Új támogatások segítik a dinamikusan fejlődő magyar húsmarhatartást
Az állattenyésztő ágazatok közül az elmúlt 25 évben a legnagyobb bővülést a húsmarha szektor produkálta. Az elmúlt időszakban a tenyészállatok iránt is kiemelkedő a kereslet – mondta Farkas Sándor miniszterhelyettes, a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének tagegyesületei és a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézet „Húsmarhatenyésztési Tanácskozás” című szakmai rendezvényén.

(Fotó: AM/Pelsőczy Csaba)
Előadásában ismertette, számos, közvetlen és nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatás áll rendelkezésre az ágazat számára. Az úgynevezett tenyészbika beállítás vissza nem térítendő ú.n. „de minimis” támogatás célja, hogy javuljon a magyar húsmarha állomány minősége és a termelési mutatók. Ezt a jogcímet 2025-ben is igényelhetik az állattartók, az erre elkülönített keretösszeg 700 millió forint. Másik új támogatási jogcím a húsmarha állatjóléti támogatás – hangsúlyozta Farkas Sándor miniszterhelyettes. A jogcím 5 éves kerete 10 milliárd forint. A 2024 nyarán beadott kérelmek feldolgozása, bírálata folyamatban van.
A tenyésztőszervezetek szakértelmének és a gazdák magas szintű munkájának köszönhetően a szektor egyre jobb minőséget állít elő
2025-ben 1,8 milliárd forint áll nemzeti támogatás formájában rendelkezésre a hazai tenyésztőszervezetek, a magyar állattenyésztők versenyképességét és esélyeit javító tenyésztésszervezési feladatok támogatására. A kormány stratégiai kérdésnek tekinti az állattartó gazdaságok versenyképességének javítását. 2024-ben összesen 200 milliárd forint keretösszeggel, két új pályázati felhívás jelent meg az állattartó – köztük szarvasmarhatartó – gazdaságok telephely fejlesztéseinek támogatására a 2027-ig tartó KAP Stratégiai Terv keretei között. A két felhívásra összesen 1857 támogatási kérelem érkezett be, 860 milliárd forint támogatást igényelve, ezek közül 1070 kérelem érintett szarvasmarha tartást, összesen 356 milliárd forint összegben. A támogatási kérelmek feldolgozása folyamatban van – tette hozzá Farkas Sándor miniszterhelyettes.
Az elmúlt években a Vidékfejlesztési Programban több mint 1500 szarvasmarhatartással foglalkozó vállalkozás csaknem 165 milliárd forintból fejleszthette gazdaságát
A szektorra vonatkozó adatokat ismertetve Farkas Sándor miniszterhelyettes elmondta, 2010 és 2020 között a tehénállomány növekedése kiemelkedő volt. 2024-ben újabb lendületet kapott az ágazat, a felvásárlási árak 15-20 százalékkal emelkedtek minden értékesítési kategóriában. A húsmarha ágazat jelentős árualapot termel, hozzájárul a magyar mezőgazdasági exporthoz is. Jelentős potenciál van a hazai gyepekben, amit meg kell őrizni és ki kell használni. Ehhez szakszerű gyepgazdálkodásra és a gyepfelmérések eredményeire támaszkodó szabályozásra van szükség. Az őshonos haszonállatokkal történő legeltetés támogatása kiemelt szerepet kap a húsmarha ágazatban – zárta előadását Farkas Sándor miniszterhelyettes.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Hubai Imre: támogatásokkal és intézkedésekkel segítjük a gazdákat
Eredményes agrárium nélkül nincs sikeres vidék, nincs biztonságos élelmiszerellátás és…
Tovább olvasom >Tovább erősödnek a kínai-magyar agrárkapcsolatok
A magyar mezőgazdaságot és agráriumot számos kihívás érte az utóbbi…
Tovább olvasom >Víziszárnyas telepek felszámolására igényelhető támogatás
Az Agrárminisztérium kiemelten kezeli a madárinfluenza-járványok kialakulásának megelőzését, ezért támogatási…
Tovább olvasom >További cikkeink
A „zsugorodó termékek” nyomában – Magyarország élen jár a shrinkflation szabályozásban
A DLA Piper legfrissebb jelentése, az International Shrinkflation Guide, átfogó…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Beruházunk, mégsem haladunk
A GKI az elmúlt időszakban átfogó elemzéssorozatot készített a magyar…
Tovább olvasom >Átalakuló ízlés, növekvő kihívások – ilyen sörös évre készülhetünk 2025-ben
Bár 2024-ben 2,8%-kal bővült a hazai sörpiac, 2025 első hónapjai…
Tovább olvasom >