A globális banántermelés újra komoly veszélybe került, mivel ismét felütötte fejét az 1950-es és 1960-as években már jelentős károkat okozó fuzáriumos hervadás. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a kórokozó akár a gyümölcs teljes készletét is kipusztíthatja, ám a betegség mechanizmusának alaposabb megértése és a monokultúrák felszámolása reményt adhat a fertőzés megállítására – mutat rá az Agrárszektor.
A betegség mostani változata nitrogén-monoxiddal pusztítja a növényeket
A múltban a fuzáriumos hervadás komoly gondokat okozott a Gros Michel banánfajta termesztésében, amely végül teljesen eltűnt a piacról. Napjainkban azonban a Cavendish banán került veszélybe, amely a globális banánkereskedelem domináns fajtája. A Massachusetts Amherst Egyetem kutatói által végzett vizsgálatok szerint a jelenlegi kórokozó genetikai felépítése eltér az előző évtizedekben pusztító fajtától. A felfedezésekről a Nature Microbiology folyóiratban megjelent tanulmány számolt be.
A kutatók kimutatták, hogy a betegség mostani változata nitrogén-monoxiddal pusztítja a növényeket, ami különösen veszélyes, mivel a fertőzés esetén a banántermesztők kénytelenek elhagyni a szennyezett területeket. A nitrogén-monoxid génjeinek kiiktatása azonban reményt adhat a fuzáriumos hervadás terjedésének megállítására.
A szakértők emellett hangsúlyozzák, hogy a betegség terjedésének fő oka a monokultúrás ültetvények elterjedése. Ezek az egységes növényállományok kedveznek a kórokozók gyors terjedésének, így a probléma megoldása érdekében szükségessé válhat a monokultúrák felszámolása és a termesztési módszerek megújítása.
A tudósok egyöntetűen úgy vélik, hogy a kórokozó mechanizmusának alaposabb megismerése, valamint a termesztési gyakorlatok reformja nélkülözhetetlen lépések a banántermelés jövőjének biztosítása érdekében.
