Uniós bíróság elé idézte Magyarországot az EB a kiskereskedelmi árrés korlátozása miatt
Az Európai Bizottság keresetet indított Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmében korlátozott árrés miatt; a szabályozás az EB szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal – közölte az uniós bizottság csütörtökön.
Az Európai Bizottság szerint a magyarországi szabályozás megfosztja a fogyasztókat és a vállalkozásokat attól, hogy maradéktalanul élvezhessék az egységes piac előnyeit, ez pedig szembe megy az áruk szabad mozgásának elvével, és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló uniós rendelettel is.
A magyar jog szerint a kiskereskedőknek ugyanazokat a haszonkulcsokat kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, függetlenül a származási országuktól.
Mint írták, ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, hiszen hátrányos helyzetbe hozza, visszaszorítja az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest. Magyarország emellett nem tesz eleget az uniós rendelet szerinti kötelezettségeinek sem, mivel a mezőgazdasági termékek esetében akadályozza a szabad árképzést és nem biztosítja a tisztességes versenyt. A magyar jog azzal, hogy azonos haszonkulcsot ír elő minden termékre, megakadályozza, hogy egyes importőrök és importált termékeket kínáló kiskereskedők vonzóbb kiskereskedelmi árakat kínálhassanak a fogyasztóknak.
Mint közölték, a főként a külföldi kiskereskedőket sújtó korlátozások bevezetése megnehezíti az érintett kereskedők számára, hogy üzleti tevékenységüket a fogyasztók igényeinek legmegfelelőbb módon folytassák. Ugyanakkor a fogyasztók szempontjából csökkenti a termékválasztékot, és mindeközben korlátozza az uniós egységes piac által a vállalkozásoknak kínált lehetőségeket.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság a 2017 februárjában küldött felszólító levelével megindította a kötelezettségszegési eljárását Magyarország ellen. A levelet 2018 márciusában indokolással ellátott vélemény követte, amelyben a bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a kiskereskedelmi korlátozást. Mivel a magyar hatóságok kitartottak álláspontjuk mellett, az uniós bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Pisztácia Magyarországon?
Egyre több jel mutat arra, hogy a pisztáciatermesztés már nem…
Tovább olvasom >Beárazott kockázat
Az Európai Unió Bírósága a magyar árképzési gyakorlatot is befolyásoló…
Tovább olvasom >Engedélyezi az Európai Bíróság a húsra vonatkozó kifejezések használatát a növényi húshelyettesítők esetében is
Az Európai Bíróság (EB)úgy döntött, hogy az EU-tagállamok nem tilthatják…
Tovább olvasom >További cikkeink
PwC E-toplista: A legnagyobb és legismertebb online kereskedők
4 kategória: legnagyobb, FMCG, magyar, legismertebb – 2024 legsikeresebb e-kereskedőinek…
Tovább olvasom >Krízistérkép 2024: Jelentősen nőtt az elhúzódó válságok száma
450 válsághelyzetet regisztrált és elemzett kommunikációs szempontok szerint az MPRSZ…
Tovább olvasom >K&H: hány forintért kártyáztak a magyarok külföldön?
Közel 3 millió alkalommal vásároltak külföldön a K&H bankkártyás ügyfelei…
Tovább olvasom >