Új kategória a génmódosításban: milyen élelmiszerek kerülhetnek jelölés nélkül a polcokra?

Mi változik?

Az EU továbbra is fenntartja a szigorú engedélyezési és jelölési előírásokat a klasszikus GMO-kra, ám most új kategóriát vezet be azokra a növényekre, amelyekben csak célzott, fajon belüli vagy ahhoz közeli genetikai módosítások történnek. Az NGT-1 néven jelölt csoportba azokat a fajtákat sorolják, amelyek genetikai változtatása akár természetes mutáció útján is bekövetkezhetne. Ezeket a jogszabály a hagyományos nemesítésű növényekkel azonos módon kezeli.

Ennek legfontosabb következménye, hogy e növényekből készült élelmiszereknél nem lesz kötelező külön feltüntetni, ha a termék NGT-eredetű. A címkézés alól csak a vetőmagok és a növényi szaporítóanyagok jelentenek kivételt — ezeket egyértelműen meg kell jelölni, hogy a termelők számára biztosított legyen a nyomon követhetőség és az NGT-mentes termékpályák fenntartása.

Miért van szükség az új szabályokra?

Az EU hivatalos indoklása szerint a biotechnológiai fejlődés jelentős lehetőséget kínál a mezőgazdaság számára:

• éghajlati alkalmazkodás: hőtűrő és betegségeknek ellenálló fajták,

• alacsonyabb inputigény: kevesebb növényvédőszer és műtrágya,

• nagyobb termésbiztonság és kisebb importfüggőség.

A döntéshozók szerint mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy az európai agrár-élelmiszeripar versenyképes maradjon, miközben megfelel az uniós fenntarthatósági céloknak.

Milyen kérdések merülnek fel?

A piac kulcsszereplői eltérően látják a változást. A mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek jelentős része támogatja az NGT-technológiák gyorsabb bevezetését, ugyanakkor több fogyasztóvédelmi és civil szervezet hangsúlyozza:

• a hosszú távú környezeti és egészségügyi hatások még nem teljesen ismertek;

• a jelölés eltörlése csökkentheti a fogyasztói tudatosságot, különösen az áruházak polcain megjelenő végtermékeknél.

Az EU célja ugyanakkor az, hogy az új kategória egyértelműen elváljon a klasszikus GMO-technológiától — utóbbi továbbra is marad a szigorúan ellenőrzött körben.

Hatás a magyar élelmiszerláncra

Magyarország termesztési tilalma a GMO-k vonatkozásában továbbra is fennmarad, és az NGT-k kezelésében is óvatosság várható. Ugyanakkor az uniós szabály harmonizációja miatt:

• az importált élelmiszerek között megjelenhetnek NGT-1 eredetű termékek, külön jelölés nélkül,

• a gyártóknak és kiskereskedelmi láncoknak fontos lesz előre dönteni arról, milyen minőségbiztosítási és kommunikációs gyakorlatot követnek,

• a „NGT-mentes”, hagyományos vagy bio eredetre épülő márkaígéretek szerepe várhatóan felértékelődik.

A kiskereskedelmi láncok és az FMCG-gyártók számára a változás stratégiai jelentőségű: a fogyasztók informálása, a beszállítói követelmények átalakítása és az ellátási láncok nyomon követhetősége a fenntarthatósági elvárásokkal együtt kerül a fókuszba.