Uniós főtanácsnok: több ponton sérti az uniós jogot a magyar cafeteria-szabályozás
Több ponton is ellentétes az uniós joggal a magyarországi cafeteria-szabályozás – foglalt állást csütörtökön a luxembourgi Európai Bíróság főtanácsnoka.
A főtanácsnoki indítvány még nem ítélet, és nem is kötelezi a bírákat döntésük későbbi meghozatalakor. A főtanácsnok feladata, hogy független jogi álláspontot fogalmazzon meg a jogvitában.
Yves Bot úgy látja, hogy a vállalkozások letelepedési szabadságát jogellenesen korlátozza az a magyar jogszabály, amelynek értelmében a külföldi vállalkozások fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát. A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a magyar törvény a kártyakibocsátás követelményéül támasztja, hogy a cégeknek Magyarországon kell elsődleges telephellyel rendelkezniük.
„Az (uniós) irányelv kifejezetten tiltja a szolgáltató elsődleges vagy másodlagos telephely közti választásának szabadságára vonatkozó korlátozásokat, különösen pedig a szolgáltatót terhelő azon kötelezettséget, hogy elsődleges telephelye az adott állam területén legyen” – emlékeztet az állásfoglalás.
A francia jogász szerint az is sérti az uniós jogot, hogy csak részvénytársaságok vagy kft.-k végezhetnek ilyen tevékenységet, mert a tagállamok nem írhatják elő, hogy a szolgáltató milyen formában működjön.
Bot úgy véli, hogy az is ellentétes az uniós szabályokkal, hogy SZÉP-kártyát csak azok bocsáthatnak ki, akiknek minden nagyvárosban van ügyfélszolgálati irodájuk.
„A tagállamok nem korlátozhatják a más tagállamban letelepedett szolgáltatók szolgáltatásnyújtásának szabadságát annak előírásával, hogy azok a területükön telephellyel rendelkezzenek” – írja erről indítványában az uniós bíróság jogásza.
A főtanácsnok állásfoglalása szerint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak az Erzsébet-utalvány kibocsátására vonatkozó monopóliuma ellentétben áll a letelepedés és szolgáltatásnyújtás alapszabadságával. Yves Bot megjegyzi, hogy az uniós szabályozás célja kimondottan nem a monopóliumok lebontása, de miután az alapítvány tevékenységét ellenszolgáltatás ellenében végzi, ezért olyan gazdasági tevékenységnek minősül, amelyre vonatkoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezései. A monopólium a jogász szerint egyrészt lehetetlenné teszi a vállalkozások számára az érintett piachoz való hozzáférést, másrészről pedig megakadályozza olyan vállalkozások Magyarországon való letelepedését, amelyek ilyen utalványt kívánnának kibocsátani.
A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy az ilyen korlátozások bizonyos esetekben, közérdekű kényszerítő okokból igazolhatók lehetnek ugyan, de az e célból a magyar kormány által felhozott érveket nem tartja meggyőzőnek. A jogász emellett azt is sérelmezi, hogy az alapítvány monopóliumát létrehozó törvény alig több mint egyhónapos időszakot hagyott az addig az érintett piacon tevékenykedő vállalkozások számára az új szabályozási környezethez való alkalmazkodásra. (Konsiczky Zoltán, MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Közös online petíció indult a gazdák védelmére
A gazdatársadalom megvédése és a biztonságos élelmiszerellátás fenntartása érdekében a…
Tovább olvasom >NGM: Nagy Márton a jogszabályok betartására és a SZÉP-kártya elfogadásának biztosítására kérte a Bookingot
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta Katerina Shearert, a Booking.com…
Tovább olvasom >Eurostat: csökkent az uniós lakosok által termelt csomagolási hulladék 2022-ben
Az Európai Unióban 83,4 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett 2022-ben,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megugrik az európaiak utazási kedve: A 2024-es év őszi és téli szezonjának utazási trendjei
Az Európai Utazási Bizottság (ETC) legújabb kutatása szerint jelentős növekedés…
Tovább olvasom >Hello METRO, HelloPay!
Júliustól a METRO kínálatából, valamint a nagykereskedelem értékesítőin keresztül országszerte…
Tovább olvasom >Közel 13 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában 2023 első kilenc hónapjában
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első…
Tovább olvasom >