Ünneplés és aggódás az Európai Kereskedelem Napján

Immár hatodik alkalommal ünnepelték meg az Európai Kereskedelem napját Budapesten, november 3-án. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az EuroCommerce magyar tagszervezete összefogásával, más kereskedelmi szervezetek bevonásával megrendezett ünnepségen a szakmai eszmecserén túl kitüntetéseket is osztottak a szakma legkiválóbbjainak.

A négy előadó balról jobbra: Dr. Rainhardt von Leoprechting (EuroCommerce), Feiner Péter (OKSZ), dr. Horváth Endre (NGM) Gablini Gábor (VOSZ), valamint a mikrofonnál Krisán László, a KA-VOSZ vezérigazgatója, a rendezvény moderátora

Aggodalmát hangsúlyozta a magyar kormány fiskális politikája kapcsán dr. Rainhardt von Leoprechting, az EuroCommerce elnöke az immár hatodik alkalommal megszervezett Európai Kereskedelem Napján. Így fogalmazott:
– A különadó diszkrimináció a külföldi kereskedő cégekkel szemben. Az érintett hat multi, akiktől a kormány az adó 90 százalékát reméli beszedni, a modern kereskedelmet, a nemzetközi szolgáltatási színvonalat honosította meg az országban. Lehet, hogy a különadó politikailag szimpatikus, de hosszabb távon visszaüt, és növeli az árakat. A protekcionizmus még egy országot sem segített kilábalni a válságból, sőt, általában az ellenkező hatást éri el.

A legnagyobb európai kereskedelmi lobbiszervezet elnöke előadásában elmondta még, hogy céljuk támogatni a kereskedelmi vállalkozásokat Európa-szerte. Az EU-ban mintegy 31 millió munkahely kapcsolódik valamilyen formában a kereskedelemhez, vagyis minden hetedik munkahely.

Energiájukat a kereskedelem fejlesztésére és elismertségének fokozására fordítják. Két aktualitást emelt ki: az egyik a fenntartható fejlődés, amely a kereskedelemben is egyre fontosabb szerepet kap, a másik pedig a kártyás fizetés, amelynek a versenyegyenlőséget akadályozó, bújtatott díjának eltörlésén a szervezet jelenleg is dolgozik.

Dr. Rainhardt von Leoprechting beszédében jogtalannak nevezte azokat a vádakat, hogy a recesszióban a kereskedelem még nagyobb nyomást gyakorol a beszállítókra.

– Ez olcsó populizmus – mondta. – Az EuroCommerce kiemelten foglalkozik a beszállítókkal történő minél hatékonyabb együttműködéssel. A mai kiskereskedelem nettó nyeresége sokkal kisebb, mint azt feltételezik. A szerződésben rögzített díjakat nem szabad tisztességtelennek tartani, mivel ebből fedezik a kereskedelmi láncok a szolgáltatási színvonaluk szinten tartását, és a lefedettségük növelésével, a szükséges reklámmal így biztosítják a termékek forgalmának emelkedését.
Több mint 1500 milliárd forintot ruházott be a kereskedelem az elmúlt öt évben Magyarországon, hívta fel a figyelmet Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. A kereskedelmi láncok árversenye fontos szerepet játszott az infláció féken tartásában is. Az ágazat társadalmi megítélése ugyanakkor nincs a helyén, tette hozzá, többnyire csak negatívumokkal kapcsolják össze.

– Bár a kereskedelem mint ágazat valóban nyereséges volt tavaly, de a 140 milliárd forintos eredményhez a kiskereskedelem a maga részéről 33 milliárd forint veszteséggel járult hozzá az APEH kimutatása szerint – ismertette Feiner Péter. – Így az OKSZ álláspontja szerint a különadó átgondolatlan, nem arányos, és nem az igazságos teherviselés elvét tükrözi.

A kormány fő törekvése a vállalkozások életének megkönnyítése, hangsúlyozta előadásában dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.

– A kereskedelem gerincét a kis- és középvállalkozások adják, ezért kiemelt figyelmet érdemelnek. Levegőhöz kell juttatni őket – fogalmazott dr. Horváth Endre. – Annál is inkább, mivel komoly munkahelyteremtő potenciált látunk bennük.

A kereskedők szakmai tudása nélkülözhetetlen, emelte ki. A kereskedelem szó nem azt rejti magában, hogy bármi áron keresni akarnak a fogyasztón, hanem a kereslet feltérképezését és minél rugalmasabb kielégítését – tehát azt a szellemi értéket, amely a GDP 12 százalékát kitevő szektort működteti.
A különadóval kapcsolatban annak átmenetiségét hangsúlyozta. A következő három évben, amíg az adó él, stabilizálni kell a nemzetgazdaságot, ennek szükségességét senki sem vitatja. A piacok erre a célra pozitívan reagáltak. És azt sem felejtsük el, tette hozzá, hogy a kormány több olyan intézkedést is tervez – például az szja csökkentését –, amely kifejezetten keresletgeneráló hatású. Jövőre már 2,5-3 százalék körüli GDP-növekedés várható, amely a fogyasztásban is lecsapódik.

Gablini Gábor, a VOSZ alelnöke szerint a protekcionizmus nem jó, de egy egészséges protekcionizmusra a kkv szektornak igenis szüksége van. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy ugyanolyan eséllyel induljon a versenyben, mint a nagyvállalatok. A szükséges korrekciókat a kormánynak ehhez meg kell teremteni.
– Mi, a legális vállalkozások vezetői, azt is elvárjuk a kormánytól, hogy a védelmünk prioritás legyen a gazdaságélénkítési tervekben. A feketegazdaságot min den eszközzel vissza kell szorítani, ki kell fehéríteni – szögezte le. – Ez már önmagában százezres nagyságrendben jelentene új, adózó munkahelyeket.
A beszédek elhangzása után került sor a díjak átadására. A kereskedelem legmagasabb szintű elismerését jelentő Klauzál Gábor Díjat idén öten vehették át:
– Gyulay-Korpos Gyula, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezető igazgatója,
– Kiss Sándor, a Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára,
– Tóthné Prenner Beáta egyéni vállalkozó,
– Tóth Géza, az Univer COOP Zrt. vezérigazgatója,
– és Krénusz Ferenc, az Óbudai Autójavító Kft. ügyvezető igazgatója.

Ketten Miniszteri Elismerésben részesültek, további 6 kereskedő pedig a Demján Sándor által alapított Magyar Kereskedelemért Nagydíjat vehette át.
A rendezvény egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyet Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója moderált. Ezen téma volt többek között az európai kereskedelem jövője, valamint a versenyképességét segítő és gátló tényezők.

Szalai László