Új könnyítések a fenntarthatósági jelentésben

Miért volt szükség a módosításra?

A Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) 2023 óta kötelezi a nagyvállalatokat arra, hogy részletes fenntarthatósági információkat tegyenek közzé az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Standardok (ESRS) szerint. A szabályok bevezetése azonban komoly adminisztratív terhet ró a vállalatokra. Az uniós intézmények célja egyértelmű: csökkenteni a jelentéstételi kötelezettségeket, különösen a kisebb és közepes méretű szereplők esetében, valamint gördülékenyebbé tenni a rendszer működését.

Kikre vonatkozik az új könnyítés?

Az új „gyors megoldás” delegált jogi határozat azokra a nagyvállalatokra vonatkozik, amelyek:

• az 1. hullám részei (500 fő feletti, nyilvánosan jegyzett társaságok),
• 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdték meg az első ESRS szerinti jelentéstételt,
• és amelyek létszáma legfeljebb 750 fő, illetve bizonyos esetekben 750 fő feletti.

Milyen területeken jön a könnyítés?

750 fő alatti vállalatok esetében:

A 2024-re már érvényes, bizonyos adatok elhagyására vonatkozó lehetőséget kiterjesztették 2025-re és 2026-ra is. 

Ezek az adatok:

• Scope 3 és teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás
• ESRS E4 – Biodiverzitás és ökoszisztémák
• ESRS S1 – Saját munkaerő
• ESRS S2 – Ellátási láncbeli munkavállalók
• ESRS S3 – Érintett közösségek
• ESRS S4 – Fogyasztók és végfelhasználók

750 fő feletti vállalatoknál:

Ezek a cégek a 2025. évi és 2026. Évi jelentés esetén elhagyhatják az ESRS E4, S2, S3, S4 standardok teljes adattartalmát, valamint az S1 bizonyos elemeit.

Dr. Balásfalvi-Kiss András Partner, a Grant Thornton ESG és fenntarthatósági szolgáltatások üzletágának vezetője fontos kivételre hívja fel a figyelmet, miszerint a könnyítések nem alkalmazhatók a 2025. január 1-je előtt kezdődő időszakokra. Tehát ha egy vállalat üzleti éve 2024-ben kezdődött és 2025. december 31-én vagy korábban zárul, akkor még a teljes eredeti követelményrendszernek kell megfelelnie.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az érintett vállalatok számára a döntés időt és erőforrást szabadít fel, lehetőséget adva a fenntarthatósági jelentéstételi rendszerek fokozatos bevezetésére. Ez különösen hasznos a jelenleg is zajló ESRS-felülvizsgálat közepette, hiszen így nem kell rövid időn belül olyan követelményeket implementálni, amelyek később módosulhatnak.

Ugyanakkor a hatálybalépés időpontja bizonytalanságot okozhat a nem naptári üzleti évvel rendelkező nagyvállalatoknál, mivel előfordulhat, hogy egy éven át még a teljes követelményrendszernek kell megfelelniük, mielőtt élhetnek a könnyítésekkel.

“Az Európai Bizottság „gyors megoldása” egyértelműen enyhíti az 1. hullám vállalatainak adminisztratív terheit, és lélegzetvételnyi időt ad a jelentéstételi folyamatok finomhangolására. Bár a könnyítés nem minden esetben alkalmazható azonnal, a változtatások iránya egyértelmű: kevesebb teher, több fókusz a lényegi fenntarthatósági célokra” – foglalja össze Dr. Balásfalvi-Kiss András.