A nemzetközi gazdasági gondolkodásban régóta meghatározó szerepet játszott a „globális észak” és „globális dél” fogalma, amely a gazdaságilag fejlett és a fejlődő országokat különítette el. Az elmúlt években azonban Európában két markáns trend – a magas energiaárak és a turizmus újbóli fellendülése – alapjaiban fordította meg ezt a régi paradigmát. Míg korábban az északi és nyugati országok húzták magukkal a déli régiókat, ma már Portugália, Spanyolország, Görögország vagy Horvátország jelenti a kontinens gazdasági motorját – mutat rá a Telex cikke.
A „Brandt-vonal” és a változó gazdasági erőviszonyok
A globális turizmus bevételei 2023-ra meghaladták a 2019-es szintet
A „globális észak” és „dél” kifejezések eredete a Brandt-vonalhoz köthető, amely a világ országait gazdasági fejlettség szerint osztotta fel. Északot olyan gazdag országok jellemezték, mint az Egyesült Államok, Nyugat-Európa vagy Japán, míg a déliek közé Afrikát, Latin-Amerikát és Ázsia nagy részét sorolták. Az Európai Unión belül ez a szétválás is érzékelhető volt: Németország, Hollandia és a skandináv államok a „fejlett északot” képviselték, míg Görögország, Portugália és Spanyolország a gazdasági „délként” voltak jelen. Azonban a 2020-as évek eseményei új irányt hoztak.
Turizmus és energia: Új lendület Dél-Európának
A koronavírus-járvány idején visszafogott turizmus 2022 után robbanásszerűen indult újra. Az emberek kiéheztek az utazási élményekre, és a globális turizmus bevételei 2023-ra meghaladták a 2019-es szintet. Ezzel párhuzamosan az orosz–ukrán háború miatt Európában drasztikusan megugrott az energia ára, különösen az iparosodott északi országokban. Ez a két tényező együtt arra késztette a fogyasztókat és a befektetőket, hogy a szolgáltatások és a turizmus irányába forduljanak, amely különösen a déli országok számára hozott gazdasági fellendülést.
Portugália, Spanyolország és Görögország a turizmus fellendülésével stabilizálták költségvetésüket, miközben Albánia és Horvátország is jelentős gazdasági növekedést produkált az idegenforgalom révén. Ezzel szemben Németország, amely eddig a kontinens ipari erőműve volt, a magas energiaárak és az ipari versenyképesség csökkenése miatt visszaesett.
Magyarország: Turizmusban átlagos, iparban kihívásokkal teli
Magyarország helyzete vegyes képet mutat. Bár a turizmus azon kevés ágazatok egyike, amely a hazai gazdaságban növekedést mutat, az ország vonzereje EU-s összehasonlításban csak közepes. Az elmúlt évben közel 18 millió turista érkezett Magyarországra, ami ugyan növekedést jelent, de a GDP-n belüli részarány – becslések szerint 7-13% – nem kiemelkedő. Ezzel szemben a magyar ipar jelenlegi helyzete kevésbé kedvező, ami hosszú távon kihívást jelenthet.
A jövő: Tartós trend vagy átmeneti állapot?
Bár a turizmus térnyerése és a déli országok gazdasági fellendülése egyértelmű trendnek tűnik, kérdés, hogy ez hosszú távon is így marad-e. A globális felmelegedés, az ipar átalakulása és az energiapiaci változások mind befolyásolhatják a kontinens gazdasági erőviszonyait. Egy azonban biztos: az „északi ipar” és a „déli turizmus” közötti egyensúly alakulása meghatározza majd Európa gazdasági jövőjét.
