Új korszak Budapest turizmusirányításában: átalakul a fővárosi TDM-modell

Gazdasági motor, megosztott felelősséggel

Karácsony Gergely főpolgármester rámutatott: miközben a turizmus működtetése és városi hatásai leginkább a fővárost terhelik, az idegenforgalmi adó bevételei a kerületeknél csapódnak le. A jelenlegi modell fenntarthatatlan — fogalmazott —, így új irányítási struktúra kialakítása vált szükségessé, amely a város, a kerületek, az állam és a vállalkozói szféra összehangolt együttműködésére épül.

A főpolgármester hangsúlyozta:
„A turizmus jövője nem pártpolitikai kérdés, hanem a város élhetőségének és versenyképességének záloga.”

A főváros teljesítménye országos tét

Nagy Elek, a Magyar és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, hogy Budapest turizmusa:

• több mint 1 000 milliárd forint gazdasági teljesítményt jelent évente,

• 85 000 főnek ad munkát,

• és a magyar GDP 37%-át termeli meg.

Szerinte a Sziget Fesztivál 10 évre szóló megállapodása és a közelgő Bajnokok Ligája-döntő olyan események, amelyek a főváros nemzetközi láthatóságát erősítik — ezért a turizmusstratégia országos érdek.

A kkv-k nagyobb beleszólást kapnak

Szatmáry-Jahl Angéla, a BKIK kereskedelmi tagozatának elnöke szerint a budapesti turizmus gerincét a kkv-k adják. Az új TDM-modell célja, hogy az üzleti döntésekbe valódi, mérhető módon beépüljön a vállalkozói hang:

• az adatvezérelt tervezés és hatékonyság nő,

• a Budapest-márka egységesül,

• az együttműködés kiszámíthatóbb működést hoz.

Visitor economy fókusz: a lakók, a vállalkozók és a vendégek egyensúlya

Baráth Gergely turisztikai tanácsadó szerint Budapest célja, hogy élhető városként és fenntartható turisztikai desztinációként egyszerre legyen sikeres. Az új szemlélet:

„Nem hierarchiákat, hanem hálózatokat kíván.”

A megújított modell intézményi pillére az előkészítés alatt álló
Budapest Visitor Economy Tanács, amely operatív munkacsoportokkal dolgozik majd többek között:

• governance és desztinációmenedzsment,

• fenntarthatóság és klíma,

• márkaépítés és visitor experience,

• mobilitás és városüzemeltetés,

• munkaerő- és kompetenciafejlesztés területeken.

Háttér: megszűnt a Budapest Brand

A Budapest Brand Zrt. tavaszi megszűnését követően a fővárosi turizmus és városmarketing feladatai szétszóródtak, a szakmai programok egy része leállt. A most bejelentett reformválasz a centralizáció helyett összehangolt ökoszisztémát kíván építeni.

Mi következik?

A szereplők egyetértettek abban, hogy Budapest turizmusa bár növekszik, a lakossági konfliktusok, a munkaerőhiány és a nemzetközi verseny miatt elengedhetetlen a strukturált együttműködés. A város jövője így egyszerre:

• gazdasági kérdés,

• fejlesztéspolitikai ügy,

• és társadalmi fenntarthatósági kihívás.

A munka a következő hónapokban operatív fázisba lép — az új Visitor Economy Tanács megalakításával.