Új irányt vesz az Auchan: kisebb boltokkal lépne szintet a hipermarketlánc

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 08. 07. 10:50

Az Auchan Magyarország új stratégiát hirdetett: a következő években kisebb üzletek nyitásával kívánja bővíteni hazai jelenlétét. A lépés válasz a diszkontláncok látványos térnyerésére és a kiskereskedelmi piacot sújtó állami korlátozásokra – tudjuk meg Vincze Géza, az Auchan ügyvezető igazgatója által a Portfoliónak adott interjúból. 

A magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem jelentős átalakuláson megy keresztül: a vásárlók egyre inkább az olcsóbb, gyorsabb és közelebb eső beszerzési lehetőségeket keresik, a diszkontláncok pedig ezt a trendet maximálisan kiszolgálják. A Lidl, Aldi és Penny előretörése az egész szektor stratégiáját újragondolásra késztette – legújabban az Auchant is.

Vincze Géza, az Auchan ügyvezető igazgatója a Portfoliónak adott interjúban jelentette be: a hipermarketlánc kisebb bolttípusok fejlesztésével kíván alkalmazkodni a megváltozott fogyasztói szokásokhoz és a piaci realitásokhoz.

A diszkontok dominanciája

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a diszkontláncok részesedése: 2021-ben még 33%, 2024-ben már 41% volt a piacrészük. A Lidl 2020 óta piacvezető, miközben a korábbi domináns szereplők – így például a Tesco – fokozatosan háttérbe szorultak.

A diszkontok népszerűségét nem csupán az alacsony árak és a gyors vásárlásélmény magyarázza, hanem az is, hogy üzletpolitikájuk jól illeszkedik a mai magyar fogyasztók igényeihez – különösen a városi, rohanó életmódot folytató vásárlók körében.

Kormányzati nyomás és pénzügyi nyomor

A külföldi hátterű láncoknak nemcsak az erősödő versennyel, hanem egyre több kormányzati megszorítással is szembe kell nézniük. A különadók, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, a plázastop és a magyar termékek preferálására vonatkozó előírások növelik a működési költségeket. Ehhez társulnak a piaci versenyt torzító eszközök: az árstop, az árrésstop és a kötelező akcióztatás.

Egyes szereplők még így is nyereségesek tudnak maradni: a Lidl 2024-ben 1324 milliárd forint árbevétel mellett 26,4 milliárdos profittal zárt. A legtöbb versenytárs viszont veszteséget termelt: az Aldi 27,4, a Spar 24,8, a Tesco 10 milliárd forint mínuszt mutatott ki.

A magyar tulajdonú láncok pénzügyi adatai a franchise-jelleg miatt nehezebben összehasonlíthatók, de a kiskereskedelmi szektor egyre nagyobb része csak állami támogatással tartható életben – miközben a kisboltok számának csökkenése folyamatos.

Kisebb méret, nagyobb rugalmasság?

Az Auchan a megváltozott környezetre egyértelmű válasszal készül: olyan, kisebb alapterületű üzleteket kíván nyitni, amelyek gyorsabban, rugalmasabban tudják kiszolgálni a helyi fogyasztói igényeket. Ezzel a lánc gyakorlatilag közelíteni próbál a diszkontmodellhez, miközben megtartja a saját márkás kínálatra és beszállítói kapcsolatokra épülő üzleti logikát.

A stratégia célja nem csupán a piacvesztés lassítása, hanem új célcsoportok elérése is. A kisebb boltok a sűrűbben lakott városrészekben, agglomerációs területeken, akár önálló diszkontok mellett is megjelenhetnek.

Átrendeződő erőviszonyok

Az elkövetkező években várhatóan felgyorsul az üzlettípusok diverzifikációja: a vásárlók igényeire gyorsan reagáló, kisebb egységek mellett továbbra is megmaradnak a hipermarketek, de csökkenő súllyal. Az alkalmazkodóképesség – legyen szó formátumról, árképzésről vagy logisztikai rugalmasságról – versenyelőnnyé válhat.

Az Auchan új stratégiája tehát nem csupán a túlélésről szól, hanem egy olyan pozícióról, ahol a lánc ismét növekedési pályára állhat – a diszkontok által uralt mezőnyben.

Címkék: ,

Kapcsolódó cikkeink