben a…
Tovább olvasom >Felgyorsult a kéknyelv-betegség terjedése Hollandiában
Hollandiában megugrott a kérődző állatokat megtámadó kéknyelv-betegség eseteinek száma –…
Tovább olvasom >További cikkeink
Paradigmaváltás küszöbén az élelmezésben – A Lánchíd Klub szeptemberi ülésének vendége volt: Szöllősi Réka élelmiszer-politikai szakértő
Hátrányból indulunk! Egy globális paradigmaváltás küszöbén állunk! 2030-ig a G20…
Tovább olvasom >BMI: Mélyülő zsugorodás októberben
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított októberi értéke: 47,6.…
Tovább olvasom >GKI: Versenyképességi reformok szükségessége az EU-ban és Magyarország szerepe a változásokban
Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés…
Tovább olvasom >