Új Gozsdu Udvar nyílik Egerben, beszállnak a sztárborászatok is

Izgalmas fejlesztésekkel találkozhat az, aki mostanában az Egri borvidékre utazik. A pincészetek egyre magasabb szinten kapcsolódnak rá a (bor)turizmusra, a kevésbé ismert borászatoknál is találni kiemelkedő tételeket, az ágazat legnagyobb helyi szereplői pedig egyre inkább kilépnek a tömegtermelés árnyékából – olvasható a portfolio.hu-n. A fejlődést leginkább az mutatja, hogy a Szépasszony-völgybe folyamatosan költöznek be a neves borászok, ahol egy új gasztro-kulturális-turisztikai központot hoznak létre. Ezzel pedig a magasabb minőség is egyre inkább helyet kaphat a magyar borkultúra emblematikus helyszínén.

Eger – a maga 6 ezer hektáros termőterületével – Magyarország egyik legnagyobb borvidékének számít, mégis, mintha kevesebb figyelmet kapott volna az elmúlt évtizedekben mint Tokaj vagy Villány. Pedig itt is találhatunk neves pincészeteket, sztárborászokat, nemzetközileg elismert nagyüzemeket, a választék pedig jelentős – nem csak vörösből, hanem fehérborból, sőt, rozéból is.

A nagyok exportban is erősek

Az egri borokban rejlő lehetőségeket egyre jobban sikerül üzletileg is kiaknázni. Ennek jele egyrészt, hogy a minőségi borok már széles körben elérhetővé váltak a magyar fogyasztók számára, ugyanakkor az export – különösen a régiós országokba irányuló – is folyamatosan erősödik
– mondta el a Portfolio-nak Soltész Gergő, az Ostorosbor pincészet elnök-igazgatója. Az Osotorosbor például beszállítója a Tescónak, az áruházlánc pedig a V4 országokban egyre nagyobb felületet biztosít az egri boroknak.

A szakember – aki néhány éve érkezett a cég élére – úgy látja, hogy időtálló, eredeti felfogású borokat lehet itt termelni, a vulkáni talaj és hűvös klíma is hozzájárul ahhoz, hogy izgalmasak legyenek a borok. Nagy fehér- és vörösborok készítésére is alkalmas a vidék, széles a fajtaválaszték, de kevésbé homogén mint Villány vagy Szekszárd.

Hasonlóan látja Eger helyzetét Lőrincz György, a régió egyik legismertebb pincészete, a St. Andrea Szőlőbirtok vezetője, aki szerint bőven vannak még lehetőségek Egerben bor, gasztronómia és vendéglátás szempontjából egyaránt. Villány népszerűsége vagy Tokaj különlegessége szembetűnőbb, komolyabb marketinget kapnak – ebből pedig az következik, hogy minden más borvidékre kevesebb figyelem jut.

Ezen a helyzeten persze lehet és kell is javítani, ez elsősorban a borászatokon, a szakmai szövetségeken, valamint a város- és régiómarketingen múlik. És fontos persze az is, hogy a borvidéknek legyenek szimbolikus borai:

a Bikavér az elmúlt években komoly átalakuláson ment keresztül, jelentősen emelkedett a legismertebb hazai cuvee általános minősége. Az Egri Csillag nevű házasítás piaci bevezetése szintén sikeresnek mondható, a komplex, reduktív fehérbor tömegek figyelmét irányította rá arra, hogy Egerben nem csak vörösborokat készítenek.

Nem jönnek egykönnyen a befektetők

A borászat Magyarországon még mindig nem az az üzlet, ami iránt tömegesen érdeklődnének a befektetők – vélik a Portfolio-nak nyilatkozó szakemberek. Sok esetben csak akkor kerül friss pénz az ágazatba, ha egy üzletember szerelmes lesz a tájba, vagy magába a borkészítésbe, fontosnak gondolja, hogy saját bora legyen, és szeretné egy új területen is megmérettetni magát. A legtöbb ilyen „lelkesedésből befektető”, ahogy Lőrincz György nevezi őket azonban hamar szembetalálja magát a valósággal.

Aki ugyanis nem egy meglévő borászatba akar befektetni, hanem zöldmezős beruházással próbál ilyen céget felépíteni, az szinte a lehetetlennel kísérletezik. Bevezetni egy új márkát a magyar piacra hatalmas erőfeszítéseket igényel, egy zöldmezős beruházás mérlege az első 5 évben biztosan nem lesz pozitív, 5-10 éves távlatban lehet nullára kijönni, és 10 év után van csak esély profitábilis működésre.

Soltész Gergő szerint nem csak a zöldmezős beruházások indulnak be lassan, de nem könnyű pénzügyi befektetőt találni egy már meglévő, jól működő borászat fejlesztéséhez sem. Az is látszik, hogy a pénzügyi befektetők a régiót eddig jobban elkerülték, és inkább Villányt, Szekszárdot vagy Tokajt választották.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az egri borászatok teljesen hidegen hagynák a beruházókat. A szakmabeliek azt mondják, hogy a komoly pincészetek rendszeresen tudnak szerezni fejlesztési pénzeket, és sok borászat ismertségének növekedése mögött is az áll, hogy a befektetők látnak piaci potenciált az ágazatban és a borvidékben.

A helyzetet az sem könnyíti meg, hogy banki oldalról is nehezen kezelhető az ágazat – és nem csak a legkisebb, kézművesnek nevezhető pincészetek, hanem a nagy gazdaságok is. A banki forrásbevonás, a hitelfelvételen alapuló fejlesztés a borászatok számára nem könnyű, sok esetben még akkor sem, ha egy nagy cégről van szó, ahol évek óta stabil a háttér, a működés pedig transzparens.

A bankok a szőlőt – akár még Magyarország legjobb termőterületeit is – sokszor szántóföldnek tekintik, ha hitelgaranciáról van szó. Tehát a borászatok nem tudják ezeket a biztosítékokat forrásbevonásra úgy igénybe venni, mint mondjuk Franciaországban, ahol ennek komoly hagyománya van, és jelentősen nagyobb értéket képvisel a szőlőterület.

Beköltöznek a völgybe

Sok egri borászat a várostól távol található, a borkóstolókhoz a belvárosból elég sokat kell utazni (igaz, az elmúlt években a Dobó tér közelében is nyíltak impozáns borbárok), a közismert Szépasszony-völgyre pedig sokan úgy gondolnak, mint ami megragadt a jó húsz évvel ezelőtti szinten. Sok helyi csak ritkán jár az inkább turistalátványosságként számon tartott városrészbe, a turisták viszont lelkesen kóstolják a borospincék, borozók kínálatát – prémium pincészetek termékeit és kistermelői borokat egyaránt, a vidék klasszikus fajtái mellett akár például az édes vöröset.

Ezzel együtt a Szépasszony-völgy emblematikus helyszíne a magyar borkultúrának, egy kiváló adottságú, zöld környezetben található terület. A pincékben például muzeális, valamint a borászok különleges – forgalomban nem kapható – évjáratai is megtalálhatóak, kóstolhatóak, és akár a borászokkal is beszélgethetünk.

Ezért is döntött úgy több, országosan ismert egri borászat, hogy beköltözik a völgybe, és közös erővel megpróbálják tovább fejleszteni a területet.

Az Ostorosbor tavaly nyitotta meg saját látványpincéjét, a Besenyei Borháznál jelenleg az utolsó simítások zajlanak, de Tóth Ferenc, Petrény Attila, vagy Sike Tamás is nyitott borozót a Szépasszony-völgyben, és hamarosan nyit a St. Andrea borait forgalmazó Kedves Wine bistro is.

Soltész Gergő szerint az Ostoros árkategóriája megengedőbb, szélesebb réteget képes elérni, de még így is sokáig gondolkodtak azon, hogy nyissanak-e új helyet a völgyben. Az első hónapok tapasztalata, hogy lehet rentábilisan működtetni, és az sem mellékes, hogy később, a boltokban válogatva a vendégeknek eszébe jut majd a márka, és sok külföldi nagykereskedő is itt találkozik először a borokkal. De fontos szempont volt az is, hogy a kiskereskedelmi forgalomban nem kapható díjnyertes boraikat is be tudják mutatni az ide látogató érdeklődőknek.

A St. Andreánál is mostanra érett meg az elhatározás. Lőrincz szerint izgalmas kihívás, szép feladat, hogy másfajta üzeneteket is megfogalmazhassanak a völgyben: a cél fiatalos helyen, modern környezetben kóstoltatni a borokat.

Nagy Ádám, a Kedves Wine Bistro vezetője szerint különös jelentősége van annak, hogy ezek a neves birtokok a saját arculatukkal, stílusukkal érkezzenek a völgybe, és hogy a jelenlegi pincék egy részének autentikusnak nevezhető felfogásával szemben lendületesebb, fiatalosabb megoldásban gondolkozzanak.

A minőségi környezet persze azt is jelenti, hogy az újonnan nyíló borbárok komoly beruházást igényelnek, a számla végösszege akár az 50-100 millió forintot is elérheti. A hely megvásárlása (van pince, amit 90 millióért árulnak), a teljes felújítás, az új bútorok, pultok mellett az egyik legnagyobb költség a gépház kialakítása. Ezt leginkább a felszín alatt tudják megvalósítani, funkciója pedig az, kellemes hőérzet biztosítson télen-nyáron.

Az ötletgazdák elképzelése szerint azzal, hogy folyamatosan megjelenik egy magasabb színvonalú vendéglátás, néhány év múlva olyan Szépasszony-völgy jöhet létre, ahol a vendégek (a turisták mellett hangsúlyozottan az egriekkel is számolnak) színvonalas kulturális, zenei programok mellett igényes környezetben tudnak minőségi egri borokat fogyasztani – és esténként akár több ezren is elférnek. 2 hónapon belül tehát már 10-12, az egri csúcsminőséget képviselő pincészet fog működni a völgyben, így érdemes azoknak is ellátogatni, akik eddig esetleg szkeptikusak voltak. (Orosz Márton, portfolio.hu)