Turistainvázió Európában: a mediterrán túlturizmus nyara
Véget ért az iskola, jön a nyaralás: Európa legkedveltebb üdülőhelyei már most a turizmus nyomásától szenvednek. Róma, Barcelona, Velence és Tenerife lakói egyre erősebben lépnek fel a túlturizmus ellen. A tavalyi nyár emlékezetes momentumai közé tartoztak a „TOURISTS GO HOME” feliratok és a barcelonai vízipisztolyos tüntetések. Idén szervezettebb a tiltakozás: június 15-én egyszerre vonultak utcára Spanyolország, Portugália, Olaszország és Franciaország turizmus sújtotta városainak lakói – írja a Telex.
A probléma két szinten érzékelhető. Egyrészt a túlturizmus fizikailag terheli meg a helyszíneket: tömeg, szennyezés, infrastrukturális leterheltség. Barcelonában például a Gaudí-féle Güell parkhoz vezető buszvonalat kellett levetetni a Google Mapsről, mert a helyiek már nem fértek fel a járatokra. Másrészt a turistásodás fogalma is fontos: a város szolgáltatásai egyre inkább a látogatók igényeihez igazodnak, kiszorítva a helyi közösségek érdekeit.
Az Airbnb terjedése, a drágán, turistákra szabott vendéglátóhelyek megjelenése, valamint a fölszívódó belvárosi lakások árfelhajtó hatása már nemcsak a mediterrán városok, hanem Budapest számára is ismerős jelenség. A Kanári-szigeteken tavaly 15 millió turista fordult meg a 2,2 milliós lakossághoz képest, Szantorinin 20 ezer helyire jut 3 millió látogató.
A turizmusból származó bevételek nem egyenletesen oszlanak meg: a haszon koncentrálódik a szolgáltatóknál, miközben a negatív következmények (tömeg, árak emelkedése, zaj, környezetszennyezés) a lakosság szélesebb rétegét súllytja. A világszerte 1,5 milliárd turistát számláló 2024-es nyár újabb rekordokat döntött meg, és a European Travel Commission szerint 2025 még forgalmasabb lesz.
A jelenségre különböző válaszokat adtak a városok: digitális zsúfoltságfigyelő rendszerek, látogatói kvóták (Akropolisz), kerítések (Hallstatt), szelfibüntetés (Portofino), hajós turizmus korlátozása (Velence, Míkonosz), vagy turizmusadó bevezetése (Barcelona, Ibiza). Barcelonában 10 ezer lakást vontak ki a turisztikai forgalomból.
Közgazdaságilag a túlturizmus hasonlít a holland betegség néven ismert jelenségre: ha egy gazdaság egyetlen, látszólagos erőforrásra épül, az hosszúbban távón gátolhatja a termelékenyebb ágazatok fejlődését. Olasz kutatások szerint az elturistásodott régiókban csökkent a felsőoktatásba belépők száma: sokan már fiatalon a vendéglátásban ragadnak.
A hosszútávú megoldás az időbeli és térbeli eloszlás: a turisták ne egyszerre érkezzenek a legismertebb helyszínekre, hanem szezonon kívül és alternatív célpontokon legyenek elosztva. A tudatos utazás nemcsak a helyiek, de a turisták érdeke is: kevesebb sor, kevesebb tömeg, élményszerűbb utazás.
Kapcsolódó cikkeink
Állami gigaberuházások a Balatonnál – 2035-ig tartó keretprogram indult
A kormány nyilvánosságra hozta új, 2035-ig szóló állami építési beruházási…
Tovább olvasom >Nem zár be a Balaton augusztus 20. után
Ha mindben jól megy, akkor idén is átlépi majd az…
Tovább olvasom >A falusi turizmus nemcsak gazdasági hasznot hoz, hanem megerősíti a helyiek önazonosságát is
A falusi turizmus fejlesztés önkormányzatoknak szóló 2025-ös pályázati program azt…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megszólalt az OKSZ az árrésstop meghosszabbításával kapcsolatban
Orbán Viktor bejelentette az árrésstop meghosszabbítását. Az Országos Kereskedelmi Szövetség…
Tovább olvasom >KSH: az egy évvel korábbihoz képest 8,0 százalékkal visszaesett a beruházások teljesítménye
A beruházások volumene 2025 II. negyedévében a nyers adatok szerint…
Tovább olvasom >MTÜ: csaknem 800 ezren vettek részt a Szent István napi ünnepségeken Budapesten
A mobilcella adatok alapján több mint 798 ezer mobiltelefonnal érkező…
Tovább olvasom >