Uniós biztos: az EU jó úton halad, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon

(Fotó: Pixabay)

A klímapolitikai intézkedéscsomaggal kapcsolatos uniós tárgyalások eredményeit összefoglaló vitában az olasz biztos elmondta: az épületekre és a közúti közlekedésre kiterjedő külön kibocsátáskereskedelmi rendszer lehetővé teszi a nagy ipari ágazatok károsanyag-kibocsátásának csökkentését. A külön kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételekből azt az uniós alapot fogják finanszírozni, amely segíteni fogja a tagállamokat az átállás társadalmi hatásainak kezelésében. „A közúti közlekedésre és az épületekre vonatkozó új, különálló kibocsátáskereskedelmi rendszer 2027-től indul. Ez 2030-ra a jelenlegi helyzethez képest 45 százalékkal járulhat hozzá a további kibocsátáscsökkentéshez” – jelentette ki Gentiloni.

Szociális problémák okozzák az éghajlatváltozást?!

Véleménye szerint a legszegényebbek járulnak hozzá a legkevésbé a káros éghajlatváltozáshoz, mégis ők viselik annak fő terheit. „Felelősségünk megakadályozni, hogy a legkiszolgáltatottabbak aránytalanul nagy mértékben érintettek legyenek. Ezért a tagállamok a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeik teljes egészét éghajlati projektekre és az átállás szociális kezelésére fordítják” – hangsúlyozta. Mint mondta, a klímaváltozás szociális hatásait enyhítő alap a zöld átállás miatt kiszolgáltatott háztartásokra, a közlekedést használókra és a mikrovállalkozásokra, különösen az energiaszegénységben vagy „közlekedési szegénységben” élő polgárokra gyakorolt hatásait fogja kezelni, 2026 és 2032 között 86,7 milliárd eurót fog mozgósítani.

Ez a magyar képviselők véleménye

Tóth Edina fideszes EP-képviselő plenáris felszólalásában rámutatott: „A kibocsátáscsökkentéssel nem hozhatjuk nehezebb helyzetbe a polgárokat. Meg kell akadályozni, hogy a brüsszeli szabályozásból eredő többletterheket a magyar családokra hárítsák!” – emelte ki. Véleménye szerint „Brüsszel elhibázott klímapolitikája miatt már most is egekben vannak az energiaárak, s elszabadult az infláció”. Az EU károsanyagkibocsátás-kereskedelmi rendszerének részeként hozzáadott lakossági klímaadó elfogadása különösen kedvezőtlenül érintheti az európai, köztük a magyar családokat, s veszélyezteti a magyar rezsicsökkentési program hosszú távú fenntarthatóságát is – hívta fel a figyelmet. Jelenleg Magyarországon a legolcsóbbak a rezsidíjak egész Európában, ezért egy ilyen típusú klímaadó bevezetése pontosan a magyar háztartások költségeit növelné meg a legnagyobb mértékben, ez pedig elfogadhatatlan számunkra – jelentette ki. A fideszes képviselő úgy véli, a zöld átállás költségét nem a magyar háztartásokkal, hanem a nagy szennyezőkkel kell megfizettetni. „A gazdasági növekedést gátló, irreális elképzelések helyett valódi környezet- és polgárbarát klímavédelmi intézkedésekre van szükség!” – zárta felszólalását Tóth Edina.

Győri Enikő fideszes EP-képviselő plenáris hozzászólásában örömét fejezte ki, hogy az unióba érkező importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) révén a klímavédelmi csomagnak legalább van olyan eleme, amely az európai ipar védelmét szolgálja. „Ez létszükséglet, hisz a termelő cégek a háború, a szankciók és az Egyesült Államok protekcionista lépései közepette a túléléséért küzdenek” – jelentette ki. „A CBAM végre azt teszi, ami az értelmes klímapolitika alapelve kellene, hogy legyen: a lakosság és a kis- és középvállalkozások helyett a szennyezőkkel, a harmadik országokban olcsóbban, alacsonyabb klímavédelmi normák mellett termelő cégekkel fizettet. Abban ugyanakkor csak reménykedem, hogy ezzel ösztönözni tudjuk partnereinket a zöld átállásra, s nem más, a környezetbarát termelésre kevésbé kényes országokban értékesítik majd a mi piacainkról kiszorított árut” – emelte ki Győri Enikő. Arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a CBAM majdani felülvizsgálatakor legyen szempont az unió versenyképessége is, „feleslegesen ne korlátozzuk a harmadik országokból származó behozatalt, hiszen az megdrágítja az európai termelést és az uniós kivitelt is”. Győri Enikő leszögezte: „ezen túl meg kell majd vizsgálni, milyen hatást gyakorol a CBAM az uniós exportra. Fontos, hogy a nemzetközi kereskedelmi játékszabályokat mindenkor betartsa az EU.”

MTI