Újjáéled a Hangya Szövetkezet

Az 1898-ban alakult, és az azt követő 50 évben a  magyar nemzet- és vidékgazdaságban meghatározó jelentőséggel bíró Hangya Szövetkezet és az azt támogató Hangya Mozgalom hagyománymegőrző és utódszervezeteként  2010. október 6-án megalakult az Új Hangya Szövetség, amelynek kezdeményezésére 2010. október 7-én létrejött az Új Hangya Szövetkezet.

A két szervezet megalakulását Balogh Gyula, a Hangya családi örökségének birtokosa, a Szövetség és a Szövetkezet elnöke jelentette be a megalakulást követően sajtótájékoztatón. Almási Balogh Elemér, a Hangya szövetkezeti hálózat megálmodójának unokája hangsúlyozta: pártfüggetlen gazdálkodó szervezetként kívánnak működni, és bíznak a kormány támogatásában. Az ernyőszervezetként működő szövetkezetnek bárki tagja lehet, aki csatlakozni kíván hozzájuk és elfogadja alapszabályzatukat.

A Hangya esete azért is modellértékű lehet, mert nem csupán egy nemzetközi sikerű nagyvállalatról volt szó, de a Hangya agrártörténelmet is csinált, megelőzve korát a mezőgazdasági fejlődésben. Már a tizenkilencedik század végén kiépített a Nyugaton is csak akkor honosodó, mélységében tagozódó szövetkezeti hálózatot, azaz nemcsak fogyasztási, de értékesítési, termelési, feldolgozási, sőt hitelszövetkezeteket is integrált szárnyai alatt.

Az Új Hangya Szövetkezet alapvető célja, hogy Magyarországon a mezőgazdaság megújuljon a kis- és középvállalkozók közreműködésével, illetve a vidéken élők életminőségének javítása a vidék fenntartó és népességmegtartó képességének újrateremtése, fejlesztése révén.

Ma egyébként több kisebb hálózat is működik hazánkban, az egyik legismertebb a 12 éve alakult, jelenleg 25 ezer tagot számláló Hangya Szövetkezeti Együttműködés. A sajtótájékoztatón az újonnan alakult szövetkezet vezetői hangsúlyozták, hogy a többi szervezettel együttműködésre törekszenek.

A Szövetkezet tevékenységének egyik első lépése egy új, magyar termékeket forgalmazó bolthálózat megszervezése.

A Hangya szövetkezet honlapjáról (régi képek)