Új klímacél a megújulók frontján

A PwC Net Zero Economy Index adatai szerint 2023-ban a globális szén-dioxid-intenzitás mindössze 1,02%-kal csökkent, miközben a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os célértékének eléréséhez évi 20,4%-os kibocsátáscsökkentésre lenne szükség.

A cikk a Trade magazin 2024/12-2025/01. lapszámában olvasható.

Magyarország ugyanakkor az elmúlt években dinamikus növekedést ért el a megújuló energiák terén, különösen a naperőművi kapacitásokban. 2023-ra a napelemes kapacitás elérte a 7850 MW-ot, amivel az ország túlszárnyalta a korábban 2030-ra tervezett 6000 MW-os célt. Ennek hatására az Energiaügyi Minisztérium felülvizsgálta a Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), és új célokat tűzött ki: 2030-ra a megújuló energiaforrások arányának 29%-ra történő növelését, a naperőművi kapacitás bővítését 12 000 MW-ra, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 50%-os csökkentését.

A globális helyzet azonban továbbra is aggasztó. Bár a megújuló energia 2023-ban globálisan 14%-os növekedést mutatott, elérve a 3870 GW-ot, a fosszilis energiaforrások használata szintén emelkedett 1,5%-kal, összesen 16007 GW-ra.

Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari szakértője szerint megújuló energiaforrások gyors bővülése ellenére az energiafogyasztás növekedése és a fosszilis energiák továbbra is jelentős aránya veszélyeztetik a klímacélok elérését. Az energiahatékonyság javítása és az energiaigény csökkentése kiemelt fontosságú, csak ezek révén lehet valódi előrelépést elérni a dekarbonizációban.

A technológiai fejlesztések lehetőséget nyújtanak az energiaintenzitás csökkentésére, ami éves szinten akár 2 ezer milliárd dolláros megtakarítást is eredményezhetne, ha időben meghoznák a szükséges intézkedéseket. //