Új irányt kell szabni a mezőgazdaság fejlődésének

Új irányt kell szabni a mezőgazdaság fejlődésének a XXI.. század elején, ugyanis az eddigi „üzletmenet”, azaz az az út, amelyen ma jár az agrárium, nem folytatható tovább – ez a végkövetkeztetése annak a nemzetközi szakértő csapat által készített tanulmánynak, amelyet nemrégiben állítottak össze 110 kormány támogatásával.

A „Válaszúton a mezőgazdaság” című tanulmány úgynevezett vezetői összefoglalójának magyar fordítását a Greenpeace és a Védegylet szakértői mutatták be hétfőn sajtóreggelin Budapesten az újságíróknak.

Az új nemzetközi trend a mezőgazdaságban, azaz a lokalitás előtérbe állítása, közel áll a magyar Nemzeti Vidékstratégia egyik fontos alapelvéhez, a családi gazdaságok előtérbe állításához. Emellett további hasonlóság a két elképzelés között a multifunkcionális mezőgazdasági modell előnyben részesítése.

A tanulmány azt vizsgálta, hogy a XX-XXI. század fordulóján milyen eszközökkel csökkenthető a szegénység és az éhezés a világon a mezőgazdaság adta eszközökkel. Marco Contiero, a Greenpeace uniós irodájának agrárpolitikai szakértője egyebek mellett arról beszélt, hogy a teljes jelentés mintegy 2.500 oldalon elemzi a mezőgazdaság lehetőségeit a termelés bővítésére.

A szakértők végkövetkeztetésként arra a megállapításra jutottak, hogy az ipari jellegű mezőgazdasági termelést meg kell változtatni, és a helyi lehetőségek előtérbe állításával több embert lehet élelemhez és munkához juttatni. Ezért a mostaninál nagyobb szerepet kell kapnia a mezőgazdaságban a helyi kezdeményezéseknek, például a tájgazdálkodásnak, továbbá az élelmezésbiztonság megteremtésének.

Juan Felipe Carrasco a spanyol Greenpeace agrárkampányokért felelős szakértője arról beszélt, hogy Spanyolország az élő példa arra, hogy a GMO-növények termesztésével nem oldhatók meg és nem enyhíthetők a mezőgazdaság gondjai. A dél-európai országban ugyanis már 3 évtizede termelnek génmódosított technológiával kifejlesztett növényeket, viszont ezek termőterülete 30 év alatt sem növekedett jelentősen.

A tanulmány bemutatását megelőzően csaknem 100 szakértő részvételével háromnapos konferenciát tartottak a civil szervezetek Debrecenben. A Védegylet, a Greenpeace és a Creating Coherence hálózat által szervezett konferencia célja az volt, hogy az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati tanácsának informális találkozója előtt sorra vegyék: mik a civil szervezetek szerint a tanácsülésen tárgyalt témákban a legfontosabb tennivalók.

A tanácskozáson az az álláspont alakult ki, hogy mindenekelőtt méltányos termelési árakra van szükség az állattenyésztési szektorban, amihez elengedhetetlen az erős európai kínálatszabályozás. Emellett a tejkvóta megszüntetése ellentétes irányú lépés a fenti kívánalommal, ezért a konferencián részt vevők aggodalmukat fejezték ki ezzel a tervezettel kapcsolatban.

Kifogásolták a fórum résztvevői azt is, hogy az európai hús- és tejtermékek csomagolásán jelenleg nem tüntetik fel azt, hogy az állatok jórészt Latin-Amerikából származó, főként génmódosított takarmányt esznek. A vásárlók így nem tudják elkerülni ezek fogyasztását, noha az emberek többsége az unióban elutasítja a mezőgazdasági célú génmódosítást. Ezt a helyzetet a konferencián jelen lévők szerint az európai takarmány-önellátás biztosítása oldhatná fel.