Újabb beavatkozás jöhet az élelmiszerpiacon: profitkorlátozással mérsékelné az inflációt a kormány

Profitkorlátozás: újabb állami beavatkozás jöhet

Az állam közvetlen beavatkozásra is készen áll

Gulyás Gergely szerint többféle profitkorlátozó intézkedés is elképzelhető, ezek között szerepelhet hatósági és önkéntes megoldás is. A kormány arra számít, hogy a piaci szereplők egy része hajlandó lehet saját döntésből is bevezetni bizonyos mértékű profitkorlátozást. Ha ez nem történik meg, akkor az állam közvetlen beavatkozásra is készen áll, amelynek eszközei között a profitmaximálás és az ársapka visszaállítása is szerepelhet.

Az ársapka és kötelező akciózás hatásai még mindig érezhetők

Az élelmiszerinfláció alakulásában szerepet játszottak a korábbi kormányzati beavatkozások is. Az ársapkákkal és a kötelező akciózásokkal a kormány mesterségesen tartotta alacsonyan bizonyos alapélelmiszerek árait, ami késleltette az infláció begyűrűzését ezeknél a termékeknél. A tavaly év végével megszüntetett ársapkák után azonban ezek az árak hirtelen emelkedésnek indultak, amely a KSH januári 6%-os élelmiszerár-emelkedésében is megmutatkozott.

A legnagyobb drágulásokat éppen azoknál a termékeknél mérték, amelyek korábban ársapkásak voltak:

• Tej
• Tojás
• Liszt
• Étolaj

Ezeknek az élelmiszereknek az áremelkedése 2024 júliusában kezdődött el, amikor a korábbi ársapka és kötelező akciózás utólagos hatása már érezhető volt. 2022 januárja és 2025 januárja között az összesített élelmiszerinfláció mintegy 65%-os volt. A tojás esetében az áremelkedést nemcsak az ársapka hatása, hanem a madárinfluenza miatti globális kínálatcsökkenés is súlyosbította. Az étolaj ára viszont arányaiban nem magasabb, mint három évvel ezelőtt, igaz, előtte jelentős emelkedésen ment keresztül.

Tényleg szükség van állami beavatkozásra?

A gazdasági elemzők és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is többször hangsúlyozták, hogy az ársapkák torzító hatásai hosszú távon károsak lehetnek. Az ársapka kivezetése után tapasztalt hirtelen áremelkedés azt mutatja, hogy az infláció egy időre elfojtott hatásai később még erősebben jelentkezhetnek.

A profitkorlátozás új elem a kormány eszköztárában, amelyre eddig nem volt példa a magyar élelmiszerpiacon. A kérdés az, hogy ez hogyan működhetne hatósági keretek között. A gazdaságpolitikai gyakorlatban létező módszer a revenue cap, vagyis bevételoldali korlátozás, amelyet általában monopol- vagy oligopolhelyzetben lévő ágazatoknál alkalmaznak. A kiskereskedelem azonban nem ilyen terület, hiszen a verseny itt kifejezetten erős, a kereskedői marzsok pedig alacsonyak.

Kiskereskedelem: van mit korlátozni?

Az árakba történő állami beavatkozások hosszú távon gyakran visszafelé sülnek el. A kormány ennek ellenére politikailag sikeresnek tekintheti az ársapkák korábbi bevezetését, máskülönben nem lebegtetné be újra az intézkedés lehetőségét.

Az, hogy ezúttal nem azonnal lépnek, arra utalhat, hogy a kormány is látja az intézkedések lehetséges mellékhatásait. Az eddig ismert információk alapján a nagy élelmiszer-kiskereskedelmi láncok nyeresége nem indokolná a beavatkozást: 2023-ban a Lidl bevételarányos nyeresége mindössze 2,3%, a Pennyé 1% volt, az Auchan pedig alig tudott nullszaldós maradni. A Spar, Tesco és Aldi veszteségesen működött, főként a kiskereskedelmi különadó és egyéb terhek miatt.

A jelenlegi piaci helyzet nem mutat kiugró nyereséget a kiskereskedőknél, így a profitkorlátozás hatékonysága is kérdéses lehet.

Tárgyalások és várakozások

A kormány és a piaci szereplők közötti tárgyalások jelenleg is zajlanak. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) egy közleményben jelezte, hogy az infláció csökkentése érdekében minden szereplőnek szerepet kell vállalnia, de a pontos részletekről még nem tudtak egyeztetni. Az OKSZ ugyanakkor versenyjogi aggályokat is megfogalmazott, ezért a Gazdasági Versenyhivatallal is tárgyalásokra készülnek.

A szakértők szerint a profitkorlátozás egy új irányvonalat képviselhet a kormány inflációellenes politikájában, azonban annak hatékonyságát nagyban befolyásolja majd a részletek kidolgozása. Egyelőre kérdéses, hogy milyen formában és milyen mértékben avatkozik majd be az állam a piaci folyamatokba, és hogy ez milyen hatással lesz az árakra, a versenyre és a kiskereskedelmi szektor szereplőire.