Új jelentés a városi farmok létrehozásának fontosságáról: már tíz év múlva is nehezen boldogulunk majd nélkülük
A becslések szerint 2050-re a világ népességének kétharmada városokban fog élni és a városlakók fogják a világban megtermelt élelmiszerek 80 százalékát elfogyasztani. Ahhoz, hogy a városok élelmiszerellátását biztonságosabbá és krízisállóbbá tehessük, már 2030-ra a városoknak jóval nagyobb részt (30 százalékot) kellene lakosaik ellátásában biztosítani a helyben, a modern agrártechnológia eszközeinek segítségével megtermelt zöldségeknek és gyümölcsöknek. Ez volt az egyik legfontosabb megállapítása annak a jelentésnek, amelyet a Tony Blair Institute For Global Change jelentetett meg nemrégiben.
A termőföld helyett hidropóniás kultúrát alkalmazó vertikális beltéri farmokon és a növények növekedési feltételeit mesterséges intelligenciával elemző és irányító precíziós üvegházakban egyaránt magas terméshozamokat, gyakori betakarítást és alacsony vízfelhasználást lehet elérni, és ezeket a rendszereket nem befolyásolják a kültéri termesztést meghatározó egyéb tényezők. Noha leginkább leveles zöldek és kúszó növekedésű gyümölcsök termesztésére alkalmasak, a precíziós üvegházakban újabban már kísérleteznek áfonya, málna, eper és más gyümölcsök termesztésével is. A városi „hagyományos” kertekben pedig mindenféle zöldség és gyümölcs termeszthető, ami szintén hozzájárulhat a növekvő létszámú települések önellátási fokának növeléséhez.
A városi agrártechnológia számos előnye közé tartozik, hogy segítségével drámaian csökkenthető a felhasznált növényvédőszerek és műtrágyák mennyisége és sokkal kevesebb területre van hozzájuk szükség, mint a hagyományos termelésben. Egyáltalán nem mellesleg, az így „megspórolt” földterületek természetes élőhelyekké alakíthatóak vissza, elősegítve a biodiverzitás csökkenésének megállítását. Ráadásul ezek a beltéri farmok beruházásokat vonzanak a városokba és új, könnyen elérhető munkahelyeket is teremtenek, amire szintén égető szükség van. Jelenleg üresen álló épületeket, raktárakat lehetne jól működő üzleti vállalkozásokká alakítani, amely a környék lakosait ellátná friss, egészséges terményekkel, amelyek csak pár percet utaznának, több napos vagy hetes szállítás helyett, aminek következtében a lakosság frissebb és nagyobb tápanyagtartalmú zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutna.
A városoknak a jövőben tehát jobban kellene koncentrálniuk a reziliens élelmiszer-rendszerek kialakítására, a kormányoknak pedig nagyobb támogatást kellene biztosítaniuk a városi gazdálkodók számára a vállalkozások méretének növeléséhez és a technológiai fejlesztéshez szükséges beruházásokhoz. Ehhez ad 10 pontban összefoglalt ajánlásokat jelentés.
Szöllősi Réka, elelmiszervilag.hu
Kapcsolódó cikkeink
AM: befejeződött a nyári aratás, kedvezőek a hozamok
A napokban befejeződött a nyári aratás Magyarországon, a rendelkezésre álló…
Tovább olvasom >Razziát tartottak a parkolóban: kilókban mérték az illegális gyümölcsöt
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a rendőrség…
Tovább olvasom >A termesztés újjászervezésére van szükség a hazai kajsziültetvényeken
Súlyos kárt okozott idén a tavaszi fagy a hazai kajsziültetvényekben.…
Tovább olvasom >További cikkeink
A robbanásszerű keresletnövekedésre válaszul bővíti joghurtgyárát a Danone az USA-ban
Több millió dolláros beruházással bővíti az ohiói Minster városában található…
Tovább olvasom >A kávét és édességeket terhelő adók eltörlését tervezi Dánia
2027-re teljesen kivezetné a kávéra és édességekre kivetett adókat Dánia,…
Tovább olvasom >Neubauer Katalin: az árrésstop és a plázastop nem a kiskereskedelem érdekeit szolgálja
A kormány meghosszabbította az árrésstopot és szigorította a plázastop szabályait,…
Tovább olvasom >