Tunéziában vízkorlátozásokat vezettek be
Vízkorlátozásokat vezettek be Tunéziában, a gazdasági válsággal és az évek óta tartó szárazsággal küzdő észak-afrikai országban a szabályozás vélhetően a mezőgazdasági szektort sújtja majd leginkább – adta hírül szerdán a The Guardian című brit napilap.
Az állami vízszolgáltató este 9 és hajnali 4 óra között zárja el a vizet, a mezőgazdasági minisztérium pedig megtiltotta a víz öntözési felhasználását, valamint betiltották az autómosást is. Egy tuniszi lakos, Hajszem Házil a sajtónak nyilatkozva elmondta, az utóbbi két-három hétben már tapasztaltak vízkorlátozásokat, hozzátéve, hogy alig pár óra is nagyon nehéz víz nélkül. „Mindezt már a hetvenes években előrejelezték, de senki soha semmit nem tett. A (2011-es) forradalom után a dolgok rosszabbra fordultak, az egymást követő kormányok pedig csak ígérgettek” – mondta Dzsamel Dzsridzser, a Természetvédelmi Világalap (WWF) környezetvédő szervezet észak-afrikai irodavezetője.
Tunéziában a víztározók töltöttsége becslések szerint 30 százalékkal elmarad a kívánt mennyiségtől
A Szidi Szálem-i tározó, amely a többi között Tunisz vízellátását is biztosítaná, alig 16 százalékos telítettségen áll. Tunézia vízellátásának régóta fontos része a csapadék, az évek óta tartó szárazság miatt azonban egyre kevesebb eső esik, s az előrejelzések szerint 2050-re legalább további négy százalékkal csökkenhet az évi csapadékmennyiség. Problémát jelent a vízellátórendszer infrastruktúrája is, elsősorban a csövek elöregedése. A WWF szerint a szivárgás miatt a meglévő vízmennyiség mintegy 30 százaléka tűnik el, mielőtt a csapokba kerülne.
Bajba kerülnek a helyi gazdák
Bár a vízhiány a háztartásokat is súlyosan érinti, a nehézségek leginkább a mezőgazdasági szektort sújtják, amely az ország vízfogyasztásának 75 százalékáért felelős. Mohammed Rdzsajbíja, a mezőgazdászok szakszervezetének egyik munkatára a múlt héten katasztrofálisnak nevezte az aszályt, és elmondta, hogy az idei év gabonatermése várhatóan a tavalyi egyharmada lesz csupán, azaz alig 200-250 tonnára számítanak, szemben a 2022-es 750 ezer tonnával. A vezetés a probléma megoldását új kutak létesítésében, szennyvíztisztításban, valamint a tengervíz sótalanításában keresi, mindezek azonban nem nyújtanak rövid távon megoldást a válságra.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Rendszeres vakcinázást javasolnak a szakértők a lóherpesz ellen
Rendszeres vakcinázást javasolnak a lóherpesz ellen az Állatorvostudományi Egyetem szerdai…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: a jövő héten visszatérnek az éjszakai fagyok
A hét végéig még további kiadós eső várható, így folytatódik…
Tovább olvasom >Van mit veszítenünk és megvédenünk
Fontos felhívni a magyar gazdák figyelmét, hogy van mit veszítenünk…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >