Újra növekedési pályán a biopiac

A cikk a Trade magazin 2025/4. lapszámában olvasható.

Az elmúlt évek gazdasági és geopolitikai kihívásai hatottak ugyan az ökotermékek iránti keresletre, de 2023-tól már a piac élénkülését láthatjuk: az európai biopiac egyes országokban két számjegyű bővülést mutat. Magyarországon az ökogazdálkodás területe stabilan növekszik, de a fogyasztás bővítéséhez további ösztönzőkre van szükség – derül ki a The World of Organic Agriculture – Statistics and Emerging Trends 2025 című nemzetközi kiadványból.

A „The World of Organic Agriculture” statisztikai évkönyvet 2025. február 11-én a nürnbergi BIOFACH-on mutatták be (fotó: Thomas Geiger)

Terjed az ökogazdálkodás

Az ökológiai gazdálkodás világviszonylatban tovább növekedett, elérve a 98,9 millió hektárt 2023 végére, ami a világ mezőgazdasági területeinek 2,1%-át teszi ki. A legnagyobb ökológiai művelésű területtel Ausztrália rendelkezik (53 millió hektár), míg India és Argentína szintén az élmezőnyben szerepel. Összesen 188 országban folyik ellenőrzött biogazdálkodás, 22 országban már az ökoterületek aránya meghaladja a teljes mezőgazdasági terület 10%-át – ezen országok többsége európai (Liechtenstein – 44,6%, Ausztria – 27,3%, Uruguay – 25,4%, Észtország – 22,9%, Portugália – 21,7%).

Az organikus mezőgazdaság terjedésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan fenntarthatósági megoldások, mint a regeneratív mezőgazdaság, a talajmegújító technológiák és a fenntartható csomagolás. Az EU Farm to Fork stratégiájának a célja, hogy 2030-ra az ökológiai gazdálkodás elérje a 25%-os arányt, ennek támogatására 2023–2027 között 16 milliárd eurót különítettek el, ami az agrártámogatási kiadások 5%-át és a környezetvédelmi intézkedésekre fordított összegek 20%-át teszi ki.

Nő a bioélelmiszer-költés

A világ biopiacának forgalma 2023-ban 136,4 milliárd euróra emelkedett, ami az előző évhez képest enyhe növekedést mutat. A legnagyobb piac továbbra is az Egyesült Államok (59 milliárd euró), ezt követi az Európai Unió 46,5 milliárd eurós éves forgalommal. Az európai biopiac 2023-ban 2,9%-os növekedést ért el, a visszaesést követően újra élénkülő kereslettel. A legnagyobb növekedést Észtország (+13%) és Hollandia (+12,5%) mutatta, míg Németország továbbra is a legnagyobb forgalmú piac 16,1 milliárd eurós éves eladással.

A fogyasztói kereslet stabilizálódott, de a vásárlói szokásokban érezhető az árérzékenység növekedése, különösen a fejlett piacokon. A biotermékek szegmensében a tejtermékek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a tojás rendelkezik a legnagyobb részesedéssel.

A biotermékek kiskereskedelmi forgalma európai országok szerint (2023)

Hasítanak a top biotermékek

A biopiac legnépszerűbb termékei – a friss zöldségek és gyümölcsök – több országban is 10% feletti piaci részesedéssel bírnak (Ausztria, Svájc). Az organikus tojás kiemelkedő arányt ért el, Dániában és Svájcban a teljes tojáspiac 30%-át teszi ki. Az organikus tejtermékek – friss tej, joghurt, sajt – Nyugat-Európában stabil kereslettel bírnak, míg a húshelyettesítők és növényi alapú italok egyes országokban (pl. Hollandia és Svédország) már 50% feletti részesedést értek el. Az organikus olívaolaj szerepe is jelentős, az EU-ba importált mennyiség 26,6%-a volt ökotermék 2023-ban, főként Tunéziából származó alapanyagokkal.

Az organikus pékáruk és gabonafélék iránti kereslet folyamatosan nő, az importált bio gabonafélék volumene 67,4%-kal emelkedett egy év alatt. Az organikus kávé és csokoládé szegmense vegyes képet mutat: a bio kakaóbab behozatala 22,8%-kal csökkent, miközben a bio kakaópor és paszta importja 26,4%-kal nőtt. Az organikus snackek és készételek iránti kereslet jelentősen erősödött az egészségtudatos, fenntartható élelmiszereket kereső fogyasztók körében.

Ezzel szemben az ökológiai borok, vermutok, cider és ecet importja 29,5%-kal csökkent 2023-ban, a behozatal 15 133 tonnáról 10 674 tonnára esett vissza. Az organikus gyümölcslevek importja szintén csökkent: 25,1%-kal esett vissza 2023-ban, míg az olívaolaj egyedüli kivételként 25,1%-os növekedést produkált. Az alacsonyabb kereslet főként az árérzékeny fogyasztói magatartásra vezethető vissza, amely a prémium biotermékek, így az ökológiai borok esetében is érezhető volt, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Z-generáció már eleve kevesebb alkoholt fogyaszt.

Az európai biopiac 2023-ban 2,9%-os növekedést ért el, a visszaesést követően újra élénkülő kereslettel

Jön föl a diszkont és a saját márka

A bioélelmiszerek forgalmazási csatornái jelentős átalakuláson mentek keresztül 2023-ban. A legnagyobb növekedést az általános élelmiszerboltok és diszkontláncok mutatták, míg a specializált bioboltok szerepe csökkent. Franciaországban, Olaszországban és Németországban a bioboltok még mindig jelentős szerepet játszanak, de a kiskereskedelmi láncokban történő bioértékesítés gyorsabban növekszik.

A saját márkás biotermékek szerepe folyamatosan nő az európai piacon, főleg a diszkontláncok és nagy kiskereskedelmi hálózatok kínálatában. Németországban és Franciaországban a bioélelmiszer-eladások több mint 50%-át már saját márkás termékek adják, ami jól mutatja a piac átrendeződését. A növekedés fő mozgatórugója az árérzékeny fogyasztók kereslete.

Az öko-export Magyarország fontos terepe

Magyarországon az ökológiai művelésű mezőgazdasági területek nagysága 320 251 hektár volt 2023-ban, ami a teljes mezőgazdasági földterület 6,4%-át teszi ki. Bár ez a terület stabilnak mondható, az előző évhez képest minimális csökkenést mutatott (–266 ha). Az ökogazdálkodás legnagyobb része még mindig a nagy területű növénytermesztésre össz–pontosul, míg az állattenyésztés és az intenzívebb kultúrák aránya alacsonyabb. Magyarország számára az ökotermékek exportja jelentős tényező, mivel a belső fogyasztás még mindig mérsékeltebb, mint Nyugat-Európában.

A magyar biopiac mérete a 2015-ös adatok szerint mindössze 30 millió euró volt, és az egy főre jutó biotermék-fogyasztás 3 euró körül alakult, ami jóval elmarad az európai átlagtól. Az elmúlt években azonban a kereslet élénkülése figyelhető meg. Az innováció, az állami ösztönzők és a szélesebb körű elérhetőség lehet a kulcs ahhoz, hogy az ökogazdálkodás ne csak fenntartható, hanem hosszú távon is versenyképes ágazat maradjon. //