Magazin: Újabb szektorokat érintenek az átrendeződések

Vendégszerző:
Kovács Balázs kommunikációs és
marketingmenedzser
Ipsos

Az Ipsos 2021 decemberében végzett többországos, nagymintás online kutatásában Magyarország mellett Ausztria, Szlovákia és Csehország legalább 16 éves lakosai vettek részt a régióból (a teljes regionális minta mérete 2545 fő). A hazai adatgyűjtés egyben a 2022 első negyedévében elinduló Global Trends Report szindikált projekt hazai mérésének pilot kutatását is képezte.

Digitális mindennapok

Tíz fogyasztóból mostanra mindössze három tudja elképzelni a mindennapokat internet használata nélkül (1. ábra). A digitalizáció ott van a fogyasztói igény felmerülésekor, a döntés során, és a tranzakciók is nagy arányban okoseszközeinkre terelődtek az elmúlt években.

A jelenség hátterében meghúzódó számos motiváció közül a biztonság és a kényelem kiemelt helyen állnak. A magyar fogyasztókat különösen ösztönzi, hogy megkönnyítsék életüket, gyorsítsák tranzakcióikat a digitális megoldások használatával (2. ábra). A felgyorsult világunk árnyoldalai azonban élesen jelentkeznek a fogyasztók életében (86 százalék érzi túl gyorsnak a változások tempóját), minden második magyar tart attól, hogy a technikai fejlődés hosszabb távon tönkreteszi az életünket.

A régióban a magyarok félnek legkevésbé attól, hogy a jövő új technológiájának elterjedése miatt mindannyian elveszíthetnénk a magánéletünket (az átlagos 71 százalékhoz képest 52 százalék), ám így is minden második polgártársunk szerint mindez elkerülhetetlen. Ugyanakkor 41 százalék szerint az internethasználók indokolatlanul aggódnak a magánéletük titkossága miatt – őket kevésbé érdekli, hogy a vállalatok vagy a kormány mit tud róluk (ez az érték megfelel a régiós átlagnak). Mind a négy országban, és az egyes fogyasztói szegmensekben is egyetértés van abban, hogy a közösségimédia-vállalatoknak túl nagy hatalmuk lett felettünk. (3. ábra)

Nő a hit a távgyógyításban

Az általános aggodalmak és bizonytalanság ellenére a COVID időszakának technológiai innovációja nem várt területeken is változásokat hozott. Honfitársaink fele hisz benne, hogy az online vagy az orvosokkal folytatott telefonos konzultációknak van jövőjük a gyógyászatban (4. ábra). A férfiak, a fiatalok és a diplomával rendelkezők különösen bíznak ebben a trendben (55–60 százalékos egyetértés).

A távdiagnózist egyre jelentősebb arányban segítik a technológiai innovációk (okosórák, fitneszórák, egészségfigyelő applikációk) által gyűjtött adatok. Az egészségügyi alkalmazásokba fektetett fogyasztói bizalom a teljes régióban jelentős mértékű: a trendet legerősebben osztrák szomszédaink táplálják (72 százalék bízik meg ezekben a technológiákban), de a magyarok kétharmada is nyitott a szektor ilyen jellegű fejlesztésére. A személyes egészségügyi adatok orvosoktól vagy illetéktelen harmadik féltől való féltése egyelőre nem jelentős. Az átrendeződést az elektronikai világmárkák mellett a gyógyszeripari cégek is sikerrel támogathatják (akár egymással együttműködve, akár külön utat járva), a kutatás alapján számukra jó hír lehet, hogy a fogyasztói bizalom mindkét oldal irányában adott, különösen hazánkban.

Pénzügyekben is hódít az online

Egy másik erősen érintett iparág a pénzügyi és bankszektor lehet 2022-ben. A fogyasztók számadása szerint egyre terjed az összehasonlító weboldalak és kalkulátorok használata a pénzügyi termékek igénybevételekor (74 százalékos egyetértés a régióban, 77 százalék Magyarországon). Minden második ügyfél odáig megy, hogy a bankfiókokat egyre kevésbé érzi szükségesnek pénzügyi tranzakcióik során (5. ábra).

Az aggregált eredmények szerint a technológiai újításokra jellemzően nyitottabb férfi fogyasztó réteg a nőknél jóval kevésbé hiányolná a bankfiókokat, ám Magyarországon egyelőre mindkét nem óvatosabban foglal állást. A kizárólag online vagy telefonos tranzakciókra való átállás támogatottsága az iskolai végzetséggel és nettó jövedelemmel szoros pozitív irányú együttmozgást mutat.

A kutatás eredményei kitérnek arra is, hogy a fizikai ügyfélszolgálat kiváltását a felgyorsuló ügyfél-azonosítás, és ennek köszönhetően egyszerűsödő szerződéskötés nagyban elősegíti. A legmagasabb keresetűeknek és a fiatalabb generációknak nincs kétségük afelől, hogy a jövőben minden ügyfél online (digitális aláírás, biometrikus azonosítás stb. révén) fogja igazolni személyazonosságát pénzügyi tranzakciói során.

Összességében jelenleg a lakosság 45 százaléka (a magyarok 44 százaléka) tart elképzelhetőnek banki kapcsolatot egy fióktelep­pel egyáltalán nem rendelkező hitelintézettel. A kérdésre adott pozitív válasz hazánkban a Z-generáció tagjainak körében volt kiemelkedő. //