Új jelentés a városi farmok létrehozásának fontosságáról: már tíz év múlva is nehezen boldogulunk majd nélkülük
A becslések szerint 2050-re a világ népességének kétharmada városokban fog élni és a városlakók fogják a világban megtermelt élelmiszerek 80 százalékát elfogyasztani. Ahhoz, hogy a városok élelmiszerellátását biztonságosabbá és krízisállóbbá tehessük, már 2030-ra a városoknak jóval nagyobb részt (30 százalékot) kellene lakosaik ellátásában biztosítani a helyben, a modern agrártechnológia eszközeinek segítségével megtermelt zöldségeknek és gyümölcsöknek. Ez volt az egyik legfontosabb megállapítása annak a jelentésnek, amelyet a Tony Blair Institute For Global Change jelentetett meg nemrégiben.
A termőföld helyett hidropóniás kultúrát alkalmazó vertikális beltéri farmokon és a növények növekedési feltételeit mesterséges intelligenciával elemző és irányító precíziós üvegházakban egyaránt magas terméshozamokat, gyakori betakarítást és alacsony vízfelhasználást lehet elérni, és ezeket a rendszereket nem befolyásolják a kültéri termesztést meghatározó egyéb tényezők. Noha leginkább leveles zöldek és kúszó növekedésű gyümölcsök termesztésére alkalmasak, a precíziós üvegházakban újabban már kísérleteznek áfonya, málna, eper és más gyümölcsök termesztésével is. A városi „hagyományos” kertekben pedig mindenféle zöldség és gyümölcs termeszthető, ami szintén hozzájárulhat a növekvő létszámú települések önellátási fokának növeléséhez.
A városi agrártechnológia számos előnye közé tartozik, hogy segítségével drámaian csökkenthető a felhasznált növényvédőszerek és műtrágyák mennyisége és sokkal kevesebb területre van hozzájuk szükség, mint a hagyományos termelésben. Egyáltalán nem mellesleg, az így „megspórolt” földterületek természetes élőhelyekké alakíthatóak vissza, elősegítve a biodiverzitás csökkenésének megállítását. Ráadásul ezek a beltéri farmok beruházásokat vonzanak a városokba és új, könnyen elérhető munkahelyeket is teremtenek, amire szintén égető szükség van. Jelenleg üresen álló épületeket, raktárakat lehetne jól működő üzleti vállalkozásokká alakítani, amely a környék lakosait ellátná friss, egészséges terményekkel, amelyek csak pár percet utaznának, több napos vagy hetes szállítás helyett, aminek következtében a lakosság frissebb és nagyobb tápanyagtartalmú zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutna.
A városoknak a jövőben tehát jobban kellene koncentrálniuk a reziliens élelmiszer-rendszerek kialakítására, a kormányoknak pedig nagyobb támogatást kellene biztosítaniuk a városi gazdálkodók számára a vállalkozások méretének növeléséhez és a technológiai fejlesztéshez szükséges beruházásokhoz. Ehhez ad 10 pontban összefoglalt ajánlásokat jelentés.
Szöllősi Réka, elelmiszervilag.hu
Kapcsolódó cikkeink
Razziát tartottak a parkolóban: kilókban mérték az illegális gyümölcsöt
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a rendőrség…
Tovább olvasom >A termesztés újjászervezésére van szükség a hazai kajsziültetvényeken
Súlyos kárt okozott idén a tavaszi fagy a hazai kajsziültetvényekben.…
Tovább olvasom >Kiszámíthatatlan szezont hozott 2025 a csonthéjas gyümölcsök piacán
Ellentétes tendenciák jellemzik a 2025-ös csonthéjas gyümölcsszezont világszerte: miközben egyes…
Tovább olvasom >További cikkeink
Új tulajdonoshoz kerül a Dole amerikai frisszöldség-üzletága
A dublini központú Dole bejelentette, hogy eladta amerikai frisszöldség-üzletágát az…
Tovább olvasom >Új partnerségekkel ad lendületet ESG kezdeményezéseinek a Wolt
Két új stratégiai partnerségről tett bejelentést a finn étel-házhozszállító vállalat,…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával gyorsítja a pénztárakat a Colruyt
Valamennyi kasszájánál bevezeti a belga Colruyt „easy check-out” nevű rendszerét,…
Tovább olvasom >