Új korszak a növénynemesítésben: az EU megállapodott a génszerkesztett növények szabályozásáról

(Fotó: Pixabay)

Bár a megállapodás még az Európai Parlament és a tagállamok hivatalos jóváhagyására vár, a tárgyalások sikeres lezárása után a folyamat minden eddiginél közelebb került a megvalósuláshoz.

Mit takarnak az NGT-k?

Az NGT-k olyan modern nemesítési módszereket jelentenek – például a génszerkesztést –, amelyek egy növény saját genetikai állományán végeznek apró módosításokat, anélkül hogy idegen fajból származó DNS kerülne be a szervezetbe. Ezek a változások akár természetes úton vagy hagyományos nemesítéssel is létrejöhetnének, ami fontos különbség a korábbi génmódosítási technikákkal szemben.

Milyen szabályok jönnek?

A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy a legtöbb NGT-vel előállított növény – az úgynevezett NGT-1 kategória – kikerül a jelenlegi, szigorú GMO-szabályozás alól. Ezeket a növényeket a jogszabály lényegében a hagyományos nemesítésből származókkal azonosnak ismeri el. A fogyasztók számára készült élelmiszerek esetében nem lesz kötelező külön jelölés, ha NGT-1 technikával készült termékről van szó. A vetőmagok és szaporítóanyagok viszont továbbra is kapnak jelölést, hogy azok is fenn tudják tartani az NGT-mentes ellátási láncokat, akik erre igényt tartanak. Az NGT-1 minősítés nem örök feladat: ha egy növény megkapta ezt a besorolást, annak későbbi generációit már nem kell újra ellenőrizni.

Mi kerül tiltólistára?

Az úgynevezett kizárási lista gondoskodik róla, hogy bizonyos tulajdonságok ne kerülhessenek az NGT-1 kategóriába. Ilyenek például a herbicidtűrés, vagy a közismert rovarirtó vegyületek termelésére való képesség. Az ilyen tulajdonságú növények NGT-2 kategóriába sorolódnak, amelyekre továbbra is a hagyományos GMO-elvek vonatkoznak – engedélyezési eljárással, monitorozással és kötelező címkézéssel együtt. A tagállamok továbbra is dönthetnek úgy, hogy nem engedik ezeknek a növényeknek a termesztését, illetve védelmi intézkedéseket hozhatnak a szomszédos területek „véletlen szennyeződése” ellen.

„Többet kevesebbel” – a dán agrárminiszter szerint ez a jövő

Jacob Jensen, Dánia élelmiszer-, mezőgazdasági és halászati minisztere így fogalmazott a megállapodás kapcsán: „Az új genomikai technikák segíthetnek abban, hogy kevesebb ráfordítással többet érjünk el. Az új szabályozás lehetővé teszi olyan növényfajták kifejlesztését, amelyek jobban tűrik a klímaváltozást, és kevesebb műtrágyát vagy növényvédő szert igényelnek.”

Patentek és átláthatóság: fontos lépés a tisztább szabályok felé

A génszerkesztett növényekhez kapcsolódó szabadalmi kérdések régóta vitákat szítanak. Bár a szabadalmi szabályok továbbra is az EU Biotechnológiai Irányelvét követik, az új keretrendszer több átláthatósági követelményt vezet be. Az NGT-1 növényeket bejelentő nemesítőknek fel kell tüntetniük minden meglévő vagy folyamatban lévő szabadalmat, amely az adott növényre vonatkozik. Ezeket az információkat nyilvános adatbázisban teszik közzé. A cégek akár önkéntesen arról is nyilatkozhatnak, hogy a kapcsolódó licencek elérhetők lesznek-e méltányos feltételekkel. Egy új szakértői csoport vizsgálja majd, hogyan hatnak a szabadalmak az innovációra, a vetőmag-ellátásra és az EU versenyképességére. A rendelet életbe lépését követő egy éven belül az Európai Bizottság részletes tanulmányt is készít a szabadalmak tényleges hatásairól.

Mit mondanak a támogatók és a kritikusok?

A támogatók szerint az új szabályozás megerősítheti az európai agrár-élelmiszeripar globális versenyképességét, csökkentheti az importfüggőséget, és olyan növényfajták előtt nyithat utat, amelyek jobban viselik az aszályt, az árvizeket vagy a csökkentett műtrágya- és növényvédőszer-használatot. A kritikusok azonban továbbra is hangsúlyozzák az esetleges környezeti és egészségügyi kockázatokat, valamint azt, hogy a fogyasztóknak joguk kellene legyen külön is felismerni a génszerkesztett termékeket.

Mi tartozik az új szabályozás alá – és mi nem?

A megállapodás a célzott mutagenezissel, ciszgenezissel vagy intragenezissel előállított növényeket fedi le. A hagyományos GMO-k – amelyek idegen géneket tartalmaznak – továbbra is a korábbi, szigorú uniós GMO-szabályozás alá esnek, ezen a területen nem változik semmi.

freshplaza.com