Újabb nehéz év vár a takarmánypiacra
A madárinfluenza és a száj- és körömfájás fertőzések jelentősen befolyásolják az állattartás volumenét – így közvetve a takarmányipar forgalmát is. „A nem létező állat nem eszik takarmányt” – fogalmazott Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke az Agrárszektornak adott interjúban. Az ágazat számára 2024 is komoly kihívásokat hozott, ugyanakkor az alapanyagpiacon – ha mérsékelten is – pozitív jelek láthatók. 2025-ben azonban továbbra is óvatosan terveznek a piaci szereplők.
Fertőzések és takarmánykereslet: szoros összefüggés
A baromfiágazatban visszatérő madárinfluenza-járványok, valamint a 2024 végén felbukkanó ragadós száj- és körömfájás komoly visszaesést okozott az állatállományban. Az ebből adódó takarmánykeresleti csökkenés rövid idő alatt éreztette hatását: az állattartók egyre rövidebb periódusokra terveznek, jellemzően csak 1–3 hónapra vásárolnak takarmányt. A bizonytalanság miatt a hosszú távú szerződéskötés gyakorlatilag megszűnt.
A kényszervágások után évekbe telhet egy-egy telep újratelepítése, miközben a környező gazdaságok mozgása is korlátozott – ez az egész értékláncra, így a takarmánygyártókra is kihat – emelte ki Varga Ákos.
Kiegyensúlyozottabb év az alapanyagpiacon
A 2024-es év alapanyagoldalról ugyanakkor viszonylagos stabilitást mutatott. A szójadara és a gabonafélék ára mérsékelten csökkent, még ha év végén átmenetileg meg is ugrottak az árak – például az EUDR bevezetésének kilátása miatt. Az uniós halasztás után viszont gyors korrekció indult meg. Az aminosavak piacán a lizin ára emelkedett meg látványosan, miután az EU antidömping vámot vetett ki a kínai importtermékekre.
Az időjárás is kedvezett: bár a csapadék későn érkezett, végül jól támogatta az őszi és tavaszi vetések fejlődését. A 2025-ös évben egy akár átlag feletti gabonatermés is lehetséges, ha nem lesz jelentősebb aszály az aratásig – tette hozzá az UBM vezetője.
ÁTK-pályázatok: remény a kereslet élénkülésére
Varga Ákos szerint a 2025-ös év a korábbinál visszafogottabb kereslettel indulhat, amelyet a magas kamatszintek is fékeznek. A forgóeszköz-finanszírozás költségei továbbra is magasak, így sok termelő nem vállal kockázatot nagyobb mennyiségek előre történő megvásárlásával.
Pozitív fejlemény lehet ugyanakkor, hogy több száz ÁTK-s (Állattartó telepek fejlesztése) pályázat vár elbírálásra – ezek kivitelezése ugyan 2025-ben még nem hat érdemben a piacra, de 2026-tól új lendületet adhat a haszonállattartásnak és ezzel a takarmányiparnak is.
Kapcsolódó cikkeink
Tojásszövetség: túl alacsonyak a tojásárak
A tojásszövetség szerint az elmúlt időszakban annyit csökkent az étkezési…
Tovább olvasom >Európai Bizottság: a termelők egy évre eltérhetnek az ugaroltatásra vonatkozó szabályoktól
Az uniós mezőgazdasági termelők 2024-ben eltérhetnek a közös agrárpolitika (KAP) azon…
Tovább olvasom >A műtrágyák átlagos ára közel 30 százalékkal csökkent
A mezőgazdasági termelés során közvetlenül használt anyagok körében egyedül a…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: áprilisban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 5,0, az előző havit 2,0 százalékkal haladta meg
2025. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint…
Tovább olvasom >Csökkent a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Csökkent az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke májusban az előző hónaphoz…
Tovább olvasom >Az euróövezetben nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban
Havi és éves összehasonlításban egyaránt nőtt a kiskereskedelmi forgalom az…
Tovább olvasom >