Uniós főtanácsnok: több ponton sérti az uniós jogot a magyar cafeteria-szabályozás
Több ponton is ellentétes az uniós joggal a magyarországi cafeteria-szabályozás – foglalt állást csütörtökön a luxembourgi Európai Bíróság főtanácsnoka.
A főtanácsnoki indítvány még nem ítélet, és nem is kötelezi a bírákat döntésük későbbi meghozatalakor. A főtanácsnok feladata, hogy független jogi álláspontot fogalmazzon meg a jogvitában.
Yves Bot úgy látja, hogy a vállalkozások letelepedési szabadságát jogellenesen korlátozza az a magyar jogszabály, amelynek értelmében a külföldi vállalkozások fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát. A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a magyar törvény a kártyakibocsátás követelményéül támasztja, hogy a cégeknek Magyarországon kell elsődleges telephellyel rendelkezniük.
„Az (uniós) irányelv kifejezetten tiltja a szolgáltató elsődleges vagy másodlagos telephely közti választásának szabadságára vonatkozó korlátozásokat, különösen pedig a szolgáltatót terhelő azon kötelezettséget, hogy elsődleges telephelye az adott állam területén legyen” – emlékeztet az állásfoglalás.
A francia jogász szerint az is sérti az uniós jogot, hogy csak részvénytársaságok vagy kft.-k végezhetnek ilyen tevékenységet, mert a tagállamok nem írhatják elő, hogy a szolgáltató milyen formában működjön.
Bot úgy véli, hogy az is ellentétes az uniós szabályokkal, hogy SZÉP-kártyát csak azok bocsáthatnak ki, akiknek minden nagyvárosban van ügyfélszolgálati irodájuk.
„A tagállamok nem korlátozhatják a más tagállamban letelepedett szolgáltatók szolgáltatásnyújtásának szabadságát annak előírásával, hogy azok a területükön telephellyel rendelkezzenek” – írja erről indítványában az uniós bíróság jogásza.
A főtanácsnok állásfoglalása szerint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak az Erzsébet-utalvány kibocsátására vonatkozó monopóliuma ellentétben áll a letelepedés és szolgáltatásnyújtás alapszabadságával. Yves Bot megjegyzi, hogy az uniós szabályozás célja kimondottan nem a monopóliumok lebontása, de miután az alapítvány tevékenységét ellenszolgáltatás ellenében végzi, ezért olyan gazdasági tevékenységnek minősül, amelyre vonatkoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezései. A monopólium a jogász szerint egyrészt lehetetlenné teszi a vállalkozások számára az érintett piachoz való hozzáférést, másrészről pedig megakadályozza olyan vállalkozások Magyarországon való letelepedését, amelyek ilyen utalványt kívánnának kibocsátani.
A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy az ilyen korlátozások bizonyos esetekben, közérdekű kényszerítő okokból igazolhatók lehetnek ugyan, de az e célból a magyar kormány által felhozott érveket nem tartja meggyőzőnek. A jogász emellett azt is sérelmezi, hogy az alapítvány monopóliumát létrehozó törvény alig több mint egyhónapos időszakot hagyott az addig az érintett piacon tevékenykedő vállalkozások számára az új szabályozási környezethez való alkalmazkodásra. (Konsiczky Zoltán, MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Az infláció az eurózónában 2 százalékra, az EU-ban 2,3 százalékra gyorsult éves szinten
Gyorsult az infláció növekedése az euróövezetben és az Európai Unióban…
Tovább olvasom >Helyi gyártókkal lépne az uniós piacra a Temu
Egyre nagyobb hullámokat vet a Temu térnyerése Európában – most…
Tovább olvasom >NGM: a SZÉP-kártya továbbra is a belföldi turizmus mozgatórugója
A SZÉP-kártya továbbra is a belföldi turizmus mozgatórugója – idén…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megállapodást kötött a BDPST Group és a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
A BDPST Group portfóliójába tartozó DOME Kft. és a Budapest…
Tovább olvasom >Tiszta haszon!
A higiéniai piac néhány nagy szereplőjét piacról, termékújdonságokról, vásárlói preferenciákról,…
Tovább olvasom >A belgák 23,7 millió utazást tettek 2024-ben
A belga állampolgárok 2024-ben 23,7 millió külföldi utazást tettek, mintegy…
Tovább olvasom >