Tunéziában vízkorlátozásokat vezettek be
Vízkorlátozásokat vezettek be Tunéziában, a gazdasági válsággal és az évek óta tartó szárazsággal küzdő észak-afrikai országban a szabályozás vélhetően a mezőgazdasági szektort sújtja majd leginkább – adta hírül szerdán a The Guardian című brit napilap.
Az állami vízszolgáltató este 9 és hajnali 4 óra között zárja el a vizet, a mezőgazdasági minisztérium pedig megtiltotta a víz öntözési felhasználását, valamint betiltották az autómosást is. Egy tuniszi lakos, Hajszem Házil a sajtónak nyilatkozva elmondta, az utóbbi két-három hétben már tapasztaltak vízkorlátozásokat, hozzátéve, hogy alig pár óra is nagyon nehéz víz nélkül. „Mindezt már a hetvenes években előrejelezték, de senki soha semmit nem tett. A (2011-es) forradalom után a dolgok rosszabbra fordultak, az egymást követő kormányok pedig csak ígérgettek” – mondta Dzsamel Dzsridzser, a Természetvédelmi Világalap (WWF) környezetvédő szervezet észak-afrikai irodavezetője.
Tunéziában a víztározók töltöttsége becslések szerint 30 százalékkal elmarad a kívánt mennyiségtől
A Szidi Szálem-i tározó, amely a többi között Tunisz vízellátását is biztosítaná, alig 16 százalékos telítettségen áll. Tunézia vízellátásának régóta fontos része a csapadék, az évek óta tartó szárazság miatt azonban egyre kevesebb eső esik, s az előrejelzések szerint 2050-re legalább további négy százalékkal csökkenhet az évi csapadékmennyiség. Problémát jelent a vízellátórendszer infrastruktúrája is, elsősorban a csövek elöregedése. A WWF szerint a szivárgás miatt a meglévő vízmennyiség mintegy 30 százaléka tűnik el, mielőtt a csapokba kerülne.
Bajba kerülnek a helyi gazdák
Bár a vízhiány a háztartásokat is súlyosan érinti, a nehézségek leginkább a mezőgazdasági szektort sújtják, amely az ország vízfogyasztásának 75 százalékáért felelős. Mohammed Rdzsajbíja, a mezőgazdászok szakszervezetének egyik munkatára a múlt héten katasztrofálisnak nevezte az aszályt, és elmondta, hogy az idei év gabonatermése várhatóan a tavalyi egyharmada lesz csupán, azaz alig 200-250 tonnára számítanak, szemben a 2022-es 750 ezer tonnával. A vezetés a probléma megoldását új kutak létesítésében, szennyvíztisztításban, valamint a tengervíz sótalanításában keresi, mindezek azonban nem nyújtanak rövid távon megoldást a válságra.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Agrárminisztérium: Japán nyitott a magyar agrártermékek importjára
Hazánk alapvető érdeke, hogy a húsexport újrainduljon Japánba, és a…
Tovább olvasom >Új felhívás támogatja a fenntartható vízgazdálkodási közösségeket
Kétmilliárd forint keretösszeggel jelent meg a „Vízfelhasználás hatékonyságát javító fenntartható…
Tovább olvasom >Megkezdődött az idei tagdíj-megállapítási időszak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál
Ez év június 15-től július 15-ig tart a tagdíj-megállapítási időszak…
Tovább olvasom >További cikkeink
„A polc nemcsak hely, hanem stratégia” – a P&G újragondolja a vásárlói élményt Magyarországon
Interjú Joanna Bohdanowicz-cal, a Procter & Gamble Közép-európai szenior igazgatójával…
Tovább olvasom >Brüsszel eljárást indított Magyarország ellen az árréskorlátozások miatt
Két kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen az Európai Bizottság,…
Tovább olvasom >Májusban lassult az éves infláció az euróövezetben és az EU-ban
Az euróövezetben és az Európai Unióban is lassult az éves…
Tovább olvasom >