Turistainvázió Európában: a mediterrán túlturizmus nyara
Véget ért az iskola, jön a nyaralás: Európa legkedveltebb üdülőhelyei már most a turizmus nyomásától szenvednek. Róma, Barcelona, Velence és Tenerife lakói egyre erősebben lépnek fel a túlturizmus ellen. A tavalyi nyár emlékezetes momentumai közé tartoztak a „TOURISTS GO HOME” feliratok és a barcelonai vízipisztolyos tüntetések. Idén szervezettebb a tiltakozás: június 15-én egyszerre vonultak utcára Spanyolország, Portugália, Olaszország és Franciaország turizmus sújtotta városainak lakói – írja a Telex.
A probléma két szinten érzékelhető. Egyrészt a túlturizmus fizikailag terheli meg a helyszíneket: tömeg, szennyezés, infrastrukturális leterheltség. Barcelonában például a Gaudí-féle Güell parkhoz vezető buszvonalat kellett levetetni a Google Mapsről, mert a helyiek már nem fértek fel a járatokra. Másrészt a turistásodás fogalma is fontos: a város szolgáltatásai egyre inkább a látogatók igényeihez igazodnak, kiszorítva a helyi közösségek érdekeit.
Az Airbnb terjedése, a drágán, turistákra szabott vendéglátóhelyek megjelenése, valamint a fölszívódó belvárosi lakások árfelhajtó hatása már nemcsak a mediterrán városok, hanem Budapest számára is ismerős jelenség. A Kanári-szigeteken tavaly 15 millió turista fordult meg a 2,2 milliós lakossághoz képest, Szantorinin 20 ezer helyire jut 3 millió látogató.
A turizmusból származó bevételek nem egyenletesen oszlanak meg: a haszon koncentrálódik a szolgáltatóknál, miközben a negatív következmények (tömeg, árak emelkedése, zaj, környezetszennyezés) a lakosság szélesebb rétegét súllytja. A világszerte 1,5 milliárd turistát számláló 2024-es nyár újabb rekordokat döntött meg, és a European Travel Commission szerint 2025 még forgalmasabb lesz.
A jelenségre különböző válaszokat adtak a városok: digitális zsúfoltságfigyelő rendszerek, látogatói kvóták (Akropolisz), kerítések (Hallstatt), szelfibüntetés (Portofino), hajós turizmus korlátozása (Velence, Míkonosz), vagy turizmusadó bevezetése (Barcelona, Ibiza). Barcelonában 10 ezer lakást vontak ki a turisztikai forgalomból.
Közgazdaságilag a túlturizmus hasonlít a holland betegség néven ismert jelenségre: ha egy gazdaság egyetlen, látszólagos erőforrásra épül, az hosszúbban távón gátolhatja a termelékenyebb ágazatok fejlődését. Olasz kutatások szerint az elturistásodott régiókban csökkent a felsőoktatásba belépők száma: sokan már fiatalon a vendéglátásban ragadnak.
A hosszútávú megoldás az időbeli és térbeli eloszlás: a turisták ne egyszerre érkezzenek a legismertebb helyszínekre, hanem szezonon kívül és alternatív célpontokon legyenek elosztva. A tudatos utazás nemcsak a helyiek, de a turisták érdeke is: kevesebb sor, kevesebb tömeg, élményszerűbb utazás.
Kapcsolódó cikkeink
Kormányzati támogatással újranyílhat a Hévízi Tófürdő bezárt fürdőháza
Jelentős lépést tett a kormány a Hévízi Tófürdő jövője érdekében:…
Tovább olvasom >Újraindulnak a Wizz Air izraeli járatai
A Wizz Air a tervezettnél egy hónappal korábban, már augusztus…
Tovább olvasom >HungaroControl: a legforgalmasabb nyári kezdésen van túl a magyar légiforgalmi irányítás
A legforgalmasabb nyári kezdésen van túl a magyar légiforgalmi irányítás,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Extrém nyár, rekordmeleg: így reagálnak a boltláncok a hőségre
Soha nem mértek még olyan magas hőmérsékletet Budapesten, mint az…
Tovább olvasom >Elkészült a nyugdíjasok élelmiszer-utalványáról szóló rendelet tervezete
Elkészült a nyugdíjasoknak járó, 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalványról szóló…
Tovább olvasom >K&H: a tényadatban szereplőnél jóval komolyabb inflációt érzékelnek a középkorúak
A középkorú magyarok inflációs érzete továbbra is messze meghaladja a…
Tovább olvasom >