Utazás az FMCG körül – Business Days 2012 (1. rész)

Három nap alatt a Föld körül – idén ezt a fantáziacímet
adtuk hagyományos őszi konferenciánknak a tapolcai
Hotel Pelionban. A rekordszámú, több mint 450 regisztrált résztvevő az FMCG-szektor hazai és külföldi aktualitásaiba, trendjeibe és innovációiba nyerhetett betekintést. A három nap legfontosabb üzenete az volt, hogy ezeket a nehéz időket összefogással lehet a legkönnyebben átvészelni.

Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin főszerkesztője köszöntője után a délelőtt a makrogazdaságé volt. A blokkhoz választott cím (Ezeregyéjszaka meséi) nem arra utalt, hogy a világgazdaság, benne
a magyarral, meseszerűen működik, sokkal inkább arra, hogy a történések sokszor az irracionális fordulatokat sem nélkülözik, a kormányzatok és pénzügyi szervezetek megnyilatkozásai pedig sok meseszerű elemet is tartalmaznak.

Óvatosabb bankok,
óvatosabb vállalatok

Első előadóként Soltész Gábor Gergő, az FHB vezérigazgató-helyettese megállapította: az elmúlt négy évben
Magyarországon a beruházási aktivitás komoly mértékben visszaesett, a GDP arányában 23-24 százalékos szintről immár közel 15 százalékra.
A környező országok mutatói egyébként 20 százalék körül alakulnak.
Ez az ország növekedési potenciálját drasztikusan csökkenti.

A beruházási kedv szorosan összefügg
a pénzügyi rendszer állapotával, a bankszektor finanszírozási képességével és hajlandóságával, ami az elmúlt két-három évben úgyszintén sérült. Ez a hitelkínálat csökkenéséhez vezetett, de a vállalatok oldaláról is kisebb lett az igény.

A bankok viselkedése kevésbé homogén, jóval kockázatérzékenyebbek.
A döntési kompetenciák egy része kikerült az országból az anyabankokhoz,
ami óhatatlanul a gyorsaság és rugalmasság rovására megy. Másik oldalról a vállalatok diverzifikáltabb banki kapcsolatok kialakítására törekszenek, jóval óvatosabbak a banki forrásbevonást illetően, és sokan a bankok tekintetében
a több lábon állás mellett döntöttek.

Túl kevesen dolgoznak

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke felidézte, hogy már a kétezres évek elejének viszonylag robusztus, 4 százalék körüli növekedése is csak jelentős eladósodás árán valósulhatott meg, az évtized második felében pedig már ez sem segített. Romlott a bérek versenyképessége, nőtt az eladósodottság, visszaestek a beruházások. Erre jött a pénzügyi válság 2008-as sokkja, amely a belföldi kereslet visszaesését okozta. Nemcsak a háztartások, hanem az állam és a vállalatok is adósságállományuk csökkentésére kezdtek törekedni.
A beruházások mértéke ma már alig elegendő arra, hogy az amortizációt, az állóeszközök pótlását finanszírozza. Ennek pedig az a következménye, hogy a magyar gazdaság növekedési kilátásai rendkívül sokat romlottak az elmúlt években.

Ehhez hozzájárul az is, hogy a hazai munkaerő-aktivitási ráta régiós összehasonlításban nagyon alacsony: 55 százalék. Eközben a környező országokban a munkaképes lakosság 60-70 százalék közötti aránya aktív a munkaerőpiacon. Ha ez az arány nálunk javulna (az elmúlt időszak költségvetési intézkedései egyébként éppen erre irányultak), akkor ez hozzájárulhatna a növekedés beindulásához. Sajnos ebben a külső recessziós környezetben hiába nő a munkaerő kínálata, nem nagyon vannak új munkalehetőségek.

Ebben a helyzetben a monetáris élénkítésnek sincs jelentősebb hatása, inkább a fiskális oldal intézkedései teremthetik meg hosszabb távon a növekedés felté­teleit, hangsúlyozta az alelnök.

Háztartások túlélő üzemmódban

Dr. Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója előadását azzal kezdte, hogy a fogyasztási index dinamikája 2001 óta nagyobb, mint a reáljövedelem indexe – vagyis a magyarok tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takarójuk ér. Ez úgy lehetséges, hogy a háztartások olyan forrásokat keresnek, és olyan technikákat alkalmaznak, amelyek a hivatalos statisztikákon kívül esnek. Ilyen például maga a szürke- és feketegazdaság jelenléte, a „kaláka”, vagy éppen az önellátás szerepének növekedése olyan termékek esetében, mint az égetett szesz vagy
a zöldség-gyümölcs.

A piackutatási szakember szerint (akinek az elmúlt években ugyanitt tett jóslatai rendre bejöttek) idén az FMCG-termékek tekintetében 95–100 százalék közötti fogyasztás várható az előző évhez képest (tehát nettó csökkenés), jövőre pedig a legjobb esetben is csak stagnálás. A fogyasztás két-három százalékos emelkedésére leghamarabb 2014-ben látszik esély – de ez az esély is meglehetősen halvány.

Altatódalok a jegybankoktól

Hitelválságból bankválság, ami pedig államadósság-válságba torkollott – tekintette át a 2007–2008 óta tartó recesszió fő állomásait Jaksity György, a Concorde Zrt. elnöke. La Fontaine állatmeséivel fűszerezett előadásának egyik fő kérdése, ami egyben a jelen egyik morális dilemmája, így szólt:
A hangyaországok fedezzék-e a felelőtlen tücsökországok által felhalmozott adósságokat? Mennyire képesek
a világ kormányai, jegybankjai pénzügyi stimulusokkal stabilizálni a helyzetet és beindítani a növekedést?

Jaksity György szerint a jegybankok szóban, szándékban nagyon aktívak, de a tényleges cselekvés elmarad. Viszont a piacok a cselekvést belefantáziálják, és megnyugodnak. Vagyis – egyelőre – a hit élteti a pénzpiacokat.

A Concorde elnöke mégis lát okot az optimizmusra. Ez a válság társadalmi és gazdasági szemléletváltozást kényszerít ki. Az iparban például komoly technológiai váltás zajlik az olcsóbb és hatékonyabb működés érdekében. Mindez akár azt is jelezheti: egy újabb ipari (informatikai) forradalom zajlik, és hamarosan egy új kor köszönt ránk.

Small is beauty

Ebéd után – stílszerűen büfékocsi-díszletek között – arra vállalkoztak a kereskedelmi láncok képviselői, hogy a keletet és nyugatot összekötő Orient-expresszen utazva a lehetséges hazai kereskedelmi stratégiákról beszéljenek európai kitekintéssel.

Elsőként a hazai „állomásfőnökség” részéről Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára kapott szót.
A geográfus végzettségű szakember eredeti szakmáját segítségül hívva mutatta be Európa kialakulófélben lévő új geopolitikai gócpontjait. A kormány törekvése, hogy ezen az átalakuló térképen Magyarország is rajta legyen, mégpedig egy regionális „hub”-ként (az informatika nyelvéből kölcsönzött szó hálózati összefogó elemet jelent). Vannak kitörési pontjaink, ehhez szükséges számba venni a rendelkezésre álló természeti, társadalmi és gazdasági erőforrásainkat. Ez folyik most.
Új növekedési forrást lát a kormány például a távol-keleti országok felé nyitásban, vagy egy Kárpát-medencei gazdasági integráció megvalósításában is.

Az élelmiszeripar is egy ilyen kitörési pont lehet, az élelmiszer-ipari stratégia kidolgozása jelenleg is zajlik. Ezt a kormány a piac szereplőivel együttműködve szeretné megvalósítani.

Ezek a nagy ívű elképzelések nem jelentik azt, hogy a kormány ne tartaná továbbra is fontosnak a helyi piacokat, a 30 kilométeres termelői zónákat.
A „Small is beauty” (a kicsi szép) jelszavával felkutatják, népszerűsítik a magyar termelők, kisebb gyártók kézműves technikákkal készült egyedi termékeit is.

Sokan váltottak
olcsóbb élelmiszerre

Szalókyné Tóth Judit vitaindító prezentációjában rámutatott: A magyar fogyasztók európai viszonylatban kiugróan
magas része, 91 százaléka változtatott költési szokásain az egy évvel ezelőttihez képest, hogy takarékoskodjon. Közülük 74 százalék olcsóbb élelmiszereket keres. Megváltoztak a fogyasztási és vásárlási szokások, amelyek lényegesen befolyásolják az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmát.

Felhívta a figyelmet a legfontosabb trendekre. A Nielsen által mért FMCG-kategóriák bolti eladása érték szempontjából 5 százalékkal emelkedett, mennyiséget tekintve pedig 2 százalékkal csökkent, idén a második negyedév során,
a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Ezzel egy időben az átlagárak 7 százalékkal emelkedtek.

Az átlag mögött azonban egyes kategóriák trendjei különböznek. Figyelemre méltó ütemben nőtt például a sajt, a szénsavas üdítőital, az ásványvíz és
a jégkrém bolti eladása.

A bolthálózattal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy lényegében megállt az FMCG-üzletek számának másfél
évtizede tartó csökkenése. A Nielsen cenzus alapján a független kisboltok száma 2009 óta folyamatosan gyarapodott. Piacrészesedés tekintetében a lakóhely közeli üzletek jelentősége nőtt.

– Egyelőre törékeny a fogyasztói bizalom nálunk – állapította meg Szalókyné Tóth Judit. – Amíg ugyanis a legutóbbi négy negyedév során a Nielsen által feltárt globális fogyasztói bizalmi index 90 pont körül mozgott, Európában pedig átlagosan 70 pont felett, addig Magyarországon 40 pont alatt alakult.

A Nielsen ügyvezetője hangsúlyozta, hogy kedvező fordulatot hozhat a kereskedelemben a fogyasztók bizalmának növekedése.

Mindent lehet jobban csinálni

A kerekasztal-beszélgetés három kérdésre fókuszált. A résztvevők elsősorban a fenntartható iparági növekedés lehetőségeit tekintették át. Számba vették, hogy a piaci szereplők közösen milyen módon optimalizálhatnák az értékteremtési folyamatot. Kitértek arra is, hogy a szektor teljesítményének növelése érdekében célszerű szélesíteni az együttműködést iparágon belül, valamint a kormányzati és nem kormányzati szervekkel.

Csepeli Lajos, a CO-OP Hungary Zrt. elnöke az eddig elhangzottakhoz hozzászólva leszögezte: ők nem szoktak a külső körülményekkel takarózni. Ehelyett igyekeznek tudatosítani minden munkatársukban: nincs olyan ember, aki azt állíthatja magáról, hogy semmit sem tud jobban csinálni. Az államtitkárnak címezve elmondta: a Coop tudomásul veszi a kormányzat reformtörekvéseit, de azt szeretnék, ha a törvényalkotási munka alaposabban, átgondoltabban folyna, és ebbe az ő véleményüket is beépítenék a törvényalkotók.

A Coop mindenesetre rendületlenül folytatja saját reformját, modernizálását: 1200 boltját már bekapcsolta központi informatikai rendszerébe. Jelenleg pénzügyi folyamatainak átalakítására koncentrál. Úgyszintén fókuszt kap a hazai kistermelők támogatására kitalált Magyar Ízek Háza, amely immár négy boltjukban működik. Pár éven belül legalább 50 boltjukban szeretnének kialakítani egy ilyen sarkot.

A pontos idő

A vásárlók kevésbé lojálisak egy-egy lánchoz, mint korábban, tapasztalják
a Tescónál is. Vörös Miklós régióvezető szerint mivel az eddiginél is olcsóbban beszerezni szinte már lehetetlen, más utakat kell keresni az eredményesség (no és persze a vásárlók) megtartására. Az ellátási láncban még rengeteg lehetőség van. A cél, hogy minél kevesebb árukészlet legyen a raktárban, azonban az áruk elérhetőségét javítani kell (mindig pontosan érkezzék az utánpótlás a polcokra – szaknyelven szólva ez a „just in time”).

A másik terület, ahol tartalékok rejlenek, olyan innovatív beruházások végrehajtása, amelyek hosszú távon csökkentik a munkaerő költségeit. Ilyenek például az egyre elfogadottabb és népszerűbb önkiszolgáló kasszák. A non food területen pedig Vörös Miklós a virtuális kereskedelem térnyerésére számít.

Új típusú éves tárgyalások

Hovánszky László, a METSPA ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a válság átalakítja a kereskedő-beszállító kapcsolatokat. Az éves tárgyalásoknak most már egyre inkább részévé kell, hogy váljon a közös gondolkodás: hogyan tudnának összefogva költséget megtakarítani, és ezen a megtakarításon hogyan osztozhatnának.

Mivel egyre fontosabb, mit szeretne
a fogyasztó, ezért a kereskedelem olyan adatokat oszt meg a beszállítókkal, amiket korábban nem.

– Emellett elkezdtünk – mind a METRO, mind a SPAR esetében – közös termékfejlesztésekben is gondolkodni.
És itt most nemcsak saját márkákról beszélek, hanem akár B brandről is – árulta el Hovánszky László. – Az összetevőket, a csomagolást közösen fejlesztjük ki, sőt esetenként az alapanyag-vásárlást is közösen intézzük, ezzel is könnyítve a beszállító financiális nehézségein.

A kereskedelem számára sokszor nehézséget okoz a mezőgazdasági oldal szervezetlensége, a szerződéses fegyelem alacsony szintje, az előrelátás hiánya, ami különösen egy-egy rossz évnél tűnik szembe. Ennek leküzdéséről is beszélgetnek a beszállítóikkal, de Hovánszky László szerint a probléma megoldásában a terméktanácsok még többet tehetnének.

Szándékok és szerepek

Csűrös Alíz, az Auchan expanziós projektigazgatója a beszállítóikkal való kapcsolatot szabályozó törvényről elmondta:
a jelenlegi szabályozás sok ösztönző eszközt is megtiltott, a helyzet ezért most nem mondható éppen ideálisnak.

Ő is úgy érzi, hogy a kormány olykor igazságtalanul vádolja a láncokat a hazai agrárium háttérbe szorításával. Szerinte a minisztérium tudna segíteni a hazai ellátás kiszámíthatóságának megteremtésében, hogy a láncok ne szoruljanak importra az egyes alapélelmiszerekből.
A szervezettség növelésével a magyar termékek külföldi üzletegységekbe juttatására is nagyobb lenne az esély.

Kujbus Tibor, a Reál cégvezetője úgy gondolja, hogy a kormányzat olyan funkciókat tulajdonít nekik, ami nem az ő feladatuk. A kereskedőknek nem a népnevelés a feladata, hanem a vásárlóik igényes kiszolgálása.

Az cégvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a dohánytörvény nagyon sok kisboltot fog tönkretenni. Kujbus Tibor szerint a kormányzatnak elsősorban az áfacsalások visszaszorításával kellene foglalkoznia. A fordított áfa bevezetése jó dolog, de néha olyan adminisztrációs pluszterheket jelent, hogy kisebb volument hozó kategóriákkal (például tökmag) innentől nem éri meg a boltnak foglalkoznia.

Elindultam szép hazámból…

A délutáni második blokk a hazai termékek exportpiaci lehetőségeit járta körbe. Dr. Köves András moderátor bevezető előadásában leszögezte: a magyar élelmiszer-vertikumnak elenyésző része ismert a világ nagyobbik felén. És sajnos ilyen alacsony beruházási rátával lehetetlen nemzetközi szinten is piacképes termékeket előállítani.

Ezek után megvizsgálta a „piacrajutási mixet”, vagyis a különböző fel­dol­gozottságú és ismertségű termékek „export-stációit”, képviseleti szintjeit a handlétól a kereskedőházig. A szakember felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy a nemzetközi piacok számos buktatót rejtenek, nem árt jól ismerni őket. Például olyan szolgáltatásokat is meg kell fizetni, amik itt nincsenek.

Merre tekintgessünk a régióban, ha exportálni akarunk? Ezt a témát járta körül Biczó Péter, a Price­waterhouseCoopers (PwC) cégtárs. Véleménye szerint a hazai élelmiszer-gazdaság modern és exportorientált, ugyanakkor ez utóbbi sebezhetőbbé is teszi az élelmiszeriparunkat. Uniós viszonylatban olcsó a magyar föld, ami versenyelőny a hazai mezőgazdasági termékeknek. A gyenge forint is jó az exportnak, igaz, hátulütője, hogy elriaszthatja a külföldi beruházókat.

A régió országai közül exportdinamikában Lengyelország jár az élen. Hatalmas piac, stabil üzleti környezettel,
viszonylag alacsony munkaerőköltségekkel. Jó célpontja lehet a hazai cégeknek exportvonalon Szlovákia: alacsony költségű gyártóbázis, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar is alulfejlett. Szlovénia viszont kemény dió: eléggé zárt ország, nehéz bejutni. Erősek a helyi márkák, és a kiskereskedők regionális szerepre törekszenek.

A prémium varázsa

Ámann Gábor, a Pick Szeged Zrt. értékesítési igazgatója arról beszélt, mekkora kihívást jelent cégének Amerikától Japánig jelen lenni egymástól gyökeresen eltérő piacokon, és ennek hogyan felel meg. A cég 2011-es 57 milliárd forintos árbevételén belül a húsok között 53 százalék az export részaránya, a húskészítmények között 29 százalék. Ezt az utóbbi értéket néhány éven belül 50 százalékra szeretnék növelni. Jelenleg 35 országba szállítanak, több mint 200 hálózatban vannak jelen világszerte. Az igazgató ezek után felvillantotta
legjelentősebb piacaiknak a jellegzetességeit. Szerinte sikereiknek öt összetevője van: a termék, eredeti receptúrával és csak természetes alapanyagokkal; a tradicionális brand; a szaktudás; a helyi piacok ismerete, valamint – amire különösen ügyelnek – a prémium ár: kategóriájában minden polcon a PICK a legdrágább márka.

Ukrán óriás a magyar
márka mellett

Következő előadóként Seregi György,
a Bonbonetti kereskedelmi igazgatója lépett mikrofonhoz. Mint elmondta, a több mint 50 országba exportáló vállalat piaci helyzetét több tényező is nehezíti.
A mindenkit sújtó recesszión kívül a beruházásaikra nem kapnak támogatást, az alapanyagok drágulása, az áfa emelése és a NETA pedig 15-20 százalékos áremelést jelentett pluszban, amitől a fogyasztás visszaesett. Ezért aztán stratégiát módosítottak. Kulcspiacaikra, illetőleg stratégiai márkáikra fókuszálnak, és megállapodást írtak alá az ukrán Roshen édesipari óriással. Az együttműködés három fő területet ölel fel: a beszerzést (közösen olcsóbban juthatnak alapanyagokhoz), a termelést (a gyártókapacitásaikat optimálisabban tudják kihasználni) és az értékesítést (jobb alkupozíciót harcolhatnak ki együtt).

A Bonbonetti racionálja a szortimentjét, a Roshennel exportpiacaikon kölcsönösen segítik egymást, magát a Bonbonetti márkát pedig ernyőmárkává fejlesztik, és több Roshen-terméket is piacra dobnak e márka alatt az európai piacokon 2013
első negyedévében.

Határokon
átívelő szolgáltatások

Hogyan segíthet az exportban a Google? – erről beszélt Arany János Industry Manager. A Google legnagyobb előnye, mint mondta, hogy a marketinget teljes mértékben a piacra, illetve a célcsoportra lehet szabni. A Google ma már sokkal több, mint keresőprogram: egy hirdetési hálózat része. Lehetőséget ad tematikus oldalakon való megjelenésre, a Google Mapson pedig földrajzilag szűrhető a célcsoport.
A YouTube-on a videó tartalmához társíthatók a hirdetések.

Kiss Ágota, az SGS üzletágvezetője röviden összefoglalta, milyen segítséget tud nyújtani az SGS az exportban. Laborvizsgálataik eredményét a határokon túl is elfogadják. A kimenő árukat dokumentálják, külön osztályuk foglalkozik az afrikai és keleti országok lokális elvárásaival – például a címkével, amellyel szemben támasztott elvárások országonként eltérőek lehetnek.

Steinbinder Romulus, a Synergon ügyvezető igazgatója kiemelte: a mai nap összes ismertetett sikersztorija mögött ott lapul a fejlett informatika.
Mivel más-más informatikai rendszereket és eszközöket használnak az egyes országokban, a piacukra való belépés előtt erre sem árt felkészülni.

Kincs a jég alatt

A csütörtök reggeli szekció a fogyasztás növelésének lehetőségeit kutatta gyártói, kereskedői és szolgáltatói szempontból. Ahogy a modul címe is utalt rá – Az Ezüst-tó kincse –, ez a kincs az összefogás lehet, aminek számos dimenziója – iparági horizontális, értéklánc szerinti vertikális, társadalmi, nemzeti, regionális stb. – még nagyon sok kihasználatlan lehetőséget rejt.

Fazekas Endre, a Sió-Eckes vezérigazgatója, a délelőtt moderátora bevezető előadásában rámutatott, hogy bár első hallásra riasztó a mai magyar valóságban az együttműködésről beszélni, mégis be kell látni, hogy az összefogás komoly piaci tényező, és egyben gazdasági kényszer is, hiszen amit egyedül a vállalatok hiába próbáltak elérni, azt az együttműködésen keresztül mégis megkaphatják.

Szabó Péter, az Unilever marketingigazgatója szintén az összefogásra egy
jeges példát hozott. Az Unilever hosszú távú piacépítésre kötelezte el magát a jégkrémek között is, amiben a kereskedelmi és vendéglátóegységeket is maga mellé állította. Közös erővel növelték az ízválasztékot, a jégkrém-kategória elérhetőségét és láthatóságát, a formátumok – pálcikás, tölcséres, poharas, dobozos stb. – választékát, és izgalmas, vevőcsalogató termékbemutatást valósítottak meg. Az eredmény nem maradt el, a jégkrém-kategória kétszámjegyűen növekedett, amit az Unilever növekedése túlszárnyalt.

Összefogás minden téren

Marosfiné Lídia, az Univer Product Zrt. vállalati kapcsolatok igazgatója több példán keresztül is szemléltette az összefogás jelentőségét. Az első: az alapanyagul szolgáló erős paprika fajtaromlása után jelentős összefogással, 8 őstermelő és több kutatóintézeti kutató bevonásával, valamint pályázati támogatással indítottak fajtakísérleteket. Az eredmény túlszárnyalt minden reményt, hiszen 4-5 ezerszer nagyobb erősségű fajtát sikerült kitenyészteniük.

2003-ban indult egy másik kezdeményezésük: 4 magyar vállalat összefogásával létrehozták a Magyar Termék programot, amelyhez mára már közel 40 termékgyártó és szolgáltatócég csatlakozott. Közös beszerzésük tavaly elérte a 400 milliárd forintot. Egy harmadik példa az összefogásra a sütőipari üzletáguk. A sokáig veszteséges ágazatukat a Lipóti pékséggel és a Gyermelyi Malommal összefogva, prémium termékeket gyártva tették ismét sikeressé.

Trambulin a világba

A Tesco képviseletében Lendvai Ádám beszerzési igazgató kifejtette, hogy minden tevékenységük középpontjában a vevők állnak: folyamatosan monitorozzák a vásárlói igényeket. Hat beszállítói fórumon keresték egyes térségek jó minőségű termékeit előállító beszállítóit, akik először csak az adott régióban, majd egy-egy akció erejéig az országos hálózatban is bemutatkozhattak.

Kedvező fogadtatás esetén a Tesco testreszabott fejlesztési programmal támogatja beszállítóit, növelve a gyártási kapacitást, támogatva a technológiai újításokat, termékinnovációt. Így több partner már stabilan országos beszállítóvá nőtt, többek termékeit a Tesco külföldi áruházaiban is forgalmazzák.

Ifj. Bárány László, a Master Good Kft. egyik tulajdonosa az érem másik oldaláról mutatta be az együttműködés alakulását. 2008-ban a gabonaár-robbanás késztette őket egy nyugat-európai tanulmányútra, aminek hatására a hatékonyság növelését határozták el. A heti 250 ezer csirke helyett ma már 600 ezret vágnak le. Ez a javulás egyedül nem ment, kellett hozzá a konstruktív felvevő piac is, többek között a Tesco támogatása. A Tescóval 2010-től kezdtek közös célokról beszélni. A Tesco garantált forgalmat vállalt, segített a minőségbiztosítási rendszer kialakításában, míg a Master Good a profitot generálta, ilyen alapokon duplázták meg közös forgalmukat, ami mára eléri az évi 7 milliárd forintot. Azóta további Tesco-országokba, így az Egyesült Királyságba és Írországba, Csehországba, Szlovákiába, sőt, még Dél-Koreába is eljutnak termékeik.

Halakban utaznak

Gergely Krisztián, a METRO fa­gyasztottcikk- és halbeszerzője először a halszegmens nehézségeiről, a fogyasztás növelésének szükségességéről és a METRO ebben vállalt szerepéről beszélt.

A METRO-ban 2004 óta kapható friss hal. 2005-ben a legnépszerűbb fajta a ponty volt, 2011-ben pedig a lazac, ez is mutatja a változások irányát. Tengeri halakból 40-félét tartanak készleten, de 200-félére van meg a stabil beszerzési forrásuk. Heti 3-4 alkalommal érkezik friss szállítmány, a zárt hűtőláncot szigorúan betartva. A METRO receptekkel, professzionális tanácsadással, rendezvényekkel és konyhakész megoldások
belistázásával is népszerűsíti a halfogyasztást.

Borbély Gyula, a Jász­­kisér Halas ügy­­vezető igazgatója beszállítói oldalról csatlakozott a METRO előadásához. Ők nagy fantáziát látnak a barramundiban, ami egy kiváló minőségű, omega3-ban gazdag, szálkamentes halfajta. Leves, sült, grill, sushi és számos más étel is készíthető belőle. A tenyésztést 800 m²-en pilot projekt keretében kezdték meg. A hazai beszállítás nagy előnye, hogy 5 óra alatt a pulton lehet a friss áru. Az eladók meggyőzése és a fogyasztók érdeklődésének felkeltése kommunikációs kihívás is, amiben a METRO nagy segítséget nyújt.

Vadnyugati élmények

Lemák Gábor, a Mobiltárca Szövetség főtitkára előadásában kiemelte: a mobil nyújtotta rendkívüli, személyes fogyasztói elérés érdekében a „sápadtarcúak”, vagyis az egyébként konkurens mobilszolgáltatók is összefogtak egymással, sőt a „rézbőrűekkel” is, vagyis
a kapcsolódó szektorok, bankok, kártyák képviselőivel. A vásárlási élmény kellékeinek jelentős hányada, a hűségkártyák, kuponok, katalógusok, matricagyűjtők, sőt, a fizetés is áttehető a mobiltelefonra. Okosposzterekről azonnal letölthetők információk, vásárlási ösztönzők. Az első teszttranzakció is megvalósult már, a SuperShop kártyához kapcsolódva.

Antal Tamás, a Mood Media regionális ügyvezető igazgatója előadásában azt hangsúlyozta, hogy a vásárlómeggyőzés és a fogyasztásnövelés rögös útján az érzékszervi marketing egy jó megoldás lehet. Forgalom-visszaeséskor segíthet a vásárlás élménnyé változtatása. A Mood Media gondozásában
napi 12 millió zeneszámot játszanak le világszerte, ezzel is hozzájárulnak, hogy az instore szerepe egyre elismertebbé váljon.

Dave Hodges, a Brandbank kereskedelmi igazgatója az értékesítési hatékonyság növelésének lehetőségeiről beszélt, amihez nagyban hozzájárulnak a megfelelő termékadatok és az online elérés is. A hamarosan Magyarországon is elérhető szolgáltatás a kereskedők számára biztosítja online felületeiken, webáruházaikban a termékek digitális megjelenítését, így nagyban hozzájárul az internetes vásárlások magas szintű kiszolgálásához, kiszállításához.
A Brandbank 2000 óta együttműködik a Tescóval, az anyaország után Írországban, Csehországban és Lengyelországban is. Partnerei között található többek között a Sainsbury’s, Asda, Makro.
Szorosan együttműködik a GS1-el is.

(Folytatjuk)