Úton a „gazdasági semlegesség felé”: bérfelzárkózás
Úgy tűnik, a Kormány elhatározta, hogy erőltetett bérfelzárkózást hajt(at) végre a következő években. Ennek keretében a minimálbért 1000 euróra, a bruttó átlagkeresetet 1 millió Ft-ra várja 2028-ra. Ennek realitása kérdéses, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt 20 évben a reálkeresetek évi 3,1%-kal nőttek, illetve azért, mert ez a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb állami munkavállalók bérének hasonló mértékű emelését is jelentené. Úgy, hogy az idei pedagógus béremelés fedezetét is az EU biztosította!
Az eddigi gazdaságpolitikai víziók és átfogó tervek a keresetekre nem hozták meg az átütő sikert. Az éves nettó átlagkereset szempontjából 2008 óta Magyarország lefaragott Lengyelország és Csehország előnyéből 8-10 százalékpontot, míg Szlovákiával egy szintre kerültünk. Ugyanakkor, amíg 2008-ban a magyar nettó átlagkereset kevesebb, mint felén voltak a bolgárok, addigra ez a szám 2023-ra 75%-ra változott. Hasonló a jelenség a románoknál, ott ez az arány 69%-ról 89%-ra javult. Tény, hogy alacsonyabb szintről könnyebb gyorsan fejlődni.
A nemrégiben bejelentett kormányprogram 420-as Ft/EUR árfolyammal számol az időszak végére, ami nagyjából éves 1,5%-os árfolyamromlást jelentene. A kormány szándékai alapján a bérek euróban nominálisan évi 9%-ot emelkednének, ami a külföldi cégek hazai összeszerelő üzemeinek évi 0,5%-os (a többi külföldi cégnek évi 0,7%-os) költségnövekedést jelent, ami a profit (az árbevételből nagyjából 2,5%) eltűnéséhez vezet. Ahhoz, hogy a régiós átlagból ne lógjunk ki nagyon (ne legyünk túl drágák a külföldiek számára) legalább 500 Ft-os euró árfolyam lenne ideális 2028-ra.
Magyarország és a régió országainak havi nettó átlagkeresete 2008-2023, és tervezett magyar béremelés 2024-2028 (euró/fő/hó)

Forrás: GKI, saját számítások
A bérek (keresetek) alakulása részben az egyes foglalkozási csoportok béralakulásától, részben az egyes csoportok létszámától függ. Minél gyorsabban nő a magasabb keresetűek aránya a foglalkoztatottakon belül, annál gyorsabban emelkedik az átlagbér. A 2009-2023 közötti években a legfeljebb alapfokú végzettséggel (és emiatt alacsonyabb bérrel) rendelkezők aránya 11,5%-ról 10%-ra csökkent, miközben a felsőfokú végzettségűek aránya 24%-ról 32%-ra nőtt a foglalkoztatottakon belül. Ugyanakkor ennek a keresetekre gyakorolt pozitív hatását ellensúlyozta, hogy a szellemi munkát végzők keresete kevésbé emelkedett, mint a fizikai munkát végzőké.
A foglalkoztatottak megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint (%)

Forrás: KSH
2008-ban a szellemi munkát végzők kicsit több, mint kétszeresét keresték a fizikai munkát végzőknek, ez tavalyra 1,6-szorosára csökkent. Ez abból fakad, hogy a fizikai munkát végzők reálkeresete 15 év alatt 1,7-szeresére, amíg a fehérgalléros dolgozóké csak 1,3-szorosára emelkedett. Miért nőtt gyorsabban a fizikai munkát végzők bére? Egyrészt bár 16%-kal (193 ezer fővel) nőtt a fizikai munkát végzők létszáma, a felpörgetett beruházások miatt a munkaerő kereslet ennél jobban nőtt. A túlkereslet miatt a vállalkozások egy része egymás elől szívta el a (szak)munkásokat, ezt pedig csak magasabb bérrel tudták megtenni. Másrészt a minimálbér erőltetett emelése volt az ok, mivel az meghaladta az átlagkereset bővülését.
A minimálbér (és a garantált bérminimum) gyors emelkedése azzal járt, hogy egyre több ember keres minimálbért és/vagy garantált bérminimumot, miközben az ilyen munkavállalókat alkalmazó cégek bérköltsége átlagon felül emelkedett. Ez korlátozta őket abban, hogy a többi munkavállalónak is emeljék a keresetét.
A minimálbér túlzott emelése végsősoron azzal járhat, hogy munkahelyek szűnnek meg. Ez ráerősít az egyébként is zajló kivándorlásra és a határon átnyúló munkavállalásra, mivel a munkáltatók sokszor nem tudnak versenyképes fizetést adni.
Kapcsolódó cikkeink
Márciusban stagnált a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >GKI-elemzés: árréstop – mentőöv a vásárlóknak, béklyó a piacnak
Nagy Márton miniszter bejelentésé alapján, 2025 márciusában a Magyar kormány…
Tovább olvasom >Csökkenő cégszám, lassuló megszűnések – merre tart a magyar vállalkozói szektor?
A társas vállalkozások száma idén már több mint kétezerrel csökkent.…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fókuszban a fenntartható élelmezési rendszerek támogatása: megjelent a Nestlé közös értékteremtési összefoglalója
A Nestlé elhivatottan dolgozik azon, hogy világszerte fenntartható, kiegyensúlyozott és…
Tovább olvasom >Az Európai Bizottság az uniós borágazat versenyképességének erősítésére tett javaslatot
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol az európai borágazat versenyképességének, ellenálló…
Tovább olvasom >Jägermeister Orange: jéghideg újdonság a szicíliai narancs aromájával
1400 órányi szicíliai napfény, 56 gyógynövény és három narancs aromája…
Tovább olvasom >