Új szabályok a hulladékgazdálkodásban

egjelent a január elsején hatályba lépett hulladéktörvény végrehajtási rendeleteinek egy része. A szabályozások egyebek mellett a csomagolószerek forgalmazását, a csomagolóanyagok visszavételét és hasznosítását, a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések átvételét, illetve a forgalomból kivont autók kezelését határozzák meg.

A vegyes hulladék gyűjtéséhez a közszolgáltatónak biztosítania kell azt, hogy az ingatlantulajdonos legalább két különböző űrmértékű gyűjtőedény közül választhasson. A kuka csak addig tartható közterületen, amíg ürítésre vár.

Nem forgalmazható olyan csomagolószer, amelynek alkotóelemeiben a nehézfém összesített koncentrációja a 0,01 tömegszázalékot meghaladja. Ez az előírás nem vonatkozik az ólomkristály csomagolószerre, továbbá arra a csomagolási célú üvegre, amely üvegcserépből készült, és a gyártás során nem adagoltak hozzá nehézfémet.

A csekély mennyiségű csomagolószert leszámítva, a gyártó köteles visszavenni a csomagolóanyagot. A hulladékká vált csomagolóanyag 55 százalékát anyagában hasznosítani kell. A forgalmazó is köteles visszavenni a csomagolóanyagot, amennyiben az üzlete legalább 500 négyzetméteres.

A gyártó nemcsak az általa forgalmazott, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezéseket köteles átvenni, hanem a más gyártó termékeit is. Ekkor feltétel az, hogy a más gyártó berendezése jellegében és funkciójában azonos legyen az átvevőjével. A gyártó a forgalmazótól is köteles átvenni az annak felajánlott termékeket, továbbá az viseli a kezelés költségeit is. Idén az újrafeldolgozási arány a háztartási nagygépeknél 75, a kisgépeknél 50, míg az IT berendezéseknél 65 százalék.

Az autók gyártóinak, illetve forgalmazóinak minden új vagy használt autó eladásakor tájékoztatniuk kell a vevőt arról, hogy a kocsi hulladékká válása esetén hol, és milyen feltételekkel veszik azt át. Hulladéknak az a kocsi számít, amelyet már kivontak a forgalomból, vagy pedig ki akarják vonni onnan.

A gyártónak, illetve a forgalmazónak olyan átvevő hálózatot kell kialakítania, amely bárhonnan maximum 50 kilométeres úttal elérhető. Az átvevőhely lehet az autókereskedő telephelye, de bontó, vagy erre szakosodott átvevőhely is. A kocsi szétszerelésére azonban csak bontó jogosult.

Ha a bontó hasznosítani tud alkatrészeket a kocsiból, akkor köteles a roncsért fizetni. A rendelet az árról mindössze annyit mond, hogy az piaci áron alapuljon. A gyártó kötelessége az elemek és az akkumulátorok átvétele is. A gyártók speciális gyűjtőhelyeket kötelesek létesíteni, ezek sűrűsége a település lélekszámától függ.

A végrehajtási rendeletek:

A Kormány 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

A Kormány 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a hulladékká vált gépjármûvekről

A Kormány 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekrõl

A Kormány 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

A Kormány 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a hulladékról szóló törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrõl

A Kormány 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételérõl, valamint hatósági engedélyezéséről

A Kormány 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységérõl és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről

(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)