Új szabályok az agráriumban: jön a termelővédelmi csomag – mit jelent ez a gyakorlatban?

Szerződéses stabilitás válságidőszakban

A törvénycsomag egyik legfontosabb újítása, hogy lehetőséget biztosít az önkéntesen választható termeltetői együttműködések kialakítására a termelők és az integrátor vállalatok között. A szerződéses kapcsolatok szerepe különösen felértékelődik a gazdasági bizonytalanság idején – mutatott rá Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára. Ilyenkor gyakori, hogy a szereplők nem rendelkeznek teljes körű információval, ami anyagi veszteséghez is vezethet.

Kockázatmegosztás: kötelező elemmé válik

A jogszabály 2024. július 1-jétől kötelezővé teszi a termelési és teljesítési kockázatok megosztását a szerződésekben, elsőként a sertés-, baromfi- és zöldség-gyümölcs szektorban. 2025-től pedig szankcionálhatóvá válik az olyan együttműködés, amely nem rendelkezik megfelelő dokumentációval.

További intézkedések:

• 30 napon túli késedelmes fizetés közvetlen szankcionálása,

• szerződésminták és kockázatmegosztási elemek bevezetése,

• foglalkozástól való eltiltás lehetősége, ha a termelő nem kapja meg jogos ellenértékét.

A zöldség-gyümölcságazat érzékenysége

Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke hangsúlyozta, hogy a zöldség-gyümölcs szektor különösen érzékeny az időjárásra és a gyorsan romló termékek miatt is nagyobb kockázatot visel. Üdvözölte, hogy a részletszabályokat a szakmaközi szervezetek dolgozhatják ki, de figyelmeztetett: egyetlen általános szabályozás nem fedheti le a teljes szektort. Szükség lehet termékkörönként eltérő megközelítésre is.

Apáti kiemelte: a 30 napos fizetési határidő nem minden esetben alkalmazható, hiszen például a szezonális betakarítás miatt az értékesítés sem történik egyenletesen. Andréka Tamás ezzel egyetértett, és a szabályozás fokozatos, rugalmas fejlesztését szorgalmazta.

Kereskedelmi erőviszonyok: új szabályozás, régi problémák

Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára elmondta: a jogalkotói beavatkozás indokolt, mert a termelők, feldolgozók és kereskedők között nincs egyensúly. Példaként a burgonyát hozta fel: miközben a termelők 150 forintért adják el, a boltokban 300 forintért kapható. A jogszabály célja az ilyen aránytalanságok mérséklése.

Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezetője szerint kétféle termelő létezik: akik tisztában vannak a szabályokkal, és akiknél edukációra van szükség. A vágóhidak és tenyésztők közötti együttműködés kiemelten fontos, hiszen az egymásra utaltság jelentős.

Fizetési fegyelem: új szankciórendszer

Az új szabályozás szerint 30 napon túli fizetés esetén a vevő közvetlenül szankcionálhatóvá válik, nem kell pereskednie a termelőnek. Ez áttörést jelenthet a korábbi, gyakran erőtlen követelésérvényesítési gyakorlatban.

Fitos Gábor ugyanakkor rámutatott: a termelői csoportok helyzete külön szabályozást igényelhet, mivel nem minden esetben tekinthetők klasszikus termelőknek, és számukra a 30 napos határidő túl szűkös lehet.

Egyetértés az irányban, vita a részletekről

A szakmai kerekasztal szereplői egyhangúlag elismerték, hogy a termelővédelmi csomag pozitív irányba mozdíthatja el az agrárszektor szerződéses kultúráját, átláthatóbb és igazságosabb együttműködések jöhetnek létre. Ugyanakkor kiemelték: nincs „egy méret mindenkinek” típusú megoldás – az ágazatok sajátosságai miatt testreszabott szabályozásra és szakmai párbeszédre van szükség.

A jogalkotás most a szakmai szervezetek kezében van – ők dolgozzák ki a konkrét megvalósítás részleteit. A cél, hogy a magyar agrárium szereplői hosszú távon is versenyképesek és kiszámítható piaci környezetben működhessenek.