Újra csökken a kiskereskedelmi értékesítés

A kiskereskedelmi értékesítés volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2011. júniusban 0,5%-kal mérséklődött, az első félévben lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a júniusi forgalom volumene 0,5%-kal elmaradt az előző havitól – közölte a KSH.

Az országos kiskereskedelmiüzlet-hálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2011. júniusban 658 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, az első félévben 3579 milliárd forint forgalom realizálódott.

A kiskereskedelmi eladások értékében 45% volt az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes-, 19% az üzemanyag-, 12% a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletek részesedése; a többi üzlettípus együttes részesedése 24% volt 2011 első félévében.

Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom volumene 2011. júniusban 0,5%kal növekedett, az első félévben stagnált.

A forgalom jelentős részét (90%-kát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai júniusban lényegében nem változtak, míg az élelmiszer-, ital, dohányáru szaküzleteké növekedtek (4,1%).

„A 0,5 százalékos növekedési várakozásokkal szemben 0,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom júniusban mind az előző évihez, mind az előző hónaphoz képest. Az első félévben a forgalom visszaesése mindössze 0,2 százalék volt, gyakorlatilag stagnált” – írja Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza hangsúlyozza: az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom volumene 2011. júniusban 0,5 százalékkal növekedett, az első félévben stagnált.

A foglalkoztatás lassú bővülése és a nettó bérek reálnövekedése ellenére a háztartások fogyasztása továbbra sem élénkül, amiben a fő szerepet a háztartások óvatossági megtakarításainak növekedése, a mérlegkiigazítás elhúzódó folyamata és a növekvő hiteltörlesztő részletek játsszák – vélekedett Suppan.

A változást a következő hónapokban sem várnak a TakarékBank elemzői, bár egyes hónapokban bázishatások miatt újra lehetnek pozitív értékek is. „Az előzetes várakozásokkal szemben a nyugdíjpénztáraktól származó reálhozamok részleges elköltése várhatóan nem okoz élénkülést a forgalomban, mivel ezzel szemben a drámai mértékben megugró törlesztő részletek ezt ellensúlyozzák” – húzza alá a közgazdász.

Így a következő hónapokban továbbra is -0,5 és +0,5 százalék közötti forgalomváltozásra számítanak a banknál. „Így a korábbi várakozásokkal szemben a háztartások fogyasztása nem tud idén hozzájárulni a GDP növekedéséhez, amit a külső kereslet lassulása is egyre erőteljesebben korlátozhat. Ez utóbbit azonban egyes – elsősorban autóipari – nagyberuházások kapacitásnövelő hatása némileg ellensúlyozhatja” – emeli ki Suppan.

Az európai trendekhez hasonlóan alakult a magyar kiskereskedelmi forgalom alakulása – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében. Az előző havi pozitív adat után ugyanis kismértékű csökkenés mutatkozik a hazai háztartások kiskereskedelmi keresletében. Az értékesítés volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2011. júniusban 0,5%-kal mérséklődött, az első félévben lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest. Havi szinten 0,5%-os visszaesés volt megfigyelhető. A szektort Európában is lassulás jellemzi: az Eurozónában 0,4, míg az EU27-ben 0,2%-kal esett vissza a kiskereskedelmi volumen.

A jobban teljesítők között a régióban a magyar kiskereskedelmi forgalom – írja a minisztérium. Romániában és Szlovákiában ugyanis jelentős, 8,2% és 4,2%-os visszaesést mértek, míg Szlovéniában és Lengyelországban ennél kisebb, ám még így is figyelemre méltó 2,2%-os, illetve 0,9%-os csökkenést regisztráltak.

A hazai fogyasztás struktúrája tekintetében látható, hogy a háztartások elsősorban továbbra is a nem élelmiszer jellegű termékek iránti keresletüket csökkentik: az élelmiszer jellegű vegyes termékek volumene 0,5%-kal nőtt, míg a nem élelmiszer jellegű termékek kereslete 1,3%-kal csökkent. Az üzemanyagok iránti kereslet az előző havi emelkedés után 1,6%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

A háztartások fogyasztási döntéseit több jelentős tényező is befolyásolja idén. Az SZJA változások hatására a szektor rendelkezésre álló jövedelme nagy mértékben megnőtt. Hasonló hatást fog kiváltani a nyári hónapokban kifizetett reálhozam is, amely adómentesen jutott el a háztartásokhoz. Fontos negatív tényező azonban a svájci frank árfolyamában az utóbbi hónapokban bekövetkezett negatív változás: a növekvő törlesztő-részletek kiszorítják a háztartások fogyasztásra fordítható jövedelmét, illetve az általuk generált bizonytalanság miatt a megtakarítások is előtérbe kerülnek. A devizahiteles mentőcsomag azonban ennek a tényezőnek a hatását érezhetően tompítani fogja az őszi-téli hónapoktól. (KSH – NGM – Világgazdaság Online)