Új korszak hajnalán: így készülnek a kiadók a „Google Zero” világára

Organikus keresés: csökkenő kattintások, átalakuló szokások

Ahogy a Google egyre több AI-alapú funkciót – például az „AI Mode”-ot vagy a válaszmotorokat – vezet be, az organikus találatok jelentősége csökken. Az átkattintási arányok visszaesnek, mivel a felhasználók gyakran már a keresőben megkapják a válaszokat, anélkül, hogy továbbkattintanának a forrásokra.

A különböző válaszmotorok (mint a Perplexity vagy a You.com) jelenleg minimális forgalmat irányítanak a tartalmak eredeti készítőihez. Egy AI-összefoglalóban való megjelenés tehát önmagában már nem garantál olvasottságot vagy bevételt.

Új forgalomforrások emelkedőben

Bár a Facebook évekig csökkenő referral szerepet játszott, egyes piacokon – például az USA-ban és Ausztráliában – újra növekszik a szerepe. Érdekes újdonság, hogy több kiadónál a ChatGPT is bekerült a tíz legnagyobb forgalomküldő közé. Emellett a Google Discover továbbra is stabil forgalmat biztosít azoknak a tartalmaknak, amelyeket a rendszer megbízhatónak, szakmainak ítél.

Stratégiai válaszok: saját közönség és új csatornák

• Közvetlen elérés felértékelődése: A Condé Nast példája mutatja, hogy a direkt forgalom tudatos növelése – letisztult webes navigációval, egységes történetsablonokkal, gyors oldaltöltéssel és erős márkaarculattal – hosszú távon stabil olvasóbázist eredményezhet.
• Márkákon átívelő recirkuláció: Több médiamárka közönségének összekapcsolása – akár egy kiadói hálózaton belül, akár külső együttműködések révén – növelheti az oldalon töltött időt és az elköteleződést. A ProRata’s Gist projekt például hatékonyan tereli vissza az olvasókat a médiaportfólión belül.
• Új top-of-funnel csatornák: A Wall Street Journal például jelentős sikereket ért el a LinkedIn platformján. Ez is alátámasztja, hogy a jövő nem a tömegelérésről, hanem a „precíziós célzásról” szól.
• Tartalomszindikáció és licencelés: A saját csatornákon túl érdemes megfontolni a tartalom terjesztését harmadik fél platformjain, hírleveleken vagy fizetős csatornákon keresztül. Egyre több kiadó dönt úgy, hogy korlátozza a nyílt hozzáférést, és csak válogatott partnereknek ad licencjogokat, ezzel növelve tárgyalási pozícióját.

Hírlevél: egyelőre működik, de jön az utódlás

Bár sok kiadó jelenleg is komoly hírlevél-stratégiával dolgozik – egyszerűsített feliratkozási folyamatokkal, jobb célzással és dinamikus tartalomblokkokkal –, a hosszú távú fenntarthatóság kérdéses.

Ennek oka, hogy a legnagyobb e-mail szolgáltatók (Gmail, Apple Mail) egyre gyakrabban rejtik el ezeket az e-maileket a fő inboxból. Emellett három új trend formálja a tartalomfogyasztást:

• Hangalapú tartalomfogyasztás: A hangos összefoglalók lehetővé teszik, hogy az olvasók menet közben hallgassák meg a híreket, anélkül hogy e-mailt nyitnának.
• Adaptív, személyre szabott tartalomfolyamok: Az olvasók egyre inkább az érdeklődésükre szabott tartalmakat keresik, időtől és formátumtól függetlenül.
• Automatikus összefoglalás: Ahogy a cikkeknél, úgy a hírleveleknél is nő az igény a gyors, lényegre törő, tömör tartalomra.

Az új platformok – például a Google Notebook LM fejlesztői által létrehozott Huxe – már most ilyen funkciókat kínálnak. Mindez arra utal, hogy a jövőben a hírlevelek szerepét a személyre szabott, multimodális tartalomfogyasztás veheti át.

Konklúzió: nincs egyetlen megoldás – de az irány világos

Bár a „Google Zero” korszakra nincs univerzális recept, az INMA elemzése szerint az alábbi tényezők meghatározóak lesznek a kiadók jövője szempontjából:

• Erős közvetlen kapcsolatépítés az olvasókkal
• Intelligens hálózati együttműködések
• Szelektív tartalomterjesztés, új csatornákon
• Technológiai adaptáció: hang, AI, personalizáció

A tartalom továbbra is király – de az lesz igazán sikeres, aki azt a megfelelő platformon, a megfelelő formátumban és a megfelelő közönségnek tudja eljuttatni.

Ha szeretnéd, elkészíthetem a cikk leadásra szánt nyomdai vagy webes verzióját HTML-formátumban is, vagy angolra is lefordítom.