Út a „gazdasági semlegességhez”: szolgáltatásexport

2020-ban és 2021-ben a koronavírus okozta lezárások miatt a szolgáltatások export és import értéke is stagnált. 2022-től kezdődően a szolgáltatások esetében a negyedéves export értéke (+34%) gyorsabban növekedett, mint az import (23%). A legnagyobb szereplő mind az export, mind az import oldalon az üzleti szolgáltatás, a legnagyobb exporttöbbletet biztosító szektorok pedig a turizmus és a szállítási szolgáltatások. 

A termékexport (elsősorban a gépek és szállítási eszközök, valamint a feldolgozott termékek) gyengélkedése problémát jelent a magyar gazdaság számára. Szerencsére a termékimport jobban mérséklődött, aminek két összetevője van: a csökkenő energiaárak és az energiahordozókon kívüli importvolumen visszaesése. Magyarország szempontjából az utóbbi jelent problémát, ugyanis ez a lakossági fogyasztás lassú növekedésének és az exportra termelő „import intenzív” vállalatok gyengélkedésének jele.

Ugyan a termék külkereskedelem volumene és összértéke messze meghaladja a szolgáltatásokét, utóbbi jelentősége mégis elvitathatatlan a magyar külkereskedelmi mérlegben. A szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege a vizsgált időszak során végig többlettel rendelkezett, aminek nagy szerepe volt abban, hogy a magyar külkereskedelmi egyenleg 2020 óta, két negyedévet leszámítva, végig pozitív volt (ebből négy negyedévben csak a szolgáltatások miatt maradt pozitív). 

Termékek és szolgáltatások negyedéves külkereskedelmi egyenlege (millió euró)

Összefoglalva elmondható, hogy a termékexport gyengélkedését a szolgáltatások ellentételezték, ezzel javítva a külkereskedelmi egyenleget. Erre a trendre alapozva a támogatások miatt idetelepülő, jellemzően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztató és/vagy alacsony hozzáadott értéket termelő vállalatok (mint pl. az akkumulátor gyárak, elektromos autó összeszerelő üzemek) helyett az egyre nagyobb számú diplomás számára szükséges munkahelyeket kellene (jelentősen kevesebb állami támogatás felhasználásával) Magyarországra vonzani. Ezt a teljes gazdaságpolitikai fordulatot mihamarabb végre kell hajtani, ahogy erre a Magyar Nemzeti Bank is felhívta a figyelmet. Ez hozhat termelékenységi fordulatot, amely alapja lehet a bérfelzárkózásnak.

GKI Gazdaságkutató Zrt.

1056 Budapest, Váci utca 84. fszt.2.

Telefon: +36-30-014-7848        E-mail: gki@gki.hu

További információk: 

Molnár László (molnar.laszlo@gki.hu) és Aczél Péter (aczel.peter@gki.hu)