Új jelentés a városi farmok létrehozásának fontosságáról: már tíz év múlva is nehezen boldogulunk majd nélkülük
A becslések szerint 2050-re a világ népességének kétharmada városokban fog élni és a városlakók fogják a világban megtermelt élelmiszerek 80 százalékát elfogyasztani. Ahhoz, hogy a városok élelmiszerellátását biztonságosabbá és krízisállóbbá tehessük, már 2030-ra a városoknak jóval nagyobb részt (30 százalékot) kellene lakosaik ellátásában biztosítani a helyben, a modern agrártechnológia eszközeinek segítségével megtermelt zöldségeknek és gyümölcsöknek. Ez volt az egyik legfontosabb megállapítása annak a jelentésnek, amelyet a Tony Blair Institute For Global Change jelentetett meg nemrégiben.
A termőföld helyett hidropóniás kultúrát alkalmazó vertikális beltéri farmokon és a növények növekedési feltételeit mesterséges intelligenciával elemző és irányító precíziós üvegházakban egyaránt magas terméshozamokat, gyakori betakarítást és alacsony vízfelhasználást lehet elérni, és ezeket a rendszereket nem befolyásolják a kültéri termesztést meghatározó egyéb tényezők. Noha leginkább leveles zöldek és kúszó növekedésű gyümölcsök termesztésére alkalmasak, a precíziós üvegházakban újabban már kísérleteznek áfonya, málna, eper és más gyümölcsök termesztésével is. A városi „hagyományos” kertekben pedig mindenféle zöldség és gyümölcs termeszthető, ami szintén hozzájárulhat a növekvő létszámú települések önellátási fokának növeléséhez.
A városi agrártechnológia számos előnye közé tartozik, hogy segítségével drámaian csökkenthető a felhasznált növényvédőszerek és műtrágyák mennyisége és sokkal kevesebb területre van hozzájuk szükség, mint a hagyományos termelésben. Egyáltalán nem mellesleg, az így „megspórolt” földterületek természetes élőhelyekké alakíthatóak vissza, elősegítve a biodiverzitás csökkenésének megállítását. Ráadásul ezek a beltéri farmok beruházásokat vonzanak a városokba és új, könnyen elérhető munkahelyeket is teremtenek, amire szintén égető szükség van. Jelenleg üresen álló épületeket, raktárakat lehetne jól működő üzleti vállalkozásokká alakítani, amely a környék lakosait ellátná friss, egészséges terményekkel, amelyek csak pár percet utaznának, több napos vagy hetes szállítás helyett, aminek következtében a lakosság frissebb és nagyobb tápanyagtartalmú zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutna.
A városoknak a jövőben tehát jobban kellene koncentrálniuk a reziliens élelmiszer-rendszerek kialakítására, a kormányoknak pedig nagyobb támogatást kellene biztosítaniuk a városi gazdálkodók számára a vállalkozások méretének növeléséhez és a technológiai fejlesztéshez szükséges beruházásokhoz. Ehhez ad 10 pontban összefoglalt ajánlásokat jelentés.
Szöllősi Réka, elelmiszervilag.hu
Kapcsolódó cikkeink
A klímaváltozás elleni küzdelem nem mehet a gazdák kárára
Hazánk elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben, ugyanakkor a gazdák versenyképességét…
Tovább olvasom >Hiány alakulhat ki a káposzta piacán, tovább drágulhat a zöldség ára
A FruitVeb elemzése szerint hiány fenyegeti a káposztapiacot, és még…
Tovább olvasom >Ma is fontos üzenetet hordoznak a 100 évvel ezelőtti agrárreformok
„Egy előremutató gondolkodóra emlékezünk, aki megalapozta a vidékfejlesztés és az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hogyan fognak az európaiak vásárolni az idei ünnepi szezonban?
A ShopFully és az Offerista Group az „Holiday Shopping Study…
Tovább olvasom >Az irodapiacon túlkínálat, a kiskereskedelmi ingatlanok és szállodák terén visszatérő kereslet várható 2025-ben
A magyar kereskedelmi ingatlanpiacot jelenleg a tranzakciószámok csökkenése és a…
Tovább olvasom >A 3,01 literes üdítőspalackok vitája: nem szándékos rendszerkerülés, hanem átmeneti megoldás
A magyar piacon megjelenő, 3,01 literes üdítőspalackok körüli vita kapcsán…
Tovább olvasom >