Újabb intézkedéseket várnak a V4-ek agrárkamarái tej- és sertésügyben
Újabb intézkedéseket sürgetnek a V4-ek – Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország – agrárkamarái a tej- és sertéságazat megsegítésére pénteken zárult kétnapos ülésükön a csehországi Czajowicében – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a Visegrádi Országok (V4) többek között szorgalmaztak egy újabb, legalább egymilliárd eurós, a Közös Agrárpolitikán (KAP) kívüli forrásból biztosított pénzügyi csomag kidolgozását a tejtermelők és sertéstartók megsegítése érdekében. A V4-ek agrárkamaráinak vezetői felszólították az Európai Bizottságot arra is, hogy tegyen meg minden szükséges lépést az orosz embargó feloldása érdekében.
A V4-ek szerint a tejtermelők és a sertéstenyésztők helyzete továbbra is rendkívül nehéz, a piaci krízis enyhülésének alig, vagy egyáltalán nem mutatkoznak jelei. A sertéshúsárak – az utóbbi időben tapasztalt kismértékű emelkedés ellenére – továbbra is jelentősen elmaradnak a tavalyitól. Az előrejelzések alapján az uniós tejtermelés gyors bővülése, az orosz embargó, illetve a kínai piac szűkülése miatt a tej termelői ára továbbra is alacsony marad.
Emellett a Visegrádi Országok helyzetét tovább nehezíti a tej- és a tejtermékek tömeges beáramlása Nyugat-Európából Közép- és Kelet-Európába, ami az árak intenzívebb csökkenését idézi elő. Az agrárkamarák úgy vélik: annak ellenére, hogy a tej- és a sertéspiacon tapasztalható problémákért jórészt az európai politika felelős, az Európai Unió nem talált megoldást a helyzet rendezésére, és ez a közép- és kelet-európai uniós tagállamok termelőit sújtja leginkább.
A tanácskozás résztvevői javasolják az intervenciós árak emelését a sovány tejpor esetében 10, a vajnál pedig 25 százalékkal. A kamarák képviselői szerint indokolt lenne a termeléstől függő önkéntes támogatási keret küszöbértékének növelése, legalább a KAP I. pillérnél, illetve a tejtermékek és sertéshús exportjának ösztönzése az export-visszatérítések bevezetésével.
A Visegrádi Országok agrárkamarái szorgalmazzák egy közös uniós szabályozási keret kidolgozását is az élelmiszerellátási láncban tapasztalható tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kezelésére. Úgy látják ugyanis, hogy a kiskereskedők hajlamosak visszaélni jelentős piaci erejükkel, és előnyben részesítik az anyaországból származó árukat, ezzel sokszor kiszorítva a helyi termékeket – tartalmazza a tájékoztatás. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >Rekord nyereséget értek el a saját márkák az év első felében az Egyesült Államokban
Új csúcsokat értek el a sajátmárkás termékek 2024 első felében…
Tovább olvasom >Akadálymentesíti csomagolásait a Müller az Egyesült Királyságban
Minden márkás termékének csomagolásán NaviLens kódot helyez el a Müller,…
Tovább olvasom >